A Ferenczy-blog

Nőnapi festménycsokor

2012-03-08T14:22:00.000+01:00

Ezzel a csodálatos festménycsokorral kívánunk minden kedves Olvasónknak
nagyon boldog Nőnapot!

Ferenczy Károly: Virágok zöld vázában, 1912 (Mgt.)

Ferenczy Károly: Rózsacsendélet, 1911 (Mgt.)

Ferenczy Károly: Piros rózsák, 1910 (Mgt.)


Ferenczy Béni: Virágzó kaktusz, 1962 (MNG)

Munkácsy Mihály: Virágcsendélet, 1881, (MNG)

Schaffer Béla: Csendélet Eissler Fanni szobrával, 1845 (MNG)

M. S. mester: Vizitáció Selmecbányáról, 1506 (részlet)

Bogdány Jakab: Virágcsendélet (MNG)


Tobias Stranover: Virágcsendélet (MNG)

Ferenczy Béni: Sárga rózsák kék vázában, 1950-es évek eleje (MNG)

A bloggal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, javaslatokat, észrevételeket a ferenczy.mng@gmail.com e-mail címre várjuk. Blogunk alakulását twitteren keresztül is nyomon követhetik!

Szembesítés: Mednyánszky – Ferenczy mint karikaturista 1.

2012-03-08T13:09:00.003+01:00

A Szembesítés főcímű új sorozatunkban Ferenczy Károly karikatúráit, valamint azok alanyait mutatjuk be. "A művész grafikai œuvre-jében viszonylag nagyszámú karikatúra maradt az utókorra, és ez azért tűnhet meglepőnek, mert a családtagok és a barátok visszaemlékezéseinek tanúsága szerint a művész nagyon zárkózott, introvertált személyiség volt" – írja Plesznivy Edit a rajzok kapcsán.

Idősebb fiától, Valértól azonban megtudhatjuk azt is, hogy a családfő számára rendkívül fontos volt a humor, "intim körben tréfás kedélye sokszor az ártatlan gyermeki naivitás határát érte el", és hogy "belső" használatra nagy nyelvi leleménnyel egyedi, tréfás angol nyelvet is kialakított.

Ferenczy Károly: Mednyánszky karikatúrája, 1900 (Lappang)

Mednyánszky László fotója (forrás: Virág Judit Galéria)

Valér 1935-ben tanulmányt is írt apja karikatúráiról, innen ismerjük Mednyánszky Lászlóról készült rajzát is. Valér emlékei szerint Károly legjobban sikerült karikatúrájának erről a közeli barátról emlékezetből készült rajzát tartotta. Úgy vélte, hogy "egyenesen megdöbbentő mértékben fejezte ki Mednyánszky egész jellemét, különösségét, rejtélyes voltát."

Mednyánszky László: Önarckép (Mgt., forrás: Kieselbach Galéria)

A két festő 1898–1899-ben egy ideig tőszomszédságban lakott Budapesten: a Vasvári Pál utca 9-es szám alatt béreltek mindketten műtermet. Bár Mednyánszky báró lehet, hogy nem látta a rajzot, azonban bizonyára értékelte volna Ferenczy humorát – ő maga is tréfás személyiség volt.

Glatz Oszkár: Mednyánszky László, 1905 (MNG)

Csók István Emlékezéseiben írja le az ekkori pesti művészasztal – az Aquarium – történetét, ahol a tél folyamán a nagybányai művészek is gyakorta megfordultak:

"Kávéháza színhely, de ezúttal nem Münchenben vagy Párizsban, csak Budapesten. Még aneve is Budapest! Nem elsőrangú hely, de azért – vagy éppen ezért– jó volt mégis Mednyánszky László bárónak s egy csomó fiatal piktornak,kikhez képest Atlasz törpe volt.

