2012. április 4., szerda

Ferenczy művelődéstörténeti, filozófiai olvasmányai

"Ferenczy egy kultúrájában erősen német orientációjú, nyitott, de a klasszikus műveltséget elengedhetetlennek tekintő szellemi környezetben nőtt fel, ahol az akkor még időben is közeli Goethe vagy Rousseau írásai a család napi olvasmányai közé tartoztak. A festő egyik nagyapja ráadásul a maga korában ismert színműíró volt, idősebb Ferenczy Károly pedig képeket gyűjtött, sőt fontosnak tartotta ezek szerepeltetését az 1888-as műcsarnoki kiállításon – vagyis egy, a művészetek iránt elkötelezett és aktív ember imázsát alakította ki magáról. Mindez pedig azt feltételezi, hogy Ferenczy Károly műveltsége visszavezethető neveltetésére" – írja Boros Judit az œuvre-katalógusban.

Ferenczy Károly olvasmányainak akár hozzávetőleges listáját sem állíthatjuk össze teljességgel – ehhez a feladathoz egy, a művész budapesti vagy nagybányai magánkönyvtáráról készült lajstrom jelenthetné a legmegfelelőbb támpontot, melyhez hasonló lista azonban nem ismeretes. A művész érdeklődő, nyitott személyiség volt: levelezésében gyakorta ajánlott olvasmányokat gyermekei figyelmébe; avagy panaszkodott nekik, hogy nem jut elég ideje a könyvekre. Ettől függetlenül érdemesnek tartjuk bemutatni – a korábbi bejegyzésben összegyűjtött szépirodalmi olvasmányok mellett – Ferenczy Valér listáját apja filozófiai és művelődéstörténeti olvasmányairól.

Ferenczy Károly: Napos délelőtt, 1905 (MNG)
"Valér felsorolásában viszonylag kevés név szerepel, és elképzelhető, hogy ezek inkább Ferenczy permanens vagy későbbi olvasmányait jelölik" – állapítja meg tanulmányában Boros Judit új elképzeléseken alapuló Ferenczy-értelmezéséhez kapcsolódóan. Felmerül ugyanis annak lehetősége, hogy Valér bizonyos műveket – sőt, akár apja leveleinek egyes részleteit is –, egyfajta tudatos, posztumusz "imidzsalakítás" érdekében kifelejtett az elmúlt majd' száz évben forrásdokumentumként kezelt könyvéből.  Ahogyan Judit megjegyzi: "elképzelhető, bár kevéssé hihető, hogy Valér egyszerűen nem tudott apja ezen olvasmányairól, mivel ezek olyan korai időszakban voltak fontosak Károlynak, amikor Valér még kisgyerek volt. Viszont az sem zárható ki, hogy Valér szándékosan feledkezett meg róluk." – Részletek a katalógusban.
Herbert Spencer: The Principles of Psychology, London 1855.
Wilhelm Worringer: Formprobleme der Gothik, München 1912.
Arthur Schopenhauer: Sämtliche Werke, München 1911. 

Albert Schwegler: Geschichte der Philosophie im Umriss: ein Leitfaden zur Übersicht, Stuttgart 1860.
Otto Weininger: Geschlecht und Charakter, Bécs-Lipcse 1908.
Theodor Mommsen: Römische Geschichte, Berlin 1855.

Essais dans le goût de ceux de Montaigne, Amszterdam 1785.
Jean-Jacques Rousseau: Les confessions, Párizs 1878.
Edmond de Goncourt: La maison d'un artiste, Párizs 1898.
Leopold von Ranke: Sämmtliche Werke, Lipcse 1875.
Arthur de Gobineau: La renaissance, Párizs 1903.

Kasimir Chledowski: Siena, Krakkó 1904. 
Enea Silvio de' Piccolomini [II. Pius]: Letters, London 1908. 
Wilhelm Bode: The Italian bronze statuettes of the Renaissance, Berlin-London 1907.
Az egyes képek forrásait hiperlinkekkel jeleztük.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...