2012. március 31., szombat

Ferenczy kedvenc szépirodalmi olvasmányai

Ferenczy Károly méltán jogosult a pictor doctus jelzőre – nem csupán kontemplatív, megfontolt festésmodora, hanem kiemelkedő műveltsége okán is. A művész kedvelt olvasmányainak listája szépen árnyalja érdeklődésének gazdag színskáláját; éppen ezért a kiállításban is láthatunk néhányat azon kötetek közül, melyeket Valér monográfiájában – csaknem egy egész fejezetet kitöltően – sorol fel.

Ferenczy Károly megvalósulatlan ex-librise Ferenczy Valér rekonstrukciója alapján
(mely egyúttal F. V. édesapjáról írt könyvének címlapja is).
Ferenczy műveltségére jellemző, hogy a szépirodalmi alkotásokat igazi műértőhöz méltóan mindig azon a nyelven olvasta, amelyen eredetileg íródtak – sőt, leveleiben még Valért is óvva intette az esetlegesen elérhető fordításoktól. A blogon a lelketlen felsorolás helyett most az egyes írásművek olyan kiadásainak címoldalait mutatjuk be, melyeket még akár Ferenczy is forgathatott. 

Thomas Mann: Friedrich und die große Koalition, Berlin 1915. 

Charles Baudelaire: Les Fleurs du mal, Párizs 1857.

Rudyard Kipling: The Second Jungle Book, London 1895, John Lockwood Kipling illusztrációival. 

John Galsworthy: Fraternity, New York-London 1909. 

Anatole France: L'Affaire Crainquebille, Párizs 1901. 




Edmond de Goncourt: Les fréres Zemganno, Párizs 1879. 

Pierre Loti: Madame Chrysanthème, Párizs 1893.

Joris-Karl Huysmans: En route, Párizs 1896. 
Guy de Maupassant: Bel-Ami, Párizs 1910.

Joris-Karl Huysmans: A rebours, Párizs 1903, Auguste Lepere illusztrációival. 

Rudyard Kipling: The Jungle Book, London 1894, John Lockwood Kipling illusztrációival. 
Pierre Loti: Mon frére Yves, Párizs 1883. 


Giacomo Casanova: Mémoires de J. Casanova de Seingalt, Párizs 1910.

Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Vojna i mir, Moszkva 1869.  

Joris-Karl Huysmans: La cathédrale, Párizs 1898. 

Iván Alexandrovics Goncsarov: Oblomov, London 1915. 

Frederick Marryat: Mr. Midshipman Easy, London 1836.
Henrik Ibsen: Vildanden, Koppenhága 1884.

Joris-Karl Huysmans: La-Bas, Párizs 1891. 

Joris-Karl Huysmans: L'Art moderne, Párizs 1908. 

Anatole France: Le lys rouge, Párizs 1903. 
Johann Wolfgang Goethe: A Prometheus című vers kézirata, 1772–1774.


Az egyes képek forrásait hiperlinkekkel jeleztük.

2012. március 29., csütörtök

Dombtetőn: hamisítvány – szoknyában

A világ összes híres művészéhez hasonlóan Ferenczy Károly sem kerülhette el a hamisítók keresetlen, kártékony munkáját. Stílusát, vagy éppen jelentős kompozícióit gyakorta másolták, nem egyszer jól tájékozott gyűjtőket tévesztve meg tevékenységükkel. Vessünk csak egy közelebbi pillantást az alább látható képre! Vajon melyik Ferenczy-festmény "női" párdarabját akarta megalkotni a hamisító? 

Hamis Ferenczy-kép a Postatakarék 1929 decemberi aukciós katalógusából.
"Amikor Komjáthy társaságában jártunk fel a Virághegyre festeni, velünk tartott Komoróczy Iván is, aki akkoriban nagy kedvteléssel festegetett mint műkedvelő. Kedélyes dolog volt igy társaságban festeni, majd a fűben leheveredve pihenni, beszélgetni, a gesztenyefák alatt, amelyek közül az egyik olyan fontos szerepet tölt be apám képének kompozíciójában: széles ivben oldalra nőtt fatörzs, amelynek lombozata a dombtetőn álló, a kilátás szemléletébe elmerült férfinak a fa árnyékában az égtől sötéten elváló alakját magasan átíveli, akár csak egy természetes lugas vagy diadalív, amely »Isten hozott«-at mond a természet ölére érkezett embernek."
Ferenczy Károly: Dombtetőn, 1901 (MNG)
"Ezt a fát aztán, Ferenczy Károly nyomában, más is kiszemelte magának festésre. Sőt épp nemrég egy hamis, állítólagos »Ferenczy-kép« került szemem elé, amelyen a Virághegynek ugyanez a részlete van lefestve ugyanezzel a fával, és még alak is van alatta, ugyancsak kicsiben, sötét silhouétte-ben, azzal a különbséggel, hogy nem férfi, hanem nő, nyilván egyik nagybányai cigánylány. És azzal a sokkal lényegesebb különbséggel, hogy a kép igen közepes, felületes, selejtes munka és teljességgel érthetetlen, hogy nyilván hosszú ideig Ferenczy-képként szerepelt. Ezzel botrányos, felháborító témához érkeztünk: a Ferenczy Károly neve alatt olykor felbukkanó hamisítványokhoz. Megjegyzendő, hogy azok a festmények amelyeket mint állítólagos Ferenczy-képeket láttam, rendszerint alig vagy egyáltalában nem fedték a hamisítvány fogalmát, inkább apokrifeknek kellene őket neveznünk; mert a szó szoros értelmében vett hamisítvány az, amikor a hamisító céltudatosan igyekszik utánozni annak a művésznek a festőmodorát, stílusát, akit hamisít. Ez nem mondható azokra a képekre, amelyeket az évek folyamán itt-ott mutattak nekem, mint atyám állítólagos müveit; ezek más, körülbelül egykorú, jobb-rosszabb festők képei vagy olajvázlatai voltak, amelyekről az igazi műértőnek nyomban látnia kellett (vagy kellett volna), hogy nem Ferenczy Károly művei."
"A hamisítás, helyesebben a tudatos megtévesztési szándék azonban nem egy esetben mutatkozott kétséget kizáró módon a hamis aláírásból vagy más, hihetetlenül furfangos cselfogásokból. A fent említett ál-Ferenczyt egy úrnál láttam, akinek sok képe van, köztük igazi Ferenczy Károly-kép is. És a legmulatságosabb az, hogy míg a hamisítvány a  falán  díszelgett és büszkén mutatott rá akár  egy vitrinben elhelyezett ritka ékszerre, addig egy csomó más képe és köztük az igazi Ferenczy Károly-kép is félre volt rakva, mint értékpapír mely e pillanatban nem fizet osztalékot. Ez a képtulajdonos ugyan nem tartja magát műértőnek, de állítólagos műértőktől ugy tudta hogy »nemcsak eredeti hanem igen jó képe Ferenczy Károlynak«, és érthető volt a megdöbbenése, amikor habozás nélkül és felelősségem tudatában jelentettem ki, hogy a kép hamis. Hogy itt a fa ívelő alakjában és az alatta álló kis, sötét silhouette-hatású alakban Ferenczy Károlynak egy eredeti, sőt ösmert és méltán hires képe van utánozva,  ez ugyan önmagában véve még nem okvetlen hamisítás, legfeljebb plágium; de ami kimeríti a hamisítás tényálladékát, az a képen lévő aláírás: »Ferenczy K.«  Ez pedig itt, a szóban  forgó  képnél  nem is hasonlít atyám igazi kézjegyéhez, úgyhogy nemcsak műértőnek, hanem még írásszakértőnek sem kell lenni ahhoz hogy a hamisítást megállapítsuk. Maga a festmény pedig olyan, hogy müértői igényeit végkép eljátszotta az aki erről azt hihette hogy »Ferenczy«, sőt »jó Ferenczy«."
(Ferenczy Valér: Ferenczy Károly, Budapest 1934, 137–138.) 