Mednyánszkyt,ezt az igazi peregrinus nagy művészt, már évek óta ismertük mindnyájan, haugyan ismeretségnek lehet nevezni azokat a futó találkozásokat, mikor néha-néhaláttuk egymást. De most a millennium éve összehozott bennünket. Én első ízbenegészen véletlenül az Operaház előtt találkoztam vele. Azt hiszem, Ferenczymutatott be bennünket egymásnak. Rém hideg volt. Rajtam prémes bunda.Mednyánszky egyszerű sacco-öltönyben volt, mégsem fázott. Később tudtam meg,hogy a legnagyobb hidegben is fűtetlen szobában alszik. Jéghideg zuhany utánaddig jár fel s alá, míg meg nem szárad. Többé-kevésbé minden bohém az istenszabad ege alatt a vándormadár természetét örökli, de Mednyánszky olyan rekord,ami messze felül áll minden összehasonlításon. Nemcsak mint művész, de mintember is egyike a legérdekesebbeknek, kikkel valaha találkoztam.

Tudása,olvasottsága óriási és teljesen elütő minden másétól. A hindu és spiritisztatanokkal ő ismertetett meg bennünket oly vonzó és érdekfeszítő modorban,melynek lehetetlen volt ellenállni. Én el-elsakkoztam vele, míg a többiekdiskuráltak. Kártya nem volt, csak néha biliárd. Sokszor nagyon érdekes témákatvitattunk meg az Operára néző ablaknál, ahol asztalunk volt. Nemcsak művészetről,de a legelvontabb tudományos dolgokról is. Hogyne! Hiszen ott ültek mégFerenczy, Thorma és Réti is, kit Hollósy már régebben duplafejű filozófnakhitt, annyi tudálék szorult széles, különös alakú koponyájába. Faragó szárazszarkazmusa is éles észre vallott, úgyhogy bátran állíthatom, az Aquarium azegyik legnívósabb asztaltársaság volt a fővárosban. Volt is látogatónk bőven.

Mednyánszkykeresztelte el a társaságot Aquariumnak. Ő osztogatott állatneveket isvalamennyiünknek. Ő maga magát vén házőrző kutyának hívta. Én Daxli névrehallgattam. Réti agár volt. Thorma újfundlandi, Gömöry kígyó. Csak Ferenczythívta szent mókusnak. Mikor én azt kérdeztem tőle miért? Hisz Ferenczy sem jobba Deákné vásznánál? A legkomolyabban felelte:

– Tecsak hallgass. Te Daxli vagy. ha mi imádkozunk, az nem olyan ideális, mint aszent Mókus legprofánabb cselekedete."

Egy jellemző nézet: Mednyánszky hátát mutatva fest (forrás: Virág Judit Galéria)

A bloggal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, javaslatokat, észrevételeket a ferenczy.mng@gmail.com e-mail címre várjuk. Blogunk alakulását twitteren keresztül is nyomon követhetik!

Márciusi programok a Magyar Nemzeti Galériában

2012-03-07T09:06:00.000+01:00

2012. március 8. (csütörtök)

14-18 óráig:

ESZMEcsere Irodalomtanítás az MNG gyűjteményének segítségével gimnáziumban tanító pedagógusok számára. A képzés során válaszokat keresünk arra, hogy miként függnek össze az irodalomban megjelenő korszakos változások az új képzőművészeti irányzatok megjelenésével. A négyórás foglalkozások díja 4000 Ft, amely magában foglalja a belépődíjakat is. A foglalkozásokon való részvételhez előzetes regisztráció szükséges, melyet a muzeumpedagogia@mng.hu e-mail címen tehetnek meg.

17 órától:

Tárlatvezetés a Hősök, királyok, szentek című kiállításban. A tárlatvezetésen a kiállításra szóló belépőjeggyel lehet részt venni. Találkozási pont: C épület, földszint.

18 órától:

Szabadegyetemi előadás: A Zrínyiek. Hősök és mártírok. Tények és legendák - Hausner Gábor történész, a Hadtörténelmi Közlemények főszerkesztőjének előadása. A programon való részvétel díja: 600 Ft. Helyszín: B épület, előadóterem.

2012. március 10. (szombat)

Családi Nap

11-14 óráig:

- Együtt a család - Ferenczy Károly gyűjteményes kiállítása
Ferenczy Károly saját alkotásain keresztül a mesél nekünk a Könyvek Könyvéből.Életre keltjük Szent György legendáját, majd a szereplőket anilinnal és akrillal készítjük el.
- Együtt a család – Hősök, királyok, szentek című kiállítás
Utazzunk el közösen 1848 márciusába! Az akkori eseményekre a délceg huszárok menetelése, a lovak dobogása emlékeztet minket. Lován vágtázó huszárt készítünk papírból és kokárdát varrunk az ünnep tiszteletére.

