2012. július 9., hétfő

Borszerda – középpontban: Ferenczy Károly

2012. július 11. szerda

Villány – Mediterrán ízek és hangulatok

A villányi borvidék Magyarország legdélebbi fekvésű borvidéke. Ha a táj festészeti megfelelőjét keressük, a szelíd és derűs nagybányai impresszionizmus napfénytől izzó alkotásait kellene megneveznünk. Tárlatvezetéseink középpontjában is a napfény áll: A magyar impresszionizmus festészetével, azaz Ferenczy Károllyal és pályatársaival ismerkedünk meg – többek között az állandó tárlatba visszakerült festményeken keresztül. 

A vendégek a Sauska Pincészet borait kóstolhatják meg. Zene: Szűcs Gabi – Summer swing.

Tárlatvezetések: 
18.00 | A magyar impresszionizmus festészete
18.30 | Ferenczy Károly, a napfény festője
19.00 | Tárlatvezetés a Hősök, királyok, szentek című kiállításban
19.30 | Csontváry Kosztka Tivadar – a Napút festője
20.00 | English guided tour – The Hungarian Impressionism
21.00 | A magyar impresszionizmus festészete

Ferenczy Károly: Nápolyi emlék 1896 (MNG)

Kiss József: Nápolyi emlék (1890, a fenti grafika e vers illusztrációja)

Leáldozóban volt a nap. Enyészve
Foszlott a köd a nyugvó tengeren
S a fátylát lebbentő messzeségbe
Áhítattal merült tekintetem.

Felhőtlen égbolt egyenletes kékje:
Ragyogott Nápoly tündér ege rám;
S lelkembe lágyan, lábujjhegyen lépve,
Bevonult a béke harcok után.

Elsüllyedésig megrakodva gályám,
Kidobtam a súlyt: mindent, mi gyötör,
S jöttem üdülni a csodák hazáján,
Hol élni kéj és meghalni gyönyör!

Magambaszívni a balzsamos léget,
Fürödni fényben, látni kék habot,
És megtagadni mind a bölcsességet,
Amelyre otthon tanítottatok!

A Posilipón ért utol az alkony,
Kidőlt-bedőlt osteria tövén,
S egy ott felejtett mohos gránit-talpon
Csakhamar víg tanyát ütöttem én.

Gólyanyakú kis szélke-gömb üvegben
Egy vén anyó chianti bort hozott,
S jött az osztrigás – idegenre lesben –,
S bizalmasan mellém kuporodott.

Héjas csemegéit rögtönzött torra
Fejteni kezdé és csettengetett:
Rá-rákacsintott bikavér-boromra,
S szóba keverni tett kísérletet.

Nem értém bár, de szava – merő dallam –
Elhalva is még cseng-bongott felém,
Amíg szememmel végig sikamlottam
Santa Lucia árbócerdején.

S minél alább merült a láthatáron:
A hunyó nappal mélyebb lett a csend;
Vonzóbb a kép; sejtelmesb a távol;
S enyhébb, nyugalmasabb szívembe' bent.

Nem bántott semmi. Nő és gyermek képe
– Mi távolból aggaszt – nem zaklatott;
Miként ha lelkem minden köteléke
Lefoszlott volna egy varázsra ott.

Ó olyan egy voltam e pillanatban
A természettel, mely itt hű barát:
Szint' érezém, hogy szíve bennem dobban,
S az én szívem belé enyészik át!

Mosolyogva nyúltam a kristálykehelybe'
S színig megtöltém: Evan, Evoé!
A trónjavesztett régi istenekre!
Kik visszavágyhatnak e táj felé.

S amint ajkimhoz emelém a kelyhet,
– Kehelytől ajkig, hej, még messze rés! –
Ím, gyászmenet tart föl a meredeknek,
Megdöbbentő szokatlan temetés!

Lebbentyűs fehér álarcot viseltek
A minisztránsok és halottvivők,
Egy csöngetett, egy vitte a keresztet,
S a többi szökdelt a halott előtt.

A pap egykedvűn lépdegélt, közönnyel,
S a füstölőt lóbázta álmosan;
Énekszó nem zendült, sirám nem tört fel,
Mely zavarná a holtat álmiban.

Szép ifjú halott volt, akit temettek,
Bíbor nyugágyon vitték szabadon;
Férfias arca fordítva keletnek,
Úgy csüggött a kék mennyboltozatom.

Kezei egymásba kulcsolva lágyan,
Ujjai közt egy üde rózsaszál:
Ily nyájas színben soha még nem láttam –
Ah, arra Délre szép csak a halál!...

S mikor hozzám értek, fölemeltem
Magasra a veszteglő serleget:
"Nyugalmas álmot, boldog ismeretlen!
Ki utamat itt véletlen szeged.

Ha számomra is egyszer üt az óra,
És fáradt testem megpihenni vágy:
Így szállítsanak engem is nyugvóra
Parti árnyból az alkonypírba át.

Ne kísérjen se zokogás, se ének,
Se sokaság, mely holnap megtagad;
Az örök semmibe úgy sincs kíséret,
Oda minden lény egyedül szakad.

Csak ha úgy akarná a jószerencse,
Legyen közelbe – ezt kívánom én –
Egy szív, úgy dallal, érzelemmel telve,
Mint most e pillanatban az enyém.

Valami elzüllött poéta-lélek,
Ki megszerette a hegy lángborát,
Az köszöntsön fel úgy, mint én most téged,
S ürítse értem búcsúpoharát!"

2012. június 20., szerda

Júliusi borszerdák

Szeretne kicsit kiszakadni a hétköznapokból, meginni egy pohár bort, gyönyörködni magyar festők –  Rippl-Rónai József, Csontváry Kosztka Tivadar, Ferenczy Károly, Munkácsy Mihály, Fehér László – remekműveiben, és élvezni a naplementét a Budavári Palotából? 

Akkor jöjjön el a Magyar Nemzeti Galériába júliusban, minden szerdán 18 és 22 óra között! Egyedülálló helyszín a város felett, csodálatos kilátás, izgalmas borok, különleges sajtok, kiállítások, tárlatvezetések és kamarakoncertek. Júliusban négy héten keresztül minden szerdán este 10 óráig várja az érdeklődőket a Palota panorámaterasza! 

Rippl-Rónai József: Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett, 1907 (MNG)

