2012. március 31., szombat

Ferenczy kedvenc szépirodalmi olvasmányai

Ferenczy Károly méltán jogosult a pictor doctus jelzőre – nem csupán kontemplatív, megfontolt festésmodora, hanem kiemelkedő műveltsége okán is. A művész kedvelt olvasmányainak listája szépen árnyalja érdeklődésének gazdag színskáláját; éppen ezért a kiállításban is láthatunk néhányat azon kötetek közül, melyeket Valér monográfiájában – csaknem egy egész fejezetet kitöltően – sorol fel.

Ferenczy Károly megvalósulatlan ex-librise Ferenczy Valér rekonstrukciója alapján
(mely egyúttal F. V. édesapjáról írt könyvének címlapja is).
Ferenczy műveltségére jellemző, hogy a szépirodalmi alkotásokat igazi műértőhöz méltóan mindig azon a nyelven olvasta, amelyen eredetileg íródtak – sőt, leveleiben még Valért is óvva intette az esetlegesen elérhető fordításoktól. A blogon a lelketlen felsorolás helyett most az egyes írásművek olyan kiadásainak címoldalait mutatjuk be, melyeket még akár Ferenczy is forgathatott. 

Thomas Mann: Friedrich und die große Koalition, Berlin 1915. 

Charles Baudelaire: Les Fleurs du mal, Párizs 1857.

Rudyard Kipling: The Second Jungle Book, London 1895, John Lockwood Kipling illusztrációival. 

John Galsworthy: Fraternity, New York-London 1909. 

Anatole France: L'Affaire Crainquebille, Párizs 1901. 




Edmond de Goncourt: Les fréres Zemganno, Párizs 1879. 

Pierre Loti: Madame Chrysanthème, Párizs 1893.

Joris-Karl Huysmans: En route, Párizs 1896. 
Guy de Maupassant: Bel-Ami, Párizs 1910.

Joris-Karl Huysmans: A rebours, Párizs 1903, Auguste Lepere illusztrációival. 

Rudyard Kipling: The Jungle Book, London 1894, John Lockwood Kipling illusztrációival. 
Pierre Loti: Mon frére Yves, Párizs 1883. 


Giacomo Casanova: Mémoires de J. Casanova de Seingalt, Párizs 1910.

Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Vojna i mir, Moszkva 1869.  

Joris-Karl Huysmans: La cathédrale, Párizs 1898. 

Iván Alexandrovics Goncsarov: Oblomov, London 1915. 

Frederick Marryat: Mr. Midshipman Easy, London 1836.
Henrik Ibsen: Vildanden, Koppenhága 1884.

Joris-Karl Huysmans: La-Bas, Párizs 1891. 

Joris-Karl Huysmans: L'Art moderne, Párizs 1908. 

Anatole France: Le lys rouge, Párizs 1903. 
Johann Wolfgang Goethe: A Prometheus című vers kézirata, 1772–1774.


Az egyes képek forrásait hiperlinkekkel jeleztük.

4 megjegyzés:

  1. hm, Fülep is mindent eredetiben olvasott, Tolsztoj miatt tanult meg oroszul a hatvanas éveiben, meg Kierkegaard miatt dánul. Ferenczy tudott norvégul?!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Niphredil,

      köszönjük az elevenünkbe hatoló hosszászólást!

      Valójában ebben nem - mint ahogyan a "Háború és békében" sem – vagyunk teljes mértékig biztosak, csak F. Valér leírását tudtuk követni, aki viszont nem tért ki a részletekre. Valószínűsíthető, hogy nem norvég eredetiben olvasta Ibset, viszont (számunkra is érthetetlen okokból) azok közül a címlapok közül, melyekről - népszerűségük okán - a legvalószínűbbnek gondoltuk, hogy elérhető lesz számtalan variációban (1917 előtti kiadásban), csak nagyon korlátozott számban álltak rendelkezésünkre.

      Annyi bizonyos, hogy Ferenczy mindenkit óvva intett a fordításoktól – éppen ezért választottuk az eredeti nyelvet, avagy egy-egy "bebetonozódott" német/francia fordítást.

      Reméljük, hogy a továbbiakban is olvasóink körében üdvözölhetjük majd, várjuk további értő hozzászólásait!

      Üdv.:
      Kusler Ágnes – Szeredi Merse Pál

      Ps.: Fülep mindmáig csodálatra méltó szakember, jelen adalékok is ezt látszanak alátámasztani!

      Törlés
    2. én vagyok az, Németh Nóri, innen a "nagy szakértelem" csak ez a google-os nickem:) Igen olvaslak benneteket, köszönöm a választ!
      (a mostani posztról csak az jut eszembe, h Nietzsche is nagy divat volt akkoriban, őt is biztos olvasta, nem? Meg Gerő András Se nő, se zsidó című könyvében lehet (többek között) olvasni Otto Weiningerről. Hát, rendkívül finoman fogalmazva is érdekes volt a fazon gondolkodása...)

      Törlés
    3. Szia Nóri!

      Nagyon megörültünk annak, hogy felfedted előttünk kilétedet, hiszen egészen eddig a "hallgatói aktivitás" felélénkülésében bizakodtunk! Kérlek, ha időd engedi, a továbbiakban is színesítsd szofisztikált lényeglátásoddal a bejegyzéseket!
      Nagyon érdekes az, amit felvetettél! Ferenczyre nagy hatással volt a századvégi pesszimizmus, az irodalmi dekadencia és a borongós hangulatkultusz - Schopenhauer gondolatai iránt is elevenen érdeklődött. F. Valér szerint egyetlen Nietzsche-mű sem volt megtalálható a háztartásukban (bár ebből nem kell messzemenő következtetéseket levonni. Annyi biztos, hogy említ egy epizódot a családi legendáriumból, amikor is "mély megilletődéssel ismertük meg Giordano Bruno három valóban lángelméjű szonettjét, Nietzsche gyönyörű fordításában".

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...