11.30-tól:

- Családi tárlatvezetés a választott kiállításban
- Kreatív műhely, a legkisebbeknek mesesarok
- Gyerekmegőrzés 11 és 14 óra között.
- Baba-mama szoba

10-17 óráig:

Meseposta
Izgalmas programokkal és játékokkal várja az érdeklődő gyerekeket a Meseposta a Magyar Nemzeti Galéria "A" épületében. Ízelítő a tartalomból: Ferenczy-bélyeg kirakó- és kvízjáték, UV-lámpás kódfejtés, térképes játék, memória játékok, bélyegtervezés és bélyegzésgyűjtés "mesés" bélyeg ajándékokért. A nyitva tartási idő alatt működő kihelyezett postaszolgálaton megvásárolható többek között a jubileumi, valamint számos, az MNG gyűjteményében található többek között Benczúr Gyula, Munkácsy Mihály, id. Markó Károly, Ferenczy Károly, Szinyei Merse Pál műveiből készült bélyeg.
A programon való részvétel díja: 400 Ft/gyermek (14 éves korig, 3 éves kor alatt ingyenes). Kísérő felnőtt: 1200 Ft / fő (max. 2 fő).
Helyszín: A épület, földszint

Tárlatvezetések:

- Ferenczy Károly (1862-1917) gyűjteményes kiállítása
Minden szombaton 11 órakor tárlatvezetés indul a kiállításban.  A tárlatvezetésen a kiállításra megváltott belépőjeggyel lehet részt venni.
- Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei
Minden pénteken 11 órakor tárlatvezetés indul a kiállításban.  A tárlatvezetésen a kiállításra megváltott belépőjeggyel lehet részt venni.
- Állandó kiállítások
Minden pénteken és szombaton 14 órakor tárlatvezetés indul az állandó kiállításokban. Péntekenként tematikus tárlatvezetéseket tartunk az állandó kiállításokban, szombatonként a Magyar Nemzeti Galéria remekművei között kalauzoljuk körbe az érdeklődő látogatókat! Februárban a hónap témája: A portré mint műfaj II. A tárlatvezetésen az állandó kiállításra megváltott belépőjeggyel lehet részt venni.
- A Habsburg nádori kripta
Minden hónap második péntekén 16 órától a kriptába szervezzük tárlatvezetéseinket.
Találkozási pont: C épület, információs pult. A programon való részvétel díja: 600 Ft.
- Angol nyelvű tárlatvezetés az állandó kiállításokban
Minden csütörtökön 14 órakor és szombaton 11 órakor  A Magyar Nemzeti Galéria remekművei címmel.
Találkozási pont: C épület, információs pult. A tárlatvezetésen az állandó kiállításra megváltott belépőjeggyel lehet részt venni.

Időben jelezzük, hogy március 22-én Pálinkás Réka, Ferenczy Károly katalógusának szerkesztője tart szabadegyetemi előadást "Egy klasszikus művészettörténészi feladat: az életmű-katalógus. Képek, tények, problémák" címmel!

A bloggal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, javaslatokat, észrevételeket a ferenczy.mng@gmail.com e-mail címre várjuk. Blogunk alakulását twitteren keresztül is nyomon követhetik!

Gutini erdészlak – Újabb festménnyel bővült a kiállítás!

2012-03-05T22:52:00.004+01:00

A múlt héten érkezett meg a kiállítás legújabb alkotása: a Gutini erdészlak! Az 1908-ban készült festmény magántulajdonban van, és első, 1910-es Nemzeti Szalon-beli bemutatása óta csak az 1968-as Ferenczy család kiállításon volt látható a nagyközönség számára. A mű az emlékkiállításban elnyerhette méltó helyét a művész főművei között. Örömhír ez mindazoknak, akik még nem látták a kiállítást, valamiféle "égi jelre" vártak annak megtekintéséhez, és még örömtelibb azoknak, akik már látták, de még nem találtak megfelelő apropót ahhoz, hogy ismét eljöjjenek!