2012. július 4.    EGER – Avagy a magyar Burgundia
Eger borvidékének adottságai a szakemberek szerint szinte teljesen azonosak Burgundia sajátosságaival. Burgundia, az ősi bortermelő kultúra mellett a középkori művészetnek is egyik európai központja volt. Ezen az estén az egri borok élvezetét a középkor remekművei, a Magyar Nemzeti Galéria Trónteremében található késő gotikus szárnyasoltárok teszik igazán felejthetetlenné. A középkori szárnyasoltáraink művészete című tárlatvezetésen ezekkel a lenyűgöző alkotásokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A vendégek a St. Andrea és az Orsolya Pincészet borait kóstolhatják meg. A sajtkülönlegességekről a Bükki Sajt gondoskodik. 
18.00 Tárlatvezetés a Hősök, királyok, szentek című kiállításban
18.00 English guided tour – Hungarian Art Nouveau 
18.30 A gödöllői iskola, avagy a középkor újjászületése – Kőrösfői Kriesch Aladár művészete 
19.00 A középkori szárnyasoltárok művészete 
20.00 English guided tour – Highlights of Hungarian Art 
20.30 Szecessziós törekvések Magyarországon 
21.00 A középkori szárnyasoltárok művészete 
A teraszon a jó hangulatról a Csemer Boglárka & Petruska András Duo gondoskodik. 
2012. július 11.    VILLÁNY – Mediterrán ízek és hangulatok
A villányi borvidék Magyarország legdélebbi fekvésű borvidéke. Ha a táj festészeti megfelelőjét keressük, a szelíd és derűs nagybányai impresszionizmus napfénytől izzó alkotásait kellene megneveznünk. Tárlatvezetésünk középpontjában is a napfény áll: A magyar impresszionizmus festészetével, azaz Ferenczy Károllyal és pályatársaival ismerkedünk meg. A vendégek a Sauska Pincészet borait kóstolhatják meg. A sajtkülönlegességekről a Bükki Sajt gondoskodik. 
18.00 A magyar impresszionizmus festészete 
18.30 Ferenczy Károly, a napfény festője 
19.00 Tárlatvezetés a Hősök, királyok, szentek című kiállításban 
19.30 Csontváry Kosztka Tivadar – a Napút festője 
20.00 English guided tour – The Hungarian Impressionism 
21.00 A magyar impresszionizmus festészete 
2012. július 18.    BALATON – „Nézz az égre, s meglátod a Balatont; nézz a Balatonra, s meglátod az eget.”
A dombokkal szegélyezett Balaton ideális bortermő vidék, hiszen a tó – a visszaverődő napsugárzás és az őszi pára miatt is – jótékonyan hat a szőlő érésére. Ebben a régióban Magyarország legrégibb bortermelő területei találhatók. Mindannyiunknak számtalan kellemes élménye kötődik a Balatonhoz: a csodálatos táj, a selymes víz és az önfeledt kikapcsolódás. Most újraélheti Szőnyi István, Bernáth Aurél, Egry József festészetén keresztül. A vendégek a Konyári Pincészet borait kóstolhatják meg. A sajtkülönlegességekről a Bükki Sajt gondoskodik. 
18.00 Egry József Balaton-képei 
18.30 Bernáth Aurél és a Riviéra 
19.00 Szőnyi István és a tájképfestészet 
20.00 English guided tour – Highlights of Hungarian Art 
21.00 Munkácsy Mihály és a századvég realizmusa 
2012. július 25.    PANNONHALMA – Ezeréves hagyomány, különleges technológia.
A Pannonhalmi-dombság keleti, délkeleti lejtőin a római kor óta termesztenek szőlőt. Egyes felvetések szerint honfoglaló őseink virágzó szőlőskerteket találtak a sokorói dombokon. Ahogyan Pannonhalmán egymás mellett jelenik meg a tradicionális és a modern, tárlatvezetéseink középpontjában is a barokk kor és a kortárs művészet alkotásai állnak. A vendégek a Pannonhalmi Apátsági Pincészet borait kóstolhatják meg. A sajtkülönlegességekről a Bükki Sajt gondoskodik. 
18.00 Bogdány Jakab, avagy egy portréfestő Angliában 
18.30 Kortárs művekről – érthetően 
19.00 Mányoki Ádám: miről árulkodik egy porté? 
19.30 Szentek – Tárlatvezetés a Hősök, királyok, szentek című kiállításban 
20.00 English guided tour – Hungarian Contemporary Art 
21.00 Csendéletek – vajon tényleg csendesek?
Stettner Gábor: Asztali csendélet, 1773 (MNG)

2012. június 14., csütörtök

Bibliai kompozíciók



2012. június 15-én, pénteken, azaz holnap 16.30- tól Bibliai kompozíciók címmel Gimesy Péter művészettörténész tart tárlatvezetést Ferenczy Károly gyűjteményes kiállításában! 
Mindenkit várunk!
A tárlatvezetéseken a kiállításra megváltott belépővel lehet részt venni.Találkozási pont: A épület, földszint.

2012. június 13., szerda

Száz éve kortársunk: Ferenczy Károly – A "Ferenczy életmű" az újabb kutatások fényében


2012. június 14-én, csütörtökön, azaz holnap 16.30- tól Száz éve kortársunk: Ferenczy Károly – A "Ferenczy életmű" az újabb kutatások fényében címmel  Pálinkás Réka művészettörténész tart tárlatvezetést Ferenczy Károly gyűjteményes kiállításában! 
Mindenkit várunk!


A héten még egy tematikus tárlavezetés vátható:
• 2012. június 15. (péntek) 16:30
Bibliai kompozíciók,
Gimesy Péter művészettörténész tárlatvezetése.
A tárlatvezetéseken a kiállításra megváltott belépővel lehet részt venni.Találkozási pont: A épület, földszint.

Ajánló: "Valahol otthon. Kaposvár, Párizs, Budapest"

"Valahol otthon. Kaposvár, Párizs, Budapest"-  Rippl-Rónai József (1861-1927) festőművész gyűjteményes tárlata, Városi Káptár, Deák-gyűjtemény, Székesfehérvár. 



Rippl-Rónai József műveiből rendezett kiállítást a Székesfehérvári Deák-gyűjtemény.  A tárlat ízelítőt ad a művész párizsi tartózkodása alatt született, úgynevezett fekete képeiből, válogatást láthatnak a tárlatlátogatók a mozaikszerűen felhordott, különleges kukoricás festményekből, továbbá a kaposvári enteriőröket megörökítő alkotásokból, zsánerképekből és a pasztell munkákból. A 20. század magyar művészettörténetének egyik legismertebb alakjának 9 alkotását őrzi a Deák-gyűjtemény. Emellé közel 70 műből álló, magán- és közgyűjteményekből válogatott műtárgy csatlakozik. A bemutatott művek közül tizenegyet a Magyar Nemzeti Galéria kölcsönöz.
A tárlat 2012 április 20-tól november 4-ig látogatható a székesfehérvári Városi képtárban. 


2012. június 12., kedd

Műhelytitkok. Ferenczy Károly grafikai munkássága és alkotói módszere


2012. június 13-án, szerdán, azaz holnap 16.30- tól Műhelytitkok. Ferenczy Károly grafikai munkássága és alkotói módszere címmel  Plesznivy Edit kurátor, művészettörténész tart tárlatvezetést Ferenczy Károly gyűjteményes kiállításában! 
Mindenkit várunk!


 További tárlatvezetések a héten:
 2012. június 14. (csütörtök) 16:30
Száz éve kortársunk: Ferenczy Károly – A "Ferenczy életmű" az újabb kutatások fényében,
Pálinkás Réka művészettörténész tárlatvezetése.

• 2012. június 15. (péntek) 16:30
Bibliai kompozíciók,
Gimesy Péter művészettörténész tárlatvezetése.
A tárlatvezetéseken a kiállításra megváltott belépővel lehet részt venni.Találkozási pont: A épület, földszint.

2012. június 11., hétfő

Nagybánya - Táj és ember

2012. június 12-én, kedden, azaz holnap 16.30- tól Nagybánya - Táj és ember címmel Sepsey Zsófia művészettörténész tart tárlatvezetést Ferenczy Károly gyűjteményes kiállításában! 
Mindenkit várunk!
Ferenczy Károly: Vadgesztenyefák a nagybányai ligetben, 1900 (FM).
 További tárlatvezetések a héten:

2012. június 13. (szerda) 16:30
Műhelytitkok. Ferenczy Károly grafikai munkássága és alkotói módszere,
Plesznivy Edit kurátor, művészettörténész tárlatvezetése.

2012. június 14. (csütörtök) 16:30
Száz éve kortársunk: Ferenczy Károly – A "Ferenczy életmű" az újabb kutatások fényében,
Pálinkás Réka művészettörténész tárlatvezetése.

2012. június 15. (péntek) 16:30
Bibliai kompozíciók,
Gimesy Péter művészettörténész tárlatvezetése.
A tárlatvezetéseken a kiállításra megváltott belépővel lehet részt venni.Találkozási pont: A épület, földszint.