2012. március 24., szombat

Áprilisi MNG Extra - tánccal, zenével!


Április első péntekén ismét MNG Extra:
este tíz óráig kiállítások, tárlatvezetések, kriptalátogatás, koncert, táncelőadás, kreatív műhely, mesesarok és gyermekmegőrző várja a látogatókat a Magyar Nemzeti Galériában!

KONCERT
20 órától kezdődik a Szervánszky vonósnégyes szalonkoncertje
A Szervánszky Quartet tagjai: Stefkó Mihály; Laskay Zsuzsa; Krenedits Katalin; valamint a névadó leszármazottja, a Tokióban született, Londonban és Budapesten tanult Szervánszky Natasha.
A 100 esztendeje született magyar zeneszerző, Szervánszky Endre nevét viselő Szervánszky vonósnégyes, a Weiner Leó Kamarazenei Verseny győztese (Budapest, 2010), valamint a brno-i Leoš Janáček Nemzetközi Verseny harmadik díjasa (2010).
A Crescendo Nyári Akadémiát szervező Ének a Nemzetekért Kulturális Alapítvány 2012 januárjától magyar és határon túli fiatal művészeket mutat be új koncertsorozatai folyamán. A fellépők a 2004 óta megrendezésre kerülő Crescendo Nyári Akadémia résztvevői közül kaptak felkérést, műsoruk barokk, klasszikus és romantikus szerzők művei közül válogatott népszerű darabok.
Program:
J. S. Bach: Die Kunst der Fuge 1., 9., 11. fúga
L. van Beethoven: C-moll vonósnégyes op. 18. 2., 4. tétel
R. Schumann: A-dúr vonósnégyes op. 41. 1 - 2. tétel
C. Debussy: G-moll vonósnégyes 1 - 2. tétel 
TÁRLATVEZETÉSEK - találkozási pont: C épület, földszint
18 órától: Vallási tematika Ferenczy Károly művészetében18 órától:  Rippl-Rónai - Művek régi gyűjtők kezéből
18.30-tól, 19 órától, valamint 21 órától:  Hősök, királyok, szentek. Történelmünk képei és emlékei 19.15-től: angol nyelvű tárlatvezetés
18.30-tól,valamint 20.30-tól: Gyertyafényes tárlatvezetés a Habsburg nádori kriptában
19 órától: Passióábrázolások a középkori szárnyasoltárokon
20 órától: Szentek kultusza a barokk művészetben
19 órától: FERENCZY-TÁNCBAN - Helyszín: A épület, földszint
Ferenczy pillanatok és benyomások táncban - a Medic'all Art Dance társulat előadása
Előadja: Sárai Rachel, Szabó Zsuzsanna, Csabai Gabriella, Szabó Zoltán. 
A Medic'all Art Dance társulat a mozgás és zene összhangjával, improvizatív előadásmóddal segít kiszabadulni a napi nyűgök és kötelezettségek világából, szabad utat nyitva az érzések és hangulatok átélésének, harmonizálva ezzel testet és lelket. A társulat tagjai Ferenczy Károly festőművész és neves komolyzenei szerzők műveire reflektálva, az adott pillanat és érzések összességét közvetítik a nézők felé. A táncosok a falakról visszatükröződő Ferenczy képek keltette atmoszférából merítenek inspirációt: lendületet szereznek mozdulataikhoz, ami aztán az adott pillanat érzelmi és intellektuális energiáival felerősítve ér el a nézőkig. 
KREATÍV MŰHELY ÉS GYEREKMEGŐRZŐ
18 óra és 21.30 között:  a tárlatvezetések ideje alatt vidám kreatív sarokkal várjuk a gyerekeket (6 éves kortól) és az alkotni vágyó felnőtteket! A dicsőséges Mátyás király udvarában megforduló követek, látogatók mesélnek fényűző palotáról, könyvtárról, hatalmas fekete seregről. Milyen állat rejtőzik a Hunyadi család címerében? Készítsd el te is a saját címered! A legkisebbeket mesesarokkal várjuk.
JEGYÁRAK
Teljes árú jegy: 2400 Ft
Kedvezményes jegy: 1200 Ft (Minden típusú kedvezményre és ingyenességre)
információ a kedvezményekről
Jegyek elővételben kaphatók kedvezményes áron a www.jegymester.hu oldalon. 