A művel kapcsolatban mindenképp érdemes megemlékeznünk egy érdekességről!

Martos Gábor, a Múzeumcafé főszerkesztője a korábbi beszélgetés alkalmával kérdésünkre elmondta, hogy számára a kiállítás egyik legnagyobb szenzációja a grafikai részleg. "Ez az a műfaj, amit Ferenczytől talán kevesebbet láttunk, kevesebbet ismerünk. Ezen belül is, ami tényleg közel áll a szívemhez az két sokszorosított grafika: a Márciusi est, valamint a Gutini erdészlak litográfia-változata. Talán azért, mert a sok egyéni rajz, grafika mellett ezek egy kicsit más műfajt képviselnek – sokszorosítottságuk okán –, másrészt azért, mert mindkettőnek ismerjük a festményváltozatát."

A két szóban forgó mű – Ferenczy életművében szinte egyedülálló módon – színes litográfia. A Márciusi est egyik részletét a művész 1904-ben, két évvel a festmény elkészültét követően, a Könyves Kálmán Műkiadó Rt. megbízásából készítette el kőnyomatként. "A lap – Napsütés címen – része volt a kiadó gondozásában megjelent litográfiasorozatnak, amelynek összeállítását Lázár Béla végezte. A műfaj hazai népszerűsítését felvállaló Lázár mintaképe Ambroise Vollard volt, aki a 19. század végén Párizsban nagysikerű litográfiai albumokat jelentetett meg, ezekben többek között Cézanne, Munch, Toorop, Bonnard, Vuillard, Denis és Rippl-Rónai munkáit közölte. A Könyves Kálmán Műkiadó modern magyar litográfia sorozatának első darabjai – Rippl-Rónai, Vaszary, Fényes Adolf, Helbing Ferenc, Márk Lajos lapjai – 1903-ban készültek el, és még ugyanabban az évben bemutatták őket a Műcsarnok Téli kiállításán. A sorozat újabb lapjai – így Ferenczy műve is – egy évvel későbbre, 1904-re datálódnak és a Nemzeti Szalon második vízfestmény-, rajz- és metszetkiállításán kerültek közönség elé" – írja Plesznivy Edit Ferenczy grafikáiról szóló tanulmányában.

Ferenczy számára idegen technikát jelentett a sokszorosított grafikai eljárás – sokat is vesződött a lap elkészítésével. Réti Istvánnak panaszkodott a próbatételről: "Az utolsó 3 nap itt lenyögtem a még tavaly elkezdett litographiát. Dolgozva mint egy napszámos reggeltől estig. Strimflit stoppolni szellemesebb munka, mint egy követ kisatírozni." A művész végül a kép festői hatásainak újrafogalmazására törekedett, kerülte a rajzi elemeket: a motívumot nem zárta körül kontúrvonalakkal, hanem a kompozíciót színfoltokkal, tónusnyomással alakította.

A másik mű az 1908-ban festett Gutini erdészlak, mely Izvorai tanya címen, az ún. Művészház-mappában megjelent változata. A művet nem Ferenczy, hanem Galamb József könyvkötő iparművész készítette el litográfiaként, méghozzá a Rózsa Miklós által 1911-ben megjelentett Modern magyar képtár című kötet illusztrációjaként. A kiadványban a Művészház holdudvarához tartozó művészek grafikáinak és festményeinek litografált változatai jelentek meg.

"Különösen érdekesnek találom" – mondta Martos – "hogy ezeken a műveken megfigyelhető, Ferenczy miként járt át a technikák között: a részletgazdagabb olajfestményből hogyan lett egy inkább folthatásra törekvő grafikai másolat. Megvizsgálhatjuk, hogyan jött létre más műfajban, más színeket használva, átfogalmazva – kicsit leegyszerűsítve – egy más megjelenése az adott kompozíciónak."

A Művészház-mappa reprodukcióinak forrása: www.axioart.com.

A bloggal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, javaslatokat, észrevételeket a ferenczy.mng@gmail.com e-mail címre várjuk. Blogunk alakulását twitteren keresztül is nyomon követhetik!