2012. június 10., vasárnap

Ajánló: Thorma János (1870–1937) nemzetközi vándorkiállítás

Ferenczy Károly gyűjteményes tárlatát követően az első nagybányai festő-generáció újabb jelentős művészének életművével ismerkedhet meg a közönség – a kiskunhalasi Thorma János Múzeum ugyanis névadója halálának 75. évfordulójára jelentős vándorkiállítást szervezett! A kiállítás-sorozat első állomása a kecskeméti Cifrapalota, mely ezt követően, Németország nagyobb városait is bejárva, jövő februárban érkezik majd meg a Magyar Nemzeti Galériába. Természetesen a kiállításon az MNG-ben őrzött Thorma-művek is részt vesznek – számos más köz- és magángyűjtemény mellett.

Thorma János: Női portré bazsarózsákkal, 1928 (Bay-gyűjtemény)
Thorma János a modern magyar festészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Kiskunhalason született, majd még gyermekként Nagybányára került. Pályafutását 1887-ben Budapesten, Székely Bertalannál kezdte, 1888-ban a müncheni Hollósy-iskolában, 1889-ben a Bajor Királyi Képzőművészeti Akadémián folytatta. 1896-ban a nagybányai művésztelep egyik alapító tagja, s ezt követően évtizedekig számtalan művész tanára volt. Bár a mester főleg realista és 1848–1849-es tematikájú történelmi festményeiről nevezetes, kései korszakában "impresszionista" műveket is alkotott, melyek azonban napjainkban kevésbé ismertek. A tárlat célja, hogy Thorma munkásságát a maga teljességében mutassa be, s egyúttal a művész nagybányai korszakára is kifejezett hangsúlyt fektessen.

A mintegy száz festményt felvonultató vándorkiállítás  Thorma szülőföldjén, lakóhelyén és iskolavárosaiban kerül bemutatásra, melynek állomásai:
Kecskemét, Cifrapalota, 2012. június 1 – 2012. július 29.
Nagybánya, Millenium II. Galéria, 2012. augusztus 9 – 2012. szeptember 9.
Kiskunhalas, Thorma János Múzeum, 2012. augusztus 17 – 2012. szeptember 15.
München, Künstlerhaus, 2012. szeptember 30 – 2012. október 19.
Stuttgart,  Magyar Kulturális Intézet, 2012. október 23 – 2012. november 30.
Berlin, Magyarország Nagykövetsége, 2012. december 6 – 2013. január 27.
Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2013. február 1 – 2013. április 30.

A kiállítás védnökei: Fővédnök: Tőkés László, az európai parlament volt alelnöke, Védnök: Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke, Védnök: Lukács László, Kiskunhalas országgyűlési képviselője
Kurátorok: Bay Miklós, Regensburg, Szakál Aurél, Kiskunhalas, Thorma Gábor, München
Művészettörténészek: Büki Barbara,  Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, Kovács Zita, Türr István Múzeum, Baja, Rád Szilvia, München.

2012. június 9., szombat

Jegyvásárlás - kellemetlen sorbanállás nélkül!


A Múzeumok Éjszakáján (2012. június 16., 17.00-01.00) idén is változatos programokkal, könnyűzenei és komolyzenei koncertekkel, tárlatvezetésekkel, divatshow-val, táncelőadással, színházi programokkal és kreatív műhellyel várjuk a kedves látogatókat.
Most sorbanállás nélkül, online is megvásárolhatja jegyét a Múzeumok Éjszakájára a jegymester oldalon!

Wahorn vezet

Méghozzá tárlatot, méghozzá a Magyar Narancs megbízásából: Wahorn András a Ferenczy-kiállítás képeit értelmezi a Múzeumok Éjszakáján, 2012. június 16-án!

Wahorn András: Rohanó fiú nővel, 1990 (MNG)

A százötven éve született Ferenczy Károlyt, a kifinomult úriembert, az érzékeny és tépelődő művészt, a napfényben fürdő tájak festőjét, Szentendre, München, Párizs és Nagybánya mesterét és életművét az ötvenkilenc éve született Wahorn András, a kifinomult úriember, az érzékeny és tépelődő művész, az avantgárdban fürdő tájak festője, hajdani zenész és jelenlegi mezőszemerei lakos mutatja be a meghosszabbított Ferenczy-kiállítás utolsó előtti napján a Magyar Nemzeti Galériában, a Múzeumok Éjszakáján.

2012. június 7., csütörtök

Izgalmas tárlatvezetések a jövő héten!


2012. június 12. (kedd), 16:30
Nagybánya – Táj és ember, 
Sepsey Zsófia művészettörténész tárlatvezetése.

2012. június 13. (szerda) 16:30
Műhelytitkok. Ferenczy Károly grafikai munkássága és alkotói módszere,
Plesznivy Edit kurátor, művészettörténész tárlatvezetése.

2012. június 14. (csütörtök) 16:30
Száz éve kortársunk: Ferenczy Károly – A "Ferenczy életmű" az újabb kutatások fényében,
Pálinkás Réka művészettörténész tárlatvezetése.

2012. június 15. (péntek) 16:30
Bibliai kompozíciók,
Gimesy Péter művészettörténész tárlatvezetése.
A tárlatvezetéseken a kiállításra megváltott belépővel lehet részt venni.Találkozási pont: A épület, földszint

2012. június 6., szerda

Malonyay, a "nyomorult svindler"

"Én Malonyayt festem, – és úgy nekem barátkozott feleségestül, hogy rettenetes – egyszóval barátjukká lettem, pedig folyton az az érzésem van, hogy ki kellene neki jelentenem, hogy nyomorult svindler – de nincs hozzá szívem" – írta Ferenczy Károly Réti Istvánnak 1904. januárjában.

Ferenczy Károly: Malonyay Dezső, 1904 (MNG)
A portré végül még az évben elkészült, és Malonyay Dezsőt, az ekkorra már ismert, befolyásos műkritikust "modern humanistaként, a szellem embereként, íróként és műértőként" mutatja be. "Erre utalnak »attribútumai«: a kezében tartott, épp csak egy pillanatra becsukott könyv, valamint a mű hátterében a Verrocchio-szobormásolat is" – jegyzi meg Gosztonyi Ferenc a kiállítás katalógusában.

Ferenczy Károly: Malonyay Dezső (vázlat), 1904 (Lappang)
Aki nem ismerné: Malonyai Dezső a századelő egyik meghatározó, jellegzetes műveltségű értelmiségije volt. A Millennium előtt három évig Munkácsy Mihály titkára volt, majd hírlapíróként és műkritikusként tevékenykedett. Monográfiákat közölt Munkácsyról, Mednyánszkyról, Szinyeiről – valamint 1906-ban jelentette meg A Fiatalok című könyvét, melyben Iványi-Grünwald Béla, Katona Nándor, Magyar-Mannheimer Gusztáv és Rippl-Rónai József mellett Ferenczy Károly művészetéről is tanulmányt írt. 


Marietta Robusti: Ottavio Strada portréja, 1567–1568 (Stedelijk Museum, Amszterdam)
Ferenczy Malonyayról festett portréján a késő reneszánszban gyökerező műgyűjtő-, vagy connoisseur-arcképek típusát követi. A 16. századtól kezdve művészek mecénásai – párhuzamosan a vizuális művészetek "felszabadulásával" – egyre nagyobb gondot fordítottak individuális reprezentációjuk kimunkálására – a róluk készített portrékon így gyűjteményük legunikálisabb darabjait, avagy műveltségüket kihangsúlyozó attribútumokat helyeztettek el. A számtalan kiváló példa közül – merő illusztrációképp – néhány korai, azaz manierista, kora barokk példa alábbi felvillantásával arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy Ferenczy milyen élénken kapcsolódott ehhez a már bejáratott tipológiához. A festmény hátterében látható Verrocchio-másolatot (a híres Dávid büszt-változatát) Ferenczy később csendéletként is megfestette – sőt: más festményein is láthatunk hasonló szobormásolatokat


Tiziano Vecellio: Jacopo Strada portréja (Kunsthistorisches Museum, Bécs)
Palma Giovane: Egy műgyűjtő portréja (City Museum and Art Gallery, Birmingham)
Lorenzo Lotto: Andrea Odoni portréja, 1527 (Royal Collection, Hampton Court Palace, Surrey)
A problémák Ferenczyről írt tanulmánya körül kezdődtek. Malonyayt már élete folyamán sok bírálat érte "publikációinak felületességéért, következetlenségeiért", viszont úgy tűnik, Ferenczy esetében elvetette a sulykot. A kritikus először a festő 1903-as gyűjteményes kiállítása kapcsán írt Ferenczy művészetéről, majd ezt a vázat használta fel hosszabb tanulmányához is 1906-ban. 