2012. március 23., péntek

Az Œuvre-katalógus

Az MNG Szabadegyetem márciusi előadásában Pálinkás Réka, Ferenczy Károly életmű-katalógusának szerkesztője tartott beszámolót az egyik, talán legizgalmasabb művészettörténészi feladathoz kapcsolódó érdekességekről.


Pálinkás Réka előadásában nagy hangsúlyt fektetett Ferenczy korabeli gyűjtőinek bemutatására; valamint a szétszóródott gyűjtemények melletti legkardinálisabb problémára Ferenczy életművével kapcsolatban – miszerint a művész gyakorta darabolta fel, vagy festette tökéletesen újra már korábban befejezettnek tekintett, sőt, kiállított képeit.


Az Œuvre-katalógus összeállítása még egy Ferenczyhez hasonlóan jól körülhatárolható, illetve dokumentált életművel rendelkező festőnél sem egyszerű feladat – nem csoda hát, hogy ő az első magyar festő, akinek műveit a teljesség igényével sikerült összegyűjteni. A lista lehet bár teljes, az összes művet mégsem ismerjük. Ferenczy több fontos, kritikákból, kiállítási katalógusokból jól ismert műve jelenleg is lappang, ismeretlen gyűjteményben van. A Wanted Ferenczy-művek listáját is érdemes böngészni tehát!


Szabadegyetemi előadásainkra tárlatvezetést követően, este 6 órakor kerül sor. Ferenczy kiállításához kapcsolódóan még két ilyen alkalomra invitáljuk az érdeklődőket!


Április 19-én Boros Judit, a kiállítás kurátorának előadását hallgathatjuk meg Artisták és mutatványosok. Ferenczy kései képeinek motívumvilága címmel.


Végül, de nem utolsó sorban május 17-én Egy klasszikus múzeumpedagógusi feladat: az életmű-kiállítás címmel Büki Barbara és Sepsey Zsófia művészettörténészek tartanak előadást.


Emellett ne feledjük a május 4-én megrendezésre kerülő konferenciát sem: Ferenczy helye a magyar modernizmus történetében.