Pictor doctus – Élő MúzeumCafé videó

2012-03-05T22:20:00.001+01:00

Februárban Martos Gábor, a Múzeumcafé főszerkesztője beszélgetett

Boros Judittal, Plesznivy Edittel és Pálinkás Rékával a kiállítás kulisszatitkairól.

A bloggal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, javaslatokat, észrevételeket a ferenczy.mng@gmail.com e-mail címre várjuk. Blogunk alakulását twitteren keresztül is nyomon követhetik!

Márciusi MNG Extra – Képek

2012-03-03T21:42:00.000+01:00

Igazán kellemes hangulatban telt a tavasz első MNG Extrája.

Íme képes összefoglalónk!

Rengetegen gyönyörködtek Ferenczy Károly festményeiben

A kisgyermekek ismét a nagy festők babérjaira törtek

Kötetlen beszélgetés Boros Judittal és Pálinkás Rékával

az Ölel Carolus című levelezéskötet kapcsán

Lenyűgöző jazzkoncert - többeknek csak a lépcsőkön jutot ülőhely

Felolvasóest: Ölel Carolus levelezéskötet - Klem Viktor előadásában

A bloggal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, javaslatokat, észrevételeket a ferenczy.mng@gmail.com e-mail címre várjuk. Blogunk alakulását twitteren keresztül is nyomon követhetik!

Ferenczy esete a papagájjal

2012-03-03T19:58:00.001+01:00

Mostani posztunkban egy - a Ferenczy Károly és a papagáj küzdelmét megörökítő szövegrészletet közlünk, melyet festőnk 1910 októberében címzett levelében mesélt el lányának, Noéminek. Egészen mulatságos ez a történet, hiszen nincs tudomásunk arról, hogy Ferenczynek létezik-e eleven papagáj után festett képe. Azonban három olyan képet is ismerünk tőle (ezek közül az egyik sajnos lappang), melyeken porcelán papagájokat ábrázol.

Vajon a dac munkált Ferenczyben, mikor a rebellis állat helyett a sokkal fegyelmezettebb modellnek bizonyuló szobrocskát választotta festménye tárgyául?

"O’Cvak!

Talán nem is írtam meg, hogy vettem egy zöld papagallót. Festeni akartam, de most közbe jött a női portré, azonkívül pedig annyi baj volt az állattal, hogy meglehetősen elment tőle a kedvem. A bótban kalitkában volt, én azonban egy állványon akartam őt tartani, s vettem állványt és láncot. Az állvány egyszerű – egy deszkaalapzatból kiáll egy természetes ágazat. A gaz madár azonban, nem lévén szokva a lánchoz, nagyon okvetetlenkedett, végre kellett hogy vétessek Éliással egy kalickát, most ebben ül, de a kalicka megint nekem nem tetszik és ő sem látszik nagyon jól. Azonfelül távollétemben nem lehet az atelier-ben, úgyhogy folyton le kell vinni a házmesternéhez, ahol lakik – ott állítólag oly éktelen lármát csapott, hogy a házmesterné fia egészen ideges lett tőle – most itt van nálam, de meg se mukkant még. Ő zöld és körülbelül akkora mint egy kis galamb."

(Az idézett levél az Ölel Carolus című levelezéskötet 173–174. oldalán olvasható.)

Ferenczy Károly: Porcelánpapagájok I., 1910 (Ferenczy Múzeum, Szentendre)

Ferenczy Károly: Porcelánpapagájok II., 1910 (Mgt.)

Kis érdekesség: Ferenczy bizonyára nem véletlenül hívja levelében rendetlen madarát papagallónak. A szó olaszul más jelentéssel is bír: a "könnyűvérű hölgyeményeket" illeti ez a jelző!

Pár további példány a Magyar Nemzeti Galéria papagáj-kollekciójából:

Bogdány Jakab: Gyümölcs-csendélet papagájokkal és fehér kakaduval (MNG)

Bogdány Jakab: Két arara, kakadu és szajkó gyümölcsökkel (MNG) - ez a műalkotás gigapixeles felbontásban is tanulmányozható.

előbbi kép részlete


előbbi kép részlete


Brocky Károly: Szeret engem?, 1847 után (MNG)

Sterio Károly: Papagájos hölgy, 1860 (MNG)


Rippl-Rónai József: Kalitkás nő, 1892 (MNG) - talