2012. május 9., szerda

Szembesítés – Ferenczy, mint a karikatúra tárgya

Ferenczy Károlyról korábbi szembesítő bejegyzéseink – Mednyánszky, Teleki Pál és Rippl-Rónai – alapján mindenki számára világossá válhatott, hogy karikaturistának is kiváló volt – bár ő maga soha nem publikálta gúnyrajzait, csak saját, és barátai kedvtelésére készítette azokat. 

Márk Lajos: Ferenczy Károly karikatúrája, Magyar Géniusz, 1901.
Ferenczyről mindössze két karikatúrát ismerünk. Az egyiket Márk Lajos készítette – valószínűleg az egyik kávéházi délután alkalmával. Márk rajza a Magyar Géniuszban jelent meg 1901-ben. Néhány vonalas rajzában a legfontosabb attribútum a bajusz – mely ekkoriban ténylegesen Ferenczy jellegzetessége lehetett, de ne feledjük: a művész sokszor vált meg hosszabb-rövidebb időre arcszőrzetétől. Mellesleg Ferenczy is készített karikatúrát Márkról, de azt sajnos csak Valéról ismerjük. Felirata szerint "A leleplezett Márkot" ábrázolta: "Így néz ki Márk Lajos, nem ahogy ő magát rajzolni szokta."

Pólya Tibor: Ferenczy Károly karikatúrája, 1910 k. (MNG)
Szintén a kávéházi társaságok tagja volt Pólya Tibor, aki – sokak mellett – Ferenczyt is megörökítette vázlatfüzetében. A rajz a Magyar Nemzeti Galéria friss szerzeménye! Bár Pólya majd' tíz évvel idősebben ábrázolta a festőt, úgy tűnik, számára is a fülek, a bajusz, valamint a jellegzetes hajviselet volt a legfontosabb motívum.

Bród Ernő: A műtermekből, Magyar Figaró, 1897 december.
Bár művei viszonylag kevés negatív kritikát kaptak, valamint 1903-as kiállítását követően általános elismertségnek örvendett, – hasonlóan a századelő többi modern művészéhez – Ferenczy sem kerülhette el a korban igen népszerű élclapokban megjelenő rajzok áradatát, melyek műveit karikírozták. Ha az embernek ideje engedi, érdemes fellapozni a Borsszem Jankó, a Magyar Figaró, vagy éppen a Magyar Géniusz lapjait, ahol nem csak a haladó szellemiségű művészek – mint például a nagybányaiak, vagy később a Nyolcak – , hanem az úgynevezett műcsarnoki festők alkotásairól is szellemes parafrázisok találhatók a rendszeres tavaszi és téli műtárlatok kapcsán. 

Homicskó Atanáz: A Téli Műtárlatból, Magyar Figaró, 1892 december.
Ferenczy Károly: Válás, 1892 (Mgt.)
Az 1892-es téli műcsarnoki kiállításon látható két Ferenczy-művet Homicskó Atanáz átiratában közölte a Magyar Figaró. A művész Válás című festményéről Ennivaló menyecske címmel készült karikatúra, míg Ferenczy első bibliai témájú képét, a ma lappangó Tékozló fiú hazatérését A meghízott fiú hazatérése címmel ábrázolta a karikaturista. 

Homicskó Atanáz: A Téli Műtárlatból, Magyar Figaró, 1892 december.
Ferenczy Károly: A tékozló fiú hazatérése (korai, vázlat), 1892 (Lappang)
A nagybányaiak első, 1897-es budapesti bemutatkozását követően a Magyar Figaró a művész négy festményének – Noémi, Női profil, Orpheus valamint az Ágota kisasszony – gúnyrajzát jelentette meg. Bród Ernő rajzai a Ferenczy képeken kívül Réti, Glatz és Iványi Grünwald műveit állították pellengérre.
Bród Ernő: Aki mindenét elhegedülte, Magyar Figaró, 1897. december.
Ferenczy Károly: Orfeusz (vázlat), 1894 (HOM)
Bród Ernő: Szegény gyerek, beléütött –a festék, Magyar Figaró, 1897. december.
Ferenczy Károly: Noémi, 1894 (JPM)
A nagybányaiak második kiállítása kapcsán – 1898-ban – a Borsszem Jankó versbe szedett képleírásokat adott az egyes festményekről: ebben a sorban kapott helyet Ferenczy két műve, a kiállítás plakátja, valamint a rengeteget kritizált Háromkirályok

Ki látott már ilyen csodát?
Mely szimbolista zöld plakát!
Egy ifjú festő 
Keresi az erdőt, 
Keresi a fát – 
S nem látja a fátul az erdőt,
Erdőtül a fát.

Ferenczy Károly: Plakát a nagybányai festők első kiállításához, 1897 (FM)
Végül 1899-ben, a Tavaszi Tárlaton látható Gömöry Olivér-portrét Faragó József karikírozta Gyomorgörccsé az Új Idők hasábjain.

Faragó József: Ferenczy Károly: Gyomorgörcs, Új Idők, 1899 április.
Ferenczy Károly: Gömöry Olivér arcképe, 1898 (Rimaszombat, Gömör-Kishonti Múzeum)
Faragó nem csupán karikaturistaként működött – bár sokunknak éppen a Borsszem Jankó kapcsán lehet ismerős a neve –, hanem grafikusként is kiváló volt. Hollósynál tanult Münchenben, később szoros barátság fűzte a nagybányai művésztelep alapító tagjaihoz, akikkel néhányszor közös kiállításon is szerepelt.

Lehet, hogy listánk nem teljes. Ha valaki Ferenczy-karikatúrába botlana, kérjük, értesítsen minket – hogy még többen nevethessünk!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...