2012. március 18., vasárnap

95 éve hunyt el Ferenczy Károly – Török Gyula írása

Török Gyula: Ferenczy Károly 
"Tizenkét éves voltam, mikor először hallottam Ferenczy Károly nevét. Valaki, talán rokonom, Nagybányán járt, megismerte a művészt és előadást tartott róla: 
– A képeit nem értem – mondta őszintén, – egészen új, egészen különös dolgok... De ő maga végtelen kedves úr, a nemes férfi megtestesítője. Csak azt sajnálom, hogy nem tudtam a képeit élvezni... minek is csinál revolúciót az ilyen finom ember. 
Önarckép napsütésben, 1900 (MNG)
A véletlen úgy akarta, hogy az első Ferenczy-kép, amellyel szemtől-szembe kerültem, a művész önarcképe legyen. Amint őszinte melegséggel vizsgálgattam a büszke fejtartású férfit, eszembe jutottak a nem is olyan régen elhangzott szavak: »végtelenül kedves úr, nemes, finom...«. Úgy véltem, hogy ezek az egyszerű megállapítások találnak, de a forradalmárt sehogy sem tudtam fölfedezni a nyugodt, kissé zárkózott vonásokban. Utóbb aztán, mikor megismertem a művész életét, képei sorát, minden alkotását, beillesztettem a külföldi és magyar festők glédájába, arra a gondolatra jutottam, hogy sohasem volt a szó közönséges értelmében revolucionista, a forradalmat csak hordozta, magyarországi apostola lett a nemes és egészen új, csak nálunk merőben ismeretlen irányzatnak. Ne feledjük el, hogy mikor Ferenczy betöltötte ötödik életévét, Párizsban már kiállítást rendeztek Courbet, Manet, Monet és Pisaro újabb műveiből. Az ifjú magyar, aki a legelső hevülések korszakán túl, huszonnégy éves korában, tehát festőknél szokatlanul későn kezdte mesterségét tanulni, egy kis ingadozás, párizsi és müncheni kirándulás után, szinte meglepő nyugalommal, nemes ízléssel fogadta magába a nyugati irányzat minden értékes elemét.  
Első sikerei után bizonyára maga sem gondolt arra, hogy nemsokára forradalmárnak nevezik és a magyar művészettörténelemben az új irány zászlóhordozójaként fog mindenkor szerepelni. Még azt sem lehet mondani, hogy egyedül állott, mint az új irányzat eltévedt, korán jött, elkallódott, vagy idegenbe menekült magyar hívei. A hozzá hasonló hitvallású, nem is jelentéktelen tehetségek egész kis tábora tömörült körülötte és vívta meg a harcot a merőben iskolázatlan magyar kritikával, akadémikus festőkkel és a még iskolázatlanabb közönséggel. Sőt azt is hozzá kell tenni, hogy ő maga sohasem harcolt a művészetpolitikában, csak festett és a képeivel tett vallomást, vásznaival mutatott irányt és foglalt állást. E látszólagos ellentmondások után joggal kérdezhetjük meg, miért mondja a lexikon és a skatulyázó szellem Ferenczyt forradalmárnak és miért ismeri a legtöbb művészet iránt érdeklődő magyar ember a naturalista és impresszionista festés úttörőjének. A felelet egyszerű és körülbelül tökéletesen jellemzi a művészt. Ferenczy Károly sokkal több volt az új művészet forradalmárjánál: a legbecsületesebb művésznek és férfinak született, aki nem folytatta az újítást a dekadenciáig, nem csapott át újabb forradalmi irányba, hanem önmagával vívott vég nélküli küzdelmet. E küzdelemnek, nemes elmélyülésnek következménye az a néhány korszak, amelybe életműve szorítható, ha éppen skatulyázni óhajtunk. 
Kalapos önarckép, 1912 (Lappang)
Maga volt az őszinte meggyőződés, a sohasem ingadozó, lelkiismerete elkábítására sohasem kapható egyéniség. Valóban nem törődött vele, mit írnak róla, mint vélekedik a közönség képei felől, csak festett, célját, vágyát, akaratát követvén, hasonlatosan a régi nagyokhoz, akik a legöntudatosabbak és legöntudatlanabbak voltak. Így hát természetes, hogy egy időre köréje csoportosultak a többiek. De még természetesebb, hogy az erős egyéniség vált ki közülük szinte legelsőnek. 1898 az új festők egyik legküzdelmesebb esztendejét jelentette és 1908 folyamán a modernek új alakulásának fiataljai nem tartották elég újnak a mester művészetét. Tíz esztendő sem múlt el és újabb mozgalmak keletkeztek, sőt Ferenczy régebbi társai közül is többen fordítottak a köpönyegükön és nyilván a meggyőződés lelkesedésével szegődtek a több zajjal induló újabb irányhoz, amely egyébként ismét nyugatról, ismét elkésve ért a magyar szívekig. 
Önarckép, 1906 (Magántulajdon)
Ferenczy azonban véges-végig hűséges maradt önmagához és piktori küzdelméhez. És ebben a szerepében rokonszenvesebb, kevéssé ismertebb is, mint munkássága első felében. A köztudat a küzdelmek előterében álló Ferenczyt ismeri, a komoly szemlélő ezenkívül egy másikat, a sokkal egyénibb művészt is méltatja. Korábbani vásznain mint mondani szokták, a naturalista kolorisztikus irányt egyénítette, későbbi műveiben megtaláljuk teljes egyéniségét. Első képei a múzeum faláról nyugodt szépségükben intenek felénk színeik derűjével, utóbbi művei a nemesen elmélyülő festő küzdelmének benyomását ébresztik. A kolorit üdítő változatai után megkezdi birkózását a színek egyszerűsítésével, a monumentális kompozícióval, a stilizálással, a természet szakadatlan tanulmányozásával, a mozgás és stílus problémáival. Ferenczy esztétikusa bizonnyal megkíséreli majd ennek a folytonos munkásságnak korszakokra való osztását. Nagybányai tájait, villogó cigányképeit, bibliai jeleneteit, monumentális Levétel a keresztről című vásznát, csendéleteit, akttanulmányait valóban sok külsőség választja el egymástól, de az átmenet alig észrevehető, időben pedig nem is határolható, mert a művész még legutóbb is festett tájakat, hol régebbi szerelméhez közeledik, viszont ugyanekkor alkotta új keresésektől teli aktjait is. 
Önarckép-tanulmány, 1893 (BTM)
Pályafutása minden küzdelme, szenvedése, sok munkában és tépelődésben eltöltött napja mellett is egységes, mint egy nagy regény. Nem irodalmi hasonlat ez, nem is való e sorok cifrázására, hanem tiszta igazság, őszinte vélemény. A magyar művészeti küzdelmek hátterével írott regényben a legrokonszenvesebb alakok egyike lehetne Ferenczy Károly. Akik közelebbről vagy csak futólagosan ismerték, könnyen el tudnák képzelni ilyen szerepben. Férfiasan, előkelően és könnyedén jelenne meg, ajkán a lelki arisztokraták szelíd mosolyával. Nem venne részt a többség huzavonájában, civódásaiban, nem szónokolna és tetszelegne, de mindenütt komolyan tisztelnék. Ilyen lenne külseje. De a regényíró követné munkássága színhelyére is, hogy leírja, mint dolgozik, épít, töpreng, vitázik önmagával, törtet előre az igazság keresése közben a csillagok felé. Elmondhatná a regényíró, mint örül kedves alakja a sikerült képnek és mennyire nem érdeklik a sikerek, az arany és ezüst medáliák, mint nézi kissé keserűen őszülő fejét, a fiatalabbak vad száguldását, ifjúságának tovatűnését és leírhatná, hogyan ébredt új erőre alkotó kedve az ötvenedik esztendő határán, hogyan koszorúzza meg a kései elismerés annak a férfinak a művészetét, aki nemesen félreállott mindig és aki igazán népszerű sohasem tudott lenni...
Sárga nyakkendős önarckép, 1910 (MNG)
Eddig van. Ilyen gondolatokat ébresztett egy érző magyar lelkében a kiállítás, melyet Ferenczy Károly rendezett nemrégiben gyermekeivel együtt. Azóta a valóságban be is fejeződött a képzelt regény kedves alakjaira vonatkozó rész. Az élet, amelyet igen kitűnő regényírónak szokás általában tartani, itt nagyon kontárnak bizonyult. Hirtelen elbánt, gonosz betegséggel végezett valakivel, aki nemrégiben még rugalmas volt nemcsak testében, de lelkében is, akit sokan szerettek, kitől sokat vártak, ki nem mondhatta el mindazt, ami a szívén feküdt. Március harmadik hetében csöndesen meghalt Ferenczy Károly egy pesti klinikán. Az érző magyar pedig keserű szívvel két kis keresztet rajzolt a művészről szóló jegyzetei fölé. Az egyik szól a nobilis férfinak, a másik a nemes alkotónak."
✽✽✽
(Török Gyula írása a Nyugat 1917/7. számában jelent meg.)

95 éve hunyt el Ferenczy Károly – Fülep Lajos írása


Fülep Lajos: Ferenczy Károly
"Ferenczy Károly, a festő meghalt és vele nemcsak kitűnő ember, nemcsak jeles művész múlt el közölünk, hanem egy korszaknak eleven része szakadt el a magyar kulturális közélet testéből. Korszakok nem úgy múlnak el, minta napok, egymást fölváltva, hanem egyik a másikból nő ki, benne gyökerezik, belőle táplálkozik, s az új együtt van az előzővel. Sőt az előző túlélheti az újat, mely látszólag elfoglalta amannak helyét. Nem minden korszak korszak, legalább nem a szó pozitív értelmében, mely pozitív vonásokat, a szellemi közélet határozott jellegű alkotásokban való kifejezését, önmagában kielégítő, de továbbfejlődésre alkalmas eredményekben való megnyilvánulást tételezi föl. Némelyik korszak kísérleti, vagy mondjuk: átmeneti jellegű, mely negatív eredményekkel zárulhat, és éppen azért ellentétese annak, amit a korszak fogalmán értünk. Mert a szellem életében csak a pozitívumokat tudjuk fogalomba foglalni, névvel nevezni, valóságnak vállalni. Csak ma, amikor megint a kísérletezés, az átmenet napjait éljük, csak ma látjuk, mennyire korszak volt az, e fogalom pozitív és határozott értelmében, amelynek Ferenczy Károly volt egyik legjelesebb és leggyökeresebb képviselője. Ennek a korszaknak a képlete egyértelműen és pontosan meghatározó. Határait nem kezdetének és végének időpontja szabja meg, hanem a belső, immanens határoltság, melyhez képest az időbeli, külső csak esetleges. Saját feladatai vannak: ezeknek terjedelme és megoldási lehetőségei szabják meg önnön határait. Ameddig ezek a feladatok elérnek, addig terjednek a korszak határai. Ahol a feladatok elvégződnek és megoldási lehetőségeket már nem rejtenek magukban, ott elvégződik a korszak, ha az időben látszólag tovább tart is. Minden korszaknak csak meghatározott számú feladatok jutnak osztályrészül, minden korszak szükségképp egyoldalú, mindegyik az egyetemes szellemi életnek csak bizonyos oldalát fejezi ki. Ezért minden korszak relatív és – a szó magasabb rendű értelmében, mely az egyetemességhez való viszonyra utal – átmeneti. De minden korszak, amelynek pozitív feladatai vannak és azokat megoldja, amely a maga korlátozottságát és egyoldalúságát egyértelműen és határozottan kifejezi, egyúttal abszolút, mert semmi mással össze nem mérhető, csak önmagából megérhető s csak önmagában értékelhető képlet. Minthogy minden művészi alkotás a fejlődés történetének bizonyos momentuma, bizonyos relatív helyet foglal el előzői és a rákövetkezők között, de minden művészi alkotás egyúttal befejezett, örökre lezárt és abszolút valami, mely kiemelkedett az időből és teljesen önmagáért való.
Önarckép, 1893 (MNG)
Ha meghatározzuk Ferenczy korszakának belső értelmét, a feladatokat, amelyekben él akkor megállapíthatjuk azt a terjedelmet is, amelyet a fejlődő művészet életterületén elfoglalhat és elfoglal. Ehhez képest csak kronológiai és művészet-krónikai érdekességű az a tény, hogy ez a korszak mikor kezdődött, mikor végződött, és hogy egyáltalán elvégződött-e már. Aligha végződött el, nemcsak azért, mert az imént elhunyt Ferenczy kivételével, többi képviselője még él és alkot, hanem azért, mert a ma kísérletezései és széthúzó törekvései között állandóan a lábunk alatt érezzük még mint valami homogén és szilárd talajt. Ennek a korszaknak szerepe és történeti jelentősége állásfoglalásának kettősségéből határozható meg: abból, amit megtagadott és abból, amit vállalt. Megtagadta az akadémiai, hivatalos művész-gyárakban mesterségesen sokasított és konzervált, állam és a társadalom maradiságán élősködő álművészetet, melynek éppoly kevés köze volt az élethez és természethez, a művészi akarathoz és képzelethez, mint az évszázadok alatt megszentelt nagy hagyományokhoz, melyekre hivatkozott. A hagyomány csak látszólag élt benne, néhány meg nem értett külsőségben és néhány még kevésbé megértett jelszóban – alapjában véve csak szomorú és hullaszerű karikatúrája volt neki. Ezzel az álművészettel radikálisan leszámolt a Ferenczy nemzedéke. Nyugaton a harc már régen elkeseredetten folyt, nálunk csak akkor tört ki nyíltan és elhatározó erővel, amikor a nagybányai csoport megalakult és mint csoport föllépett (1896 óta). Nálunk az akadémikus álművészet nemzeti kosztümökben parádézott és a művészetiek mellett nemzeti hagyományokról dikciózott: dupla szentség volt, akár az oroszok cárja, és duplán érinthetetlen. Aki hozzányúlt, nemcsak a művészeten, hanem a tévútra jutott hazafias érzületen követett el szentségtörést. A nagybányaiak és a velük rokon-szelleműek oly tervszerűen és kitartóan követték el a dupla szentségtörést, nem törődve mellőzéssel és bántalommal, hogy ha nem is sikerült teljesen megsemmisíteniük az álművészetet, megdöntötték egyeduralmát, és megteremtették a lehetőséget az új és szabad fejlődésnek. Soha el nem avuló érdemük ez a magyar művészet történetében. Az akadémikus álművészettel együtt azonban még mást is megtagadtak, ha nem is kifejezetten, de törekvésükben megnyilatkozóan: a valódi hagyományt. Ám ez nem lehetett másként. Minden korszak, amely valami újat kezd, amely elölről kezd, szükségszerűen még fokozottabb mértékben egyoldalú, mint az olyan korszak, mely előzőinek közvetlen folytatása. A valódi hagyománnyal való eleven kapcsolat pedig már előzőleg megszakadt volt: helyreállítása nem lehetett annak a korszaknak hivatása, melyet őj és aktuális kérdések és feladatok izgattak. De ha ez a kapcsolat egyáltalán helyre fog állhatni valaha, abban a kezdeményezés érdeme éppen e tudatos tagadókat és tudatos újat akarókat illeti, mert ők adtak életet az új művészetnek, és csak élő művészetet, és csak a maga korában gyökerező új művészet gyökérszálai érhetnek el a múlt művészetének még tápláló rétegeibe. 