Az írás Ferenczy Valér szerint többet ártott, mint használt. Hemzsegett a kisebb-nagyobb hibáktól, rossz értelmezésektől, és – Valér véleménye szerint – Malonyay csak apja gyorsan jött hírnevét igyekezett meglovagolni – hasonlóan a kötet többi, látszólag véletlenszerűen kiválasztott "fiatal" művészéhez. "Az egész könyvet a »hírlapírói fölületesség« példájaként említette", ugyanis "a könyv téves adatainak egy részét maga Ferenczy javította, amikor Malonyay megmutatta neki a kéziratot."

Ha el is fogadjuk Károly – nyomorult svindler – és Valér – felületes hírlapíró – véleményét, annyit azért mégis érdemes Malonyay pártján felhoznunk: a korszak egyik legtermékenyebb művészeti publicistája volt, aki nagy szerepet játszott a hazai műkritika modernizációjában – Lyka, Lázár és Fülep mellett. 

Emellett talán objektívebben ítélhetünk, ha beleolvasunk a kérdéses tanulmányba – álljon itt tehát Malonyay 1906-os Ferenczy Károlyról szóló írásának "krémje"!
"Koloristáink közül ő a legtelivérebb szerelmese a színnek, – azok közül a művészek közül való, akik lelki életének alakulására s fejlődésére befolyást legkevésbé gyakorol esetlegességeivel a való élet; azok közül való, akik az egyénben a típust látják s akik a saját élményeikben is, csak az általánosan tipikusat keresik. Az akció nekik mellékes, az egyéni élet korlátaival nem törődnek, – érzelmeiket általános jellegű szín és formaritmusokban fejezik ki. Szín és formaproblémák megoldása lelkesíti őket. A mi Ferenczynk határozottan színben érzi legintenzívebben a külvilágot s minden egyéb neki csak ürügy a színprobléma megértéséhez és megértetéséhez. Alakjai nem azon a réven érdekesek, hogy egyénileg éreznek és élnek, de inkább azért, mert általános típusokat ábrázolnak s az életet általános értelemben állítják szemünk elé."
Ferenczy Károly: Nyári est, 1904 (Mgt.)
"Az a modell, aki egy karosszéken ül, nem árul el se gondolatot, se vágyat, – ő a mezítelen női test, érdekes színű szövetek közt. Uzsonna című képén az alak nem eszik, nem is éhes, de az összhangban, amelyben nyugodt lelkiállapota van a meleg őszi reggelhez, oly mély a poézis, hogy igazán sajnálnók, ha az alakon valamely véges gondolat, vagy kívánság kifejezése lehúzna bennünket a kicsinyes élet unott levegőjébe. Van azonban valami még sajátosabb, úgyszólván realisztikusabb vonatkozás Ferenczy színharmóniái és a természetben megjelenő érzések, mondjuk hangulatok között. Nézzük a Hazatérő favágókat, akik az esti napfénytől bearanyozott erdős lejtőn ballagnak. Értékes ez a kép, mint elvont színprobléma, de mint természettanulmány is kitűnő; a természet reális megjelenése véletlenül egy következetesen megoldott színprobléma köntösében kínálkozott a művésznek."
Ferenczy Károly: Józsefet eladják testvérei, 1900 (MNG)
"Egyik legjellemzőbb, érdekes alkotása a Józsefet eladják testvérei. Ezen még az akciót is sikerült összeegyeztetnie azzal a monumentális, nyugodt és tárgyilagos hangulattal, amely a pompás képen végigvonul. Sivár síkság; az egyszerű formában elterülő víz még növeli a sivárság teljességét; st a nap úgy az alakokra, mint a tájra, de ez nem vigasztal, sőt inkább a merev változatlanság különös mélaságát árasztja az egész jelenetre és a tájra. Felfogásában a kép nem szigorúan historikus, még sincs benne semmi zsánerszerű. Az emberek cselekvésében, mozdulatukban valami félelmesen végzetszerűt látunk. Mintha nem is a saját akaratukból cselekednének, mintha valamely másutt, magasabb régiókban elhatározott dolgot művelnének, gépiesen; szenvednek ugyan, örülnek is, kapzsiak, de anélkül, de minden egyéni kezdeményezés látszata nélkül. E biblikus érzést tetézi a vonalak és színfoltok egyszerűsége. Érezzük: e végzetes hely, ez a síkság mindig ilyen kopár volt, az a kék eget tükröző víz nem az élő víz, amely folyton változtatja, újra keresi medrét, de a holt tengerhez hasonló. Sohasem változó, halálosan kék és nyugodt, misztikus mély."
Ferenczy Károly: Hazatérő favágók, 1899 (MNG)
"Jött a szimbolizmus, jött az érdekes, de rendszertelen keresés, jöttek a ma fölkapott, holnap már elfelejtett bálványok, – Ferenczyt mindez nem zavarta meg. [A többiek] hiába tekintgettek mind szorgalmasabban hátra, hogy megítéljék a bejárt utat: bizony csak egy helyt vesztegeltek mégis. Ferenczy nem tekintgetett hátra, nem törődött azzal, hogy nagy áramok sodra merre viszi, – a bensejében lévő iránytű után igazodott."

2012. június 4., hétfő

Múzeumok Éjszakája 2012 - Az MNG részletes programja

2012. június 16 (szombat) - egy éjszaka, amely más mint a többi...


Tekintsék meg részletes programkínálatunkat!

MOME DIPLOMA 2012 DIVATSHOW
20.00, 22.00
Helyszín: A épület
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem végzős textiltervező hallgatóinak diplomamunkáit hagyományosan a Múzeumok Éjszakáján ismerheti meg a szakma és az érdeklődő nagyközönség. A hallgatók egyénileg választott témákat dolgoznak fel, amelyek között megtalálhatóak a fiatal tervezők stílusjegyeit tükröző autonóm kezdeményezések és a funkcionális tervezői feladatok megoldásai is. Idén a 15 kezdő divattervező 70 öltözékkel lép a nyilvánosság elé. Ebben az évben is folytatódik a MAYBELLINE és a MOME közös projektje, a MAYBELLINE - MOME ALUMNI válogatás, amelynek keretében a szervezők az egyetem korábbi hallgatói közül kérnek fel már ismert tervezőket legújabb kollekciójuk bemutatására. A divatshow főtámogatója a MAYBELLINE.
KONCERTEK - Helyszín: C épület, I. emelet 
19.00 Szakcsi Lakatos Béla
A Liszt- és Kossuth-díjas zeneszerző, jazz-zongoraművész, Érdemes Művész, a magyar dzsessz egyik legnagyobb képviselője. Tagja volt a Rákfogó és a Saturnus együtteseknek és a magyar dzsessztörténet egyik legfontosabb zenekarának, a Hungarian Jazz Quartetnek.
21.00 Crescendo koncert
Dominkó István és tanítványai, Blatt Dominika, Gálác Ivett, Pejtsik Panna az Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskola és a Crescendo Nemzetközi Nyári Művészeti Akadémia növendékeinek koncertje.Válogatás Schumann, Chopin, Bortkiewicz, Debussy, Schumann, Brahms, Chopin, Ravel és Bartók műveiből.
23.00 Csemer Boglárka & Sebestyén Áron Duo

Francia énekes muzsika, a sanzonoktól napjainkig. Játékuk egyszerre improvizatív és egyedi, 2 zenész páratlan összhangja, melyben mindkét muzsikus egymást erősítve és nem kioltva közvetíti a romantikus, néhol bohókás zenei világot, a jazz műfajának varázsával.
KAMARAZENEI KONCERTEK AZ ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOKBAN
Helyszínek: Trónterem, Barokk terem, Jelenkori Gyűjtemény
19.00-24.00 Válogatás Bach, Bloch, Chopin, Csajkovszkij, Godefroid, Haydn, Mozart, Schubert, Spohr, Vivaldi és mások műveiből.
SZÍNHÁZI ELŐADÁS
Helyszín: C épület, földszint, Kőtár
19.00 Katona József Színház - Hullám és gumikötél
Nők Szabó Lőrinc életében - Kiss Eszter felsorolásában. Monodráma versekből.
IMPROVIZÁCIÓS TÁNCELŐADÁS - Helyszín: C épület, III. emelet, Kupola
24.00 Medic'all Art Dance Társulat - Összművészeti benyomások

A Medic'all Art Dance társulat a mozgás és zene összhangjával, improvizatív előadásmóddal segít kiszabadulni a napi nyűgök és kötelezettségek világából, szabad utat nyitva az érzések és hangulatok átélésének, harmonizálva ezzel testet és lelket.
TÁRLATVEZETÉSEK AZ IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOKBAN
Találkozási pont: C épület, földszint
18.30, 19.00, 21.00, 24.00 Ferenczy Károly (1862-1917) gyűjteményes kiállítása
18.30, 21.00 A honfoglalástól az államalapításig - Tárlatvezetés a Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei című kiállításban
19.00 Rippl-Rónai. Művek régi gyűjtők kezéből
RENDHAGYÓ TÁRLATVEZETÉSEK
Találkozási pont: C épület, földszint
19.00 A Magyar Narancs tárlatvezetése Wahorn Andrással a Ferenczy Károly kiállításban
21.00 A Nyolcak. Kilenckor - Rockenbauer Zoltán művészettörténész tárlatvezetése a 20. századi gyűjteményben
TEMATIKUS TÁRLATVEZETÉSEK
Találkozási pont: C épület, földszint
18.00 Költők, versek, írók találkozása a 19. festészet alkotásain Veszprémi Nóra művészettörténész
18.00 Munkácsy Mihály és a századvég realizmusa
Tárlatvezetés a kiállításban
19.00 Jézus találkozása rokonaival. A nagy szent család képtéma megjelenése a szárnyasoltárokon
Mikó Árpád művészettörténész
18.30 Találkozások a szabadban és a műteremben - Ferenczy Károly modelljei
Plesznivy Edit művészettörténész
19.30 Sorsdöntő bibliai találkozások 18. századi festményeken
Boda Zsuzsanna művészettörténész
20.00 "Költő és festő: egy." Kondor Béla képzőművészeti és irodalmi művei
Kumin Mónika művészettörténész
21.00 Erósz jegyében. Tárlatvezetés a Ferenczy Károly kiállításban
Boros Judit művészettörténész
21.30 Színház és képzőművészet egymásra hatása a 20. századi avantgárd művészetben
Tokai Gábor művészettörténész
22.00 Műfajok és technikák találkozása Rippl-Rónai József művészetében
Földi Eszter művészettörténész
22.00 Történetírók és történeti képek: mit fest a festő, amikor fest? Tárlatvezetés a Hősök, királyok, szentek kiállításban
Bellák Gábor művészettörténész
23.00 Technika a műben. Kísérletek és módszerek hatása a '45 utáni művészetben
Petrányi Zsolt művészettörténész
23.00 Munkácsy Mihály és a századvég realizmusa Tárlatvezetés a kiállításban
KERESD A NŐT! - JÁTÉKOS KALANDTÚRA A GALÉRIÁBAN
A Galéria termeiben festményekhez és szobrokhoz kapcsolódóan olyan feladatokat rejtettünk el, amelyeket csak az alkotások megtalálása és azok alapos megvizsgálása után tudsz megoldani. A helyes válaszadók között kiállítási belépőjegyeket sorsolunk ki. Játssz velünk, érdemes! További részletek az információs pultnál.
GYEREKPROGRAMOK - ÁLLATI JÓ BULI!
17.00-22.00
Helyszín: C épület, földszint
Kreatív műhely, bábszínház, arcfestés, a pozsonyi pagony programjai, múzeumi rejtvény, mesesarok, gyermekmegőrző
Ezen az estén olyan festményeket, szobrokat figyelünk meg, amelyek állatokat ábrázolnak.
Térképpel a kézben, színes jeleket keresve, különböző állatok nyomait, árnyékait követjük a kiállítóterekben, és egy izgalmas rejtvény kérdéseire keressük a válaszokat.
Milyen állat szeretnél lenni? - Változz át! Arcfestéssel maszk, papírból fejdísz készül
Állatok nyomai, árnyékai - Színes állati nyomokat hagyunk papíron, kacskaringós úton
Családi keresztrejtvény - Keresd az állatokat!
A legkisebbeknek Mesesarok - Állatmesék, történetek
17.00 Agócs Írisz: Kicsi, nagy című új könyvének bemutatója - Meseolvasás és foglalkozás: kicsi és nagy pacaállatokat festünk akvarell pacákból kiindulva.
18.00 A Kolibri színház bábjátéka: Lúdas Matyi
Rendezte: Szívós Károly Bábtervező: Török Ágnes
Játsszák: Szívós Károly, Török Ágnes
19.00 Gévai Csilla fonalállatokat rajzol a gyerekekkel, majd Holdfényszüret című kötetéből és a Pagony állatos könyveiből olvas esti mesét. Lesznek majmok, pókok, elefántok...A
 18.00-20.00 GOOGLE ART PROJECT - VIRTUÁLIS MÚZEUMI SÉTÁK
Barangolj velünk a világ nagy múzeumaiban a Múzeumok Éjszakáján! Játssz a Google-lal és nyerj!
Helyszín: C épület, III. emelet
BALASSI BÁLINT INTÉZET PROGRAMJAI
Helyszín: C épület, III. emelet
A világ egyik legnehezebb nyelvét beszéli anyanyelvi szinten? Mit gondol, többet tud, mint egy egy éve magyarul tanuló külföldi diák? Bizonyítsa be játékos vetélkedőinken! Ha sikerül, értékes nyereményekkel jutalmazzuk! Emellett azt is megtudhatja, hol tanul magyarul a legtöbb külföldi.
térkép:
További információ: http://www.muzej.hu/
Facebook-event: https://www.facebook.com/events/373729692683377/
---

Figyelem, Figyelem!
Üröm az örömben, de Ferenczy Károly gyűjteményes kiállítása sajnos a rendezvény másnapján, június 17-én véget ér...

2012. június 3., vasárnap

Júniusi programok az MNG-ben

MÁR CSAK KÉT HÉTIG LÁTOGATHATÓ A FERENCZY KÁROLY KIÁLLÍTÁS!


Már csak két hétig, azaz 2012. június 17-ig látogatható Ferenczy Károly (1862-1917) gyűjteményes kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában.
Most különleges ajánlatunk keretében a Ferenczy-kiállítás belépőjegye mellé gyerekvezetőt adunk ajándékba!



A Ferenczy-kiállításhoz kapcsolódó programok:

Minden szombaton 11 órakor tárlatvezetés a kiállításban.
Tematikus tárlatvezetések: 2012. június 12-15. 16 órától. (A tárlatvezetésen a kiállításra megváltott belépőjeggyel lehet részt venni.)
Találkozási pont: A épület, földszint
Tárlatvezetések a Múzeumok Éjszakáján: 2012. június 16.
VÁLTOZÁS! - BUDAVÁRI LIBAMÁJFESZTIVÁL

2012. Június 1-3.
Helyszín: Oroszlános udvar, Hunyadi udvar, Bonfini kert.
A fesztiválra szóló belépőjegy 1900 Ft/fő, a Magyar Nemzeti Galéria kiállításaira nem érvényes. A Magyar Nemzeti Galéria kiállításai a rendezvény ideje alatt elkerített kordonon keresztül az "A" épület felől, illetve a Barokk kapun keresztül, a "C" bejárat felől közelíthetőek meg. A Széchényi könyvtár liftje csak a rendezvényre érvényes jeggyel használható.

2012. Június 10. - Vasárnapi Kórusmuzsika
11.00 óra, Budavári Kamarazenekar 
Vezényel: Héja Domonkos (Helyszín: C épület, III. emelet, a programon az állandó kiállításra megváltott belépőjeggyel lehet részt venni)

2012. június 14. - Szabadegyetem
17.00 órától:  tárlatvezetés a Hősök, királyok, szentek című kiállításban. A tárlatvezetésen a kiállításra megváltott belépőjeggyel a részvétel ingyenes. Találkozási pont: "C" épület, földszint
18.00 órától:  Alkotmány és alkotmányok. Magna Charta, Aranybulla és mások - Horváth Attila jogtörténész, egyetemi docens (ELTE) előadása. Belépés díja: 600 Ft/fő. A kiállításra megváltott belépőjeggyel a részvétel ingyenes. Helyszín: "B" épület, előadóterem

2012. június 16. (17.00-01.00) - A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA - A MŰVÉSZETEK TALÁLKOZÁSA
20.00 órától, valamint 22 órától:  MOME DIPLOMA 2012 DIVATSHOW 
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem végzős textiltervező hallgatóinak diplomamunkáit hagyományosan a Múzeumok Éjszakáján ismerheti meg a szakma és az érdeklődő nagyközönség.
KONCERTEK 
19.00 Szakcsi Lakatos Béla
21.00 Crescendo koncert
23.00 Csemer Boglárka & Sebestyén Áron Duo.
19.00-24.00 KAMARAZENEI KONCERTEK AZ ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOKBAN
SZÍNHÁZI ELŐADÁS
19.00 Katona József Színház - Hullám és gumikötél 
IMPROVIZÁCIÓS TÁNCELŐADÁS 
24.00 Medic'all Art Dance Társulat - Összművészeti benyomások 
TÁRLATVEZETÉSEK
18.00-24.00
Minden órában tárlatvezetés indul az Időszaki és Állandó kiállításokban.
KERESD A NŐT! - JÁTÉKOS KALANDTÚRA A GALÉRIÁBAN
GYEREKPROGRAMOK - ÁLLATI JÓ BULI!
Kreatív műhely, bábszínház, arcfestés, a pozsonyi pagony programjai, múzeumi rejtvény, mesesarok, gyermekmegőrző
18.00-20.00 GOOGLE ART PROJECT - VIRTUÁLIS MÚZEUMI SÉTÁK
Barangolj velünk a világ nagy múzeumaiban a Múzeumok Éjszakáján! Játssz a Google-lal és nyerj!

ANGOL ÉS MAGYAR NYÁRI TÁBOROK A GALÉRIÁBAN
A hagyományokhoz híven, a Magyar Nemzeti Galéria ezen a nyáron is izgalmas táborokkal várja az érdeklődőket. Június végén és július elején egy-egy hetes turnusokban, a főváros festői szépségű helyszínén, a világörökség részét képező budai várnegyedben, az egykori királyi palota épületében kerül megrendezésre a "Képtári kaland". 

Értesítjük kedves látogatóinkat, hogy a Magyar Nemzeti Galéria MNG Extra programsorozata nyári szünetet tart, 2012. szeptember 7-én újra változatos programokkal várunk mindenkit!

2012. június 1., péntek

"A magyar művészet-történet egyik legszebb fejezete"


Rózsa Miklós: A nagybányaiak – A magyar művészet-történet egyik legszebb fejezete 
– részlet a szerző 1914-es, Magyar impresszionista festészet című könyvéből –


"Nemcsak azért, mert a nagybányaiak olyan értékeket hoztak, melyek fellépésük idején nálunk teljesen ismeretlenek voltak; hogy ők törték simára az utat a velük egyidős és utánuk jött nemzedékeknek; hogy felszabadították a lelkeket az önmagába fúlni készülő művészi konzervativizmus lidércnyomása alól; hogy artisztikussá nemesítették a magyar közönségnek ekkor még oly nyárspolgári ízlését; hanem legfőképp azért, hogy egész rajokban a kiváló tehetségeknek szinte tömör seregével ajándékozták meg a magyar művészetet. E ritka tehetségek közül kétségtelenül a legegységesebb s önmagához mindvégig következetes evolúciójában a legbefejezettebb, Ferenczy Károly. Az ő egyenletes, nemes ívvel lendülő, bukásokban és sikerekben oly gazdag útja – ahogy egyetlen csepp is kiadja a tengervíz ízét – magában is megmutatja: honnan indult és mivé fejlődött a nagybányaiak művészete.

Ferenczy Károly: Hegyi beszéd I., 1896–1897 (MNG) 
Ferenczy volt nálunk (Rippl-Rónai mellett, aki azonban jórészt Párizsban élt, s így hatása kevésbé lehetett közvetlen a maga nemzedékének művészeire) első és egyik legnemesebb típusa a kutató, fejlődő, teremtő művészi szellemnek; annak a típusnak, melyet a francia oly találóan nevezett el chercheurnek. Művei vörös fonalának segítségével nemcsak most, visszafelé állapíthatjuk meg hova jutott el és miféle eszközökkel? – már a magyar naturalizmus elindulásának idején is ő hangsúlyozta legerősebben minden egyes képével azt a minden irodalmi, vagy más vonatkozástól távol álló tiszta festőiséget, melynek természetes fejlődése a naturalizmustól az impresszionizmushoz, az impresszionizmustól a dekoratív felé való törekvéshez, a stilizáláshoz vezetett.

Ferenczy Károly: Háromkirályok, 1898 (MNG)
Ferenczy művészi előkelőségét, arisztokratikus lelki diszpozícióit mi sem jellemzi jobban, mint hogy már pályája elején sem csinált soha sérelmeket abból, hogy se az akkori sajtó túlnyomó része, se a közönség nem értették meg törekvéseit. Ment a maga útján előre, s az őt annyira jellemző, embereken és dolgokon való fölényes napirendre térésével csak azért sem kereste a sikert és csak még jobban megszilárdította hitében a gyakori bukás. Mert az 1890-es évek elején nálunk nemcsak a hivatalos Magyarország uraitól, de a legelőkelőbb szellemektől is mily távol állottak még az ő – ma már közkinccsé vált – igazságai! Jellemző az akkori közhangulatra, hogy például a néhai tudós bölcsész: Bodnár Zsigmond egyetemi tanár, 1900-ban még keményen nekem támadt, mikor a nagybányaiak bevonulása után ezeket a szecessziós elveket hangoztattam, s írásaimban azzal akartam megnyugtatni a megbotránkozott konzervatív tábort, hogy a szecessziót (az akkori Bastien-Lepage-féle naturalizmust!) természetes művészi fejlődésnek ítéltem.

Ferenczy Károly: Józsefet eladják testvérei (részlet), 1900 (MNG)
Ki merné hinni! – vitatkozott Bodnár, – hogy egy Benczúr, egy Munkácsy művészetéből fejlődhetnék egy Ferenczy Károly vagy éppen egy Rippl-Rónai művészete? Ez szakasztott olyan állítás, mintha azt mondanók, hogy Platóból fejlődött Lukrecius költeményeinek bölcsészete; vagy Descartes és Leibnicből a Lamettrie, Holbach, Helvécius filozófiája; vagy Kantból, Fichteből alakult ki Taine, Spencer doktrínája. A szecesszió úgy nem fejlődés, mint az említett bölcsészet tana, hanem szigorú ellentét ellenmondás, mert a szecesszió idealizmus a művészet terén, éppen úgy, mint Socrates és Plató, Descartes és Leibnic, Kant és Ficbte doktrínája idealizmus a bölcsészet világában és tiltakozás az előttük uralkodott realizmus ellen.

Ferenczy Károly: Lovak vízben (Vázlat), 1896 (FM)
Amit a tudós professzor írt, annak persze éppen az ellenkezője volt igaz. Kifejtettük ugyanis már, hogy a szecesszió éppen ellenhatása volt a 19. század idealizmusának. Nem természetes szülötte annak, mint a reneszánsz az antiknak, csak egy természetes fejlődés eredménye. Ezt éppen azok: Courbet, Monet, Manet, Turner s a többiek bizonyították be, akik egy hosszú művészi pályán céltudatosan haladtak a fejlődés útján, s már látták eleve is a célt, melyet elérniük kell. Ez az igazi művészi fejlődés s dehogy is gondoltuk egy percig is, hogy Rippl-Rónai művészete Benczúréból fejlődött! Ellenben a Ferenczy művészete igenis a Ferenczyéből fejlődött, természetesen, öntudatosan és fokozatosan.


Ferenczy Károly: Hazatérő favágók, 1899 (MNG)
Az is nagyon jellemző a Ferenczy fellépésének idején uralkodott közhangulatra, amit a máskülönben jeles tudós a szecesszió igazságáról és természetességéről tartott. Szerinte ugyanis az uralkodó eszme nyomása alatt változik az ízlés, s az esztétikusok – mikor magasztalják az új művészet igazságát és természetességét – nem veszik észre, hogy nem a művészet lőn igazabb és természetesebb, hanem hogy ők módosultak és változtak s az ő ízlésüket fejezi ki az új művészet, nekik tehát igazabb és természetesebb ez. Első pillanatra roppant tetszetősnek tetszik ez az állítás, de igazsága rögtön szertefoszlik, mihelyt mélyebben a szemébe nézünk. Vagy változik ugyanis az ízlés az uralkodó eszme nyomása alatt, vagy nem. Ha változik, hogyan lehetséges, hogy csak az enyém változik, a velem pedig egy kor levegőjében élő ezreké meg nem? És ha nem a művészet lőn igazabb és természetesebb, hanem mi módosultunk, honnan van, hogy az én ízlésemet kifejezte az új művészet más ezrekét és tízezrekét pedig nem; honnan van, hogy nekem igazabb és természetesebb ez. a német birodalmi tanácsnak pedig (mely félrelökte és lecáfolta annak idején pl. a Stuck frízeit) amaz?... Nem is úgy van az, hogy az uralkodó eszme nyomása alatt változik az ízlés, hanem úgy, hogy minden konzervatív világfelfogásra újításnak kell következnie, ahogy minden újításnak viszont természetszerűleg konzervatívvá kell válnia. A reneszánsz művészetének idején sem az ízlés változott a reneszánsz nyomása alatt, hanem a konzervatív középkor kiéltével szükségszerűleg született meg az eszmék reneszánsza s újhodott meg szükségszerűleg az egész világ: az erkölcs, gondolkodás, minden és ahogy ma is szétzúzta a gondolkodás és erkölcs a konzervatív bilincseket, hogy azután kövesse példájukat a művészetben a szecesszió.


Ferenczy Károly: Cigányok I., 1901 (MNG)
A megvénhedt formák bilincseinek e szétzúzásában Ferenczy Károly járt elől. Az ő pörölycsapásai hullottak először, legsűrűbben, legnagyobb erővel és legrombolóbban az akkor oly nyárspolgári magyar művészetre. De ő hordta legszorgalmasabban az építő köveket is, melyekből a romokon emelkedő új művészet elefántcsontból való tornya felépülhetett. Előbb azonban azoktól a bilincsektől kellett megszabadulnia, melyek őt szorították. Le kellett ráznia magáról a Münchenben ráerőszakolt s Bastien-Lepage nevével fémjelzett, aprólékos, részletező naturalizmust, melyről egy – tónusokban már is igen finom – leányalakja oly megható emlék ma már. Haza, Nagybányára kellett mennie, hogy a szabad természetben szabad emberré és szabad művésszé lehessen. Eleinte még a kép tárgya fontos előtte, sőt a maga sajátos, jelképes nyelvén a bölcsészeti elem is megszólal kompozícióiban, ám dekoratív törekvései és a nagyvonalúság iránt való érzéke már itt is kiütköznek. De közben és még soká azután is, meg-megfogja a nagybányai táj komoly, bensőséges költészete, a bányai hegyek életének reális szépsége, s e közben egyre mohóbbá válik színszomjúsága, bár a természet titkain kívül nagy szenvedéllyel lesi az emberi arc és lélek titkait is. Ahogy mind kizárólagosabban lesz a tüzes, izzó, napfénytől átitatott, áthevített színek szerelmese; ahogy több és több gyönyörűséget talál a fényben való tobzódásban, s a színek szinte végletekig való felfokozásában, végre megalkotja mindmáig legmesteribb művét: a Keresztről levételt, a káprázatosan ragyogó, csillogó zöld színeknek ezt a hatalmas futamú szimfóniáját, mely a maga megdöbbentő egyszerűségével lefegyverezte az utolsó kétkedőket is.


Ferenczy Károly: Fürdés előtt, 1904 (Mgt.)
Most már eljutott odáig, hogy végre megtalálta a maga egyéni színeit, vakmerően széles egyéni foltjait; s aki Münchenben kínlódva, bonctanilag, a természet előtt pedig pontosan részletezve tanult meg rajzolni, íme, elérte, hogy széles foltjai nem puffadtak hólyagokká, mint korabeli és későbbi epigonjainál, merész ecsetvonásai zavaros, kusza tömkeleggé nem gomolyodtak s hihetetlen színellentétei valóságos zenei harmóniákká olvadtak össze. És ezek maradtak az ő legnagyobb képességei mindmáig. Mély harmóniái, mesésen világító zöld, kék és sárga színeinek összecsendülő akkordjai, amint azok kerti és erdei jeleneteiben valami beethovenies mélységgel hangszerelődnek plein-air szonátákká. Csak rendkívüli közvetlensége tisztult azóta még nagyszabásúbbá. Képei mintha sohasem lennének beállítva, roppant egyszerűeknek hatnak, pedig mily rafináltan van összekeresve minden nehéz festői feladat bennük! És milyen maguktól értetődően hatnak mégis! Az alakok pompás térbeállítása; szinte baljóslatú mozgásuk, mellyel a rámát mintegy elhagyni készülnek; a tárgyak, a ruhák, a tájékok színének és színértékeinek előkelősége; az az egyéni és megvesztegető festői áhítat, mely ezekből a – nem is képekből, de egy darab életből – kiárad, az az élő, bár elfojtott szenvedély, mely úgy megráz és elragad – mindez olyan művészetté avatja Ferenczy e korszakban revelált művészetét, aminőről 15 évvel ezelőtt, a modern magyar művészet tulajdonképpeni születése napján, alig álmodtak közülünk még a legvérmesebbek is.

Ferenczy Károly: Festő és modell (műteremben), 1904 (MNG)

De ez a megrázó szenvedély végre is elül. Mindig is szerette elrejteni, letompítani, de az a titokzatos, rejtelmes elragadtatás ; a modelljeibe és a tájba is szinte beleszuggerált rejtelmes erő, mely a hidegen lemért formákon és gondosan egyensúlyozott színfoltokon át is keresztül viharzott, most egyszerre csendes kegyeletté változott. Bizonyára része volt ebben a kornak is, nemcsak az ő életkorának, de a kor levegőjének, mely a napfényben való tobzódás mámora után hűvösebb, de bensőségesebb koncentrációra ösztökélte a lelkeket. Nagybányán is magas fokra kezdett felszökni a posztimpresszionista láz, a fiatalok és – láttukra addig Ferenczynek oly hű epigonja: Grünwald Béla is – kísérletezni kezdtek az új területen, mely új sikereket ígért. Ám Ferenczy dacos és ibseni gőgjének nem kellett a siker. Lenézte e szeszélyes hisztérikát és hangtalan megvetéssel tért napirendre felette. De hiába erőszakolta magára évekig a közönyt, az új áramlatoknak fölényes semmibevevését, hét pecséttel lezárt lelkének titkos mélységeiben viharok kavarogtak. Nem a kétség, nem a habozás, nem az újabb vajúdás viharai – ilyesmi távol állott az ő sziklaszilárd hitének rendíthetetlenségétől – hanem a fölényes, majdnem bölcs fatalizmusé, mely a saját ideáljait másoknál romba dőlni látva, gyilkosan keserű gúnyjával megfordítani bár nem akarja a világ kerekét – melyről bölcsen tudja, hogy nélküle, sőt ellene is előre rohan – hanem csak megsebzi azokat, kik az ő eszményeinek holttestén keresztül is készek előrerohanni – a sikerért. Ám lelkének ezekbe a mélységeibe is csak alig-alig engedett – nagy ritkán – bepillantani.


Ferenczy Károly: Keresztlevétel, 1903 (Marosvásárhely)
Egyszer együtt ültem vele egy bíráló-bizottságban, mely valami hangsúlyozottan forradalmi kiállítás ifjúságának munkái fölött volt hivatva ítéletet mondani. A nem választott, csak felkérés útján összeállított zsűrinek Csók István, Ferenczy Károly, Grünwald Béla, Kernstok Károly és Szinyei Merse Pál voltak a tagjai. Isteneknek való látvány volt, amint az egykor maguk is forradalmárok, ekkor már öregek, igazán a legvegyesebb érzelmekkel ültek az előttük felvonultatott képek elé. Csók: a maga türelmetlen indulatosságával és hirtelen elérzékenyülésével; Grünwald: szégyenlősen leplezve társai előtt az ifjúságtól ráragadt lelkesedését; Kernstok: a maga mindig megalkuvásokat kereső óvatosságával; Szinyei: amint arra vitte az ár, ahol erősebben zajlott. Röpködtek a levegőben az elfogadom, a visszautasítom szavazatok – különösen az utóbbiak – de hiába, míg máskor a Ferenczy törpe követői: naturalisták és impresszionisták töltöttek meg a termeket, most az új vizek árja elöntötte a nagybányai mezőket. Ferenczy hallgatott. Most már a szavazásban sem igen vett részt. Csak egyszer szólalt meg – s szemében felcsillant az a gőgös, megvető, filozófus mosolygás – mikor a legéretlenebb, legvadabb neoimpresszionista ágálástól még az elvi radikalizmus is visszahőkölt s maró gúnnyal, gyilkos keserűséggel mondta: Ez olyan jó neós, ezt elfogadom!


Ferenczy Károly: Majális (részlet), 1906 (MNG)
Ez időtől kezdve még dacosabban fordított hátat a világnak, az életnek – az egykor őt emésztett, most másokat emésztő szenvedélynek. Egy nagy csendéletté lett előtte a világ – mint ahogyan nagy csend lett úrrá az ő lelkében is – csendes életté, hol nincs értelme a szenvedélyes gesztusoknak, csak a magunk finom és művészi dolgok iránt való gyönyörűségének. Most már tud mindent; már nemcsak a főiskola tanára, de professzora a festés tudományának is: most már művészetének fensőbbséges gőgjében megengedheti magának a fényűzést, hogy – aki azelőtt a monumentalitást kereste – most beéri az anyagszerűség éreztetésének egyszerű örömeivel, akár emberi hús, akár porcelán, akár selyem, akár fa az az anyag; s hogy olyan elmélyedéssel keresheti jellemüket, mint ahogy azelőtt az emberi arcokét és lelkeket kereste. Nagybánya nem ereszti legnagyobb fiát. Úgy akarja átadni a történelemnek, ahogyan és amilyennek emlőjén felnevelkedett."

2012. május 30., szerda

Sajtóközlemény a "Parkban" című festményről a Belvedere Galéria aukcióján

A Népszava online az „Elveszettnek hitt és előkerült képek a Belvedere aukcióján” című május 29-i cikkében említést tesz Ferenczy Károly Parkban című vásznáról, mely a Belvedere Galéria június 2- i aukcióján kerül árverezésre. 

Forrás: Belvedere Galéria
A kérdéses kép eredetiségének megerősítését a cikk írója - Bellák Gábor „műtörténész” véleménye mellett - a Magyar Nemzeti Galéria jelenleg is nyitva tartó Ferenczy kiállításában véli felfedezni. 

A Galéria Ferenczy kiállításának kurátoraiként, és a Ferenczy katalógusban publikált oeuvre-katalógus összeállítóiként a műre vonatkozóan az alábbiakat közöljük: 
A kiállítás előkészítése kapcsán, a magántulajdonban lévő Ferenczy művek felkutatása, felmérése során lehetőségünk volt arra, hogy megtekintsük, megvizsgáljuk és lefotózzuk a Belvedere aukción most felbukkant kérdéses képet is. A művet nem választottuk be a gyűjteményes tárlatra és az oeuvre katalógusban is csak Ferenczy Károly: Parkrészlet padokkal/ Napos fenyők a nagybányai ligetben (1908) című, napjainkban lappangó festményét közöltük – 248. sz. katalógus szám, 363. oldal – a rá vonatkozó proveniencia, kiállítási és szakirodalmi adatokkal. 
Ferenczy Károly: Parkrészlet padokkal / Napos fenyők a nagybányai ligetben, 1908 (Lappang) 
o. v.; 75 × 85,5 cm; j. n.  Proveniencia: 1934 Dalnoky Béláné szül. Kohner Alice; 1963 lappang; 1975 BÁV 38. 75. t. R. 13. tábla; 1979 már lappang. Kiállítva: 1909 Nemzeti Szalon MIÉNK, kat. 14. Irodalom: Ferenczy 1934A. kat. 143 (Napos fenyők a nagybányai ligetben); Genthon 1963. kat. 219; Genthon 1979. kat. 229. R. 103. kép; Petrovics 1943. R. 96.; Genthon 1963. 124.; Genthon 1979. 40.; Az utak elváltak 2009. II. 36. [A rövidítésjegyzéket ld. itt.]
A Parkrészlet padokkal című Ferenczy festményről jó minőségű fekete-fehér archív felvétel áll rendelkezésünkre és ennek alapján módunkban állt összevetni azt, az először 1998-ban felbukkant állítólagos variációval. Alapos vizsgáltunk során milliméterről milliméterre haladva vettük górcső alá a két kép ecsetkezelését, festésmódját és az összevetés során restaurátor szakértő bevonásával alakítottuk ki állásfoglalásunkat. Ennek értelmében csak a napjainkban is lappangó, utoljára az 1975-ös BÁV aukció katalógusában, majd az 1979-es Genthon monográfiában publikált Parkrészlet padokkal című festményt fogadtuk el Ferenczy Károly autentikus művének.
2012. május 29. 

Boros Judit, Pálinkás Réka, Plesznivy Edit


UPDATE: A festmény a szombati aukción a kikiáltási ár több mint háromszorosáért kelt el. 

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...