Önarckép, 1902 (MNG)
Amit e korszak vállalt, éppoly teljesen és következetesen vállalta, mint ahogy megtagadta azt, ami tőle idegen volt. Vállalta az új feladatokat, amelyeket a művészet fejlődése megoldásra megérlek. A centrális új feladat ugyanaz volt, amit a quattrocento fölvetett: a harmadik dimenzió, a mély tér problémája. De amíg ötszáz évvel ezelőtt a vonal és a forma volt az az eszköz és tartalom, mellyel e feladató megoldani lehetett és kellett, addig a múlt század második felében a szín és a valőr foglalta el helyüket Amit naturalizmusnak és impresszionizmusnak neveznek, végeredményében a szín és a valőr kérdésére redukálódik. Ennek a kérdésnek, a levegőperspektívának megoldásához éppolyan egyoldalúság volt szükséges, mint annak idején a vonal-perspektíva megoldásához. Sem hagyomány fölvételéről, sem új kompozícióról és új szintézisről nem lehetett beszélni addig, amíg ez a probléma teljesen meg nem oldódott. Ez volt a korszak feladata, és ezt dűlőre is vitte. Ez a belső értelme, ez határozza meg terjedelmét és határait: relatív helyzetét a művészet életének egyetemességében. De ez a korszak az új elv és új eszközök mellett még mást is hozott: új természetszemléletet. 
Önarckép műteremben, 1903 (MNG)
Az iskolás recepteket, hamis szabályokat, kész sablonokat félretéve kivonult a szabad természetbe, és úgy tekintett rá, mintha először látná. Sem szemét, sem telkét nem engedte megzavarni és elhomályosítani az iskolából vagy a műteremből hozott emlékek által, vagy akár a megromlott ízlésű közönség igényei által. A festők azt festették, amit láttak, és úgy, ahogy látták. Magukra voltak utalva, a maguk erejére, lelki üdvösségére és természetadta egészséges ihletére. Romantikus érzékenykedés és dekadens bensősködés nélkül a természetnek erőteljes és reális vízióját adták. A költőit nem a hangulatosban és bizonytalanban keresték, hanem a művészi szemmel meglátott valóság határozott, világos, megértő ábrázolásában. Feladatuk, képességeik, az eszközeikkel megoldható lehetőségek határainak ismerete jellemzi művészetüket, urai az anyagnak és önmaguknak, s ezért művészetük, amilyen ment a dilettantizmustól és terméketlen próbálgatásoktól, olyan egyensúlyozott, őszinte és férfias. Skálája nem nagy, de a határokon belül változatos és mindent felölelő. Egészben véve hű kifejezése a modern ember természetszemléletének, melyből hiányzik a régiek szuverén átformáló szelleme és monumentális stílje, de hiányzik a természettel való érzelgős játék, lírai felolvadás, idilli enyelgés és rajongó önkívület is. Szóval sem a természet fölé nem emelkedik, sem alatta nem marad, hanem szemtől szembe áll vele, egy szinten és tudatosan. És ez adja meg neki abszolút értékét.
Önarckép, 1913 (Lappang)
Ebből a két szempontból, a történeti helyzet relativitásának és a művészi érték abszolút voltának szempontjából határozódik meg Ferenczy egyénisége. A magyar művészek között talán senki sem vállalta oly teljesen és következetesen a maga korának feladatait, mint ő. Az ő fejlődése, az ő műveinek sora leghívebb tükre annak a változásnak, amin a magyar művészet két évtized leforgása alatt átment. A szín és a valőr kérdésének nálunk senki sem volt kitartóbb és elmélyedőbb kutatója, mint ő. Ma már közkinccsé váltak azok az eredmények, amelyeket elért, megszokottá és magától értetődővé tett, sokan tán nem is tudják, mivel tartoznak neki. Mint ahogy nem tudják, mivel tartoznak az ő etikai erejének, amellyel a művészi szabadság és tisztesség harcát mindenkiért végigvívta. A nagybányai művészetről megváltozhatnak a vélemények, de arról soha, mekkora erkölcsi jelentőségű volt a nagybányai csoportnak föllépése és szereplése. Ez volt az első és egyelőre az utolsó csoport a magyar művész-nemzedékek során, mely közös akarattal, nemesen és szívósan küzdött a közös ideálért, amíg érvényt szerzett neki. A Ferenczy férfias egyénisége és művészi etikája volt a gerince ennek a csoportnak. És ez a férfias egyéniség és művészi etika jellemzi minden művét, tekintet nélkül annak többé vagy kevésbé sikerült, többé vagy kevésbé művészi voltára. Ez az, ami benne abszolút és maradandó." 
✽✽✽ 
(Fülep Lajos írása Eőry Lajos néven, több folyóiratban jelent meg, a Nagybánya című lap 1917. május 17-én publikálta.)






Illusztrált életrajzi kronológia

Ferenczy Károly 95 évvel ez előtt - mindössze 55 esztendősen - a mai napon hunyt el. A művész nagysága előtt tisztelegvén – valamint egyúttal a blog szempontjából hiánypótló jelleggel – állítottuk össze ezt a kronológiát, mely Ferenczy életének legfontosabb állomásait tárgyalja. 

•••

• 1862
Ferenczy Károly február 8-án megszületik Bécsben. Freund Károly néven anyakönyvezik. Apja id. Ferenczy (Freund) Károly a bécsi Magyar Minisztérium magas rangú hivatalnoka, később az Első Erdélyi Vasúttársaság igazgatója. Anyja, Graenzenstein Ida Károly születése után nem sokkal meghal. Testvérbátyja, Ferenczy Ferenc a Kereskedelmi Minisztérium osztálytanácsosa, színműíró.
Ferenczy Károly és Ferenczy Ferenc, 1874 k.
• 1871–1880
Tanulmányait a budapesti piaristáknál kezdi, majd 1873 és 1875 között Laehne Frigyes soproni, német tannyelvű evangélikus magániskolájában folytatja, érettségi vizsgát a (Markó utcai) Pesti Császári és Királyi Katolikus Főgimnáziumban tesz.
Ferenczy Károly: Lótanulmány, 1878 (MNG)
• 1881–1883
Jogot tanul Budapesten, majd egyéves gazdasági gyakorlatot szerez id. Wodianer Albert báró Nyitra-völgyi birtokán. Elvégzi a magyaróvári gazdasági akadémiát. Gazdálkodni kezd a családi birtokon, a ma Temes megyéhez tartozó Gavosdián.
Ferenczy Károly ifjúkori fényképe.
• 1884–1885
Távoli rokonával, Fialka Olga festőművésznővel Rómába utazik tanulmányútra. 1885 őszén néhány hónapig képzőművészeti tanulmányokat folytat Münchenben. November 14-én Körmöcbányán házasságot köt Fialka Olgával, megszületik első gyermekük, Valér.
Fialka Olga fényképe.
Id. Ferenczy (Freund) Károly unokájával, Valérral, 1890 k. 
• 1886–1887
A Freund nevet Ferenczyre magyarosítja a család. Családjával Münchenbe, majd Dél-Itáliába utazik, Nápolyban beiratkozik a Képzőművészeti Akadémiára.
Ferenczy Károly: Tájvázlat, 1887 (MNG)
• 1888–1889
1887 őszétől Párizsban tanul, a Julian Akadémián Tony Robert-Fleury és Adolphe William Bouguereau a mestere. 1889 nyarán hazatér Párizsból, és Szentendrén telepszik le családjával. A Műcsarnok téli kiállításán szerepel először közönség előtt.
Ferenczy Károly: Kallós Ede arcképe, 1889 (MNG)
Ferenczy Károly: Kődobálók, 1890 (MNG)
• 1890
    Megszületnek ikergyermekei, Noémi és Béni.
Fialka Olga gyermekeivel.
• 1893–1895
Családjával Münchenbe, Neuwittelsbachba költözik, a nyári hónapokat 1895-ben Garmischban töltik. A Műcsarnok 1893/94-es téli tárlatán a Szarvaskertben című képét I. Ferenc József számára megvásárolják. 1894-ben és 1895-ben kiállít a müncheni Secession tárlatain.
Ferenczy Károly: Madárdal, 1893 (MNG)
Ferenczy Károly: Orfeusz, 1894 (MNG)
• 1896
A Hollósy-iskolával Nagybányára utazik, júniusban családja is követi. A budapesti millenniumi Ezredéves Országos Kiállításon öt képével szerepel. Kiss József gyűjteményes verses kötetébe tizennégy illusztrációt készít.
Ferenczy Károly: Archeológia, 1896 (MNG)
Ferenczy Károly: Hegyi beszéd I., 1896 (MNG)
• 1897–1898
Nagybányán a Petőfi utcában bérel házat a család. A nagybányai festők első csoportos kiállításán (a régi Műcsarnokban, 1897-1898 fordulóján) harmincnégy művével szerepel, ő tervezi a plakátot és a katalógus címlapját. Illusztrációt készít Bródy Sándor Az ezüst kecske című regényének reprezentatív kiadásához. A nagybányaiak második csoportos kiállításán (a régi Műcsarnokban, 1898-1899 fordulóján) tizenegy műve szerepel, valamint a plakátot és a meghívót is ő tervezi.
Ferenczy Károly: Tavaszi táj a Virágheggyel, 1898 (MNG)
Ferenczy Károly: Háromkirályok, 1898 (MNG)
• 1899–1900
A Műcsarnok 1899/1900 téli tárlatán (a nagybányaiak külön terméből) az állam megvásárolja a Hazatérő favágók és az Esti hangulat lovakkal című képeket, az utóbbi elnyeri a 600 koronás Ráth György-díjat is.Az 1900-as párizsi világkiállítás magyar anyagát válogató zsűri elnöke. Két művet állít ki, melyekre III. osztályú érmet és elismerő oklevelet kap Párizsban. Novemberben (Iványi) Grünwald Bélával közös kiállítást rendez Nagybányán.
Ferenczy Károly: Józsefet eladják testvérei, 1900 (MNG)
• 1901
A IV. velencei biennálén két festményével szerepel, Gömöry Olivér arcképét az olasz kritika a kiállítás legjelentősebb darabjaként értékelte. Szatmáron részt vesz a nagybányai kolónia és a Hollósy-iskola közös kiállításán. A Műcsarnok téli kiállításán az állam megvásárolja a Cigányok című művét, az Ábrahám áldozata című festménye pedig elnyeri a 2000 koronás Ipolyi Arnold-díjat. Kiállít a berlini nemzetközi kiállításon és a müncheni Glaspalast VIII. nemzetközi kiállításán.
Ferenczy Károly: Ábrahám áldozata, 1901 (MNG)
Ferenczy Károly: Dombtetőn, 1901 (MNG)
• 1902
A megalakuló Nagybányai Szabad Festőiskola vezető mestere lesz (Iványi) Grünwald Béla, Réti István és Thorma János mellett. A Műcsarnok téli tárlatán a Márciusi est című festményével elnyeri a Lipótvárosi Kaszinó 1000 koronás díját. A művet a müncheni Secession nemzetközi kiállításán is bemutatja.
Ferenczy Károly: Márciusi est, 1902 (MNG)
• 1903
Ősszel magániskolát nyit Budapesten (Andrássy út 67.). A Nemzeti Szalonban megrendezi első gyűjteményes kiállítását, nyolcvanhat művet vonultat fel.
Ferenczy Károly: Nemzeti Szalon plakátterv, 1903 (BTM)
Ferenczy Károly: Október, 1903 (MNG)
• 1904
Tavasszal és ősszel meglátogatja családját Lussin Grandéban (ma Horvátország egyik szigete), ahol tengeri motívumokat fest. A Saint Louis-i világkiállításon bronzéremmel tüntetik ki (Festőnő, Noémi kibontott hajjal). A Festő és modell című festményét az állam megvásárolja a Műcsarnok téli kiállításán.
Ferenczy Károly: Nyári est, 1904 (Magántulajdon)
• 1905
Münchenben a Glaspalast IX. nemzetközi kiállításán másodosztályú érmet nyer (Fürdés előtt, Október). A VI. velencei biennálén nagy aranyéremmel díjazzák a Festő és modell című festményét. A Művészet folyóiratban megjelenik Meller Simon Ferenczy Károly-tanulmánya. A Hazánk folyóirat Fülep Lajos Ferenczyről szóló írását közli.
Ferenczy Károly: Napos délelőtt, 1905 (MNG)
• 1906
A Magyar Királyi Mintarajztanoda (mai Képzőművészeti Egyetem) tanárának nevezik ki. Húsvétkor Párizsba és Londonba utazik. Részt vesz a Szépművészeti Múzeum modern magyar kiállításának rendezésében. Malonyay Dezső A fiatalok című könyvében Ferenczy Károlynak szentel egy fejezetet.
Ferenczy Károly: Majális, 1906 (MNG)
• 1907
A Nemzeti Szalon alelnökeként a kiállítóhely új épületét felavató tárlatot rendezi, tizenegy művével szerepel az első csoportkiállításon. A MIÉNK (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre) alapító tagja.
Ferenczy Károly: Patak II, 1907 (MNG)
Ferenczy Károly: A tékozló fiú I., 1907 (Magántulajdon)
• 1908
Szinyei Merse Pál és Rippl-Rónai József mellett a MIÉNK első kiállításának szervezője, a nemzeti szalonbeli tárlaton tíz képet állít ki. Az Earl's Courtban megrendezett magyar kiállításon szerepel Londonban.
Ferenczy Károly: Henyélés, 1908 (Magántulajdon)
1909
Az év elején Firenzében meglátogatja ott-tartózkodó családját. A MIÉNK második kiállításán nyolc művével szerepel. A Rózsa Miklós szervezésében megalakuló Művészház egyesület vezetőségi tagja lesz. Kiállít Münchenben a Glaspalast X. nemzetközi kiállításán. A VIII. velencei biennálén három festményét mutatja be a nagyközönségnek (Keresztlevétel, Arckép, Henyélés).
Ferenczy Károly: Petrovics Elek arcképe, 1909 (FM)
• 1910
A MIÉNK harmadik (utolsó) kiállításán a Nemzeti Szalonban hét műve látható.Berlinben szerepel a Secession kurfürstendammi termében rendezett "Magyar Mesterek kiállításá"-n, majd a berlini éves nagy nemzetközi tárlaton is. A Secessionban huszonnégy művet mutat be. A Művészházban két kiállításon is szerepel (Bibliai kiállítás, Nemzetközi Impresszionista kiállítás), de négy képpel jelen van a IX. velencei biennálén is. A nagybányai szabadiskolát ezután évenkénti váltásban vezeti Rétivel és Thormával. Közreműködik a Művészház téli kiállításának zsűrijében.
Ferenczy Károly: Vörös fal I., 1910 (Podunajské múzeum v Komárne)
1911
A Művészház első tisztújító közgyűlésén igazgatósági tagnak választják. Elnökletével október 21-én megalakul a Nagybányai Festők Társasága. Rómában a nemzetközi kiállításon öt művet állít ki. A Műcsarnok téli jubiláris kiállításán Testvérek című festményére állami nagy aranyérmet kap.
Ferenczy Károly: Nyilazók, 1911 (MNG)
Ferenczy Károly: Hármas arckép, 1911 (MNG)
• 1912
A Művészház éves közgyűlésén lemond igazgatósági tagságáról. A nagybányai jubiláris képkiállításon tizennyolc művel vesz részt, ő tervezi a plakátot is. Ebben az évben ő látja el a vezetői feladatokat a nagybányai festőiskolában. Lázár Béla Tizenhárom magyar festő című könyvében Ferenczy munkásságának is több oldalt szentel.
Ferenczy Károly: Artistapár, 1912 (FM)
1913
Az Ernst Múzeumban megrendezik második gyűjteményes kiállítását, az utóbbi évek terméseiből nyolcvankét művet, köztük számos grafikát mutat be. A müncheni Glaspalast XI. nemzetközi kiállításán nagy aranyéremmel díjazzák az Anya és gyermeke című festményét. A Nyugat folyóiratban megjelenik Bálint Aladár Ferenczy Károlyról szóló tanulmánya.
Ferenczy Károly: Artisták, 1913 (BTM)
1914
A Műcsarnok tavaszi tárlatán Vaszary-díjat kap a Vörös hátteres női akt című festményére. A XIV. velencei biennále magyar kiállítását rendezi, tizenkét műve külön teremben szerepel. A háború kitörése Nagybányán éri, szeptemberben átveszi az iskola vezetését.
Ferenczy Károly: Pietá, 1913–1914 (FM)
Ferenczy Károly: Női akt korállal, 1914 (JPM)
1915
A Műcsarnok tavaszi tárlatán Pietá című festménye elnyeri a 4000 koronás társulati nagydíjat. A San Francisco-i Panama-Pacific nemzetközi kiállításon három festménye látható. 1914-1916 folyamán krónikus betegsége miatt többek között Pöstyénben, Lindewiesében (Szilézia), Leysinben (Svájc) és Lipikfürdőn (Szlavónia) gyógykezelik.
Ferenczy Károly: Atléták, 1915 (MNG)
1916
Gyermekeivel közös kiállítása nyílik az Ernst Múzeumban.
Ferenczy Károly: Cigánylány, 1916 (BTM)
1917
Betegsége miatt lemond a Nagybányai Festők Társasága elnöki tisztéről. Március 18-án meghal a budapesti Baross utcai klinikán. Búcsúztatása a Szépművészeti Múzeumban, majd végső nyugalomra a Kerepesi temetőben helyezik. (Ferenczy Béni tervezi meg síremlékét, születésének 100. évfordulóján, 1962-ben avatják fel.)
Ferenczy Béni: Ferenczy Károly síremléke, 1962 (Kerepesi temető)
1918
Az Ernst Múzeumban megrendezik hagyatéki kiállítását.

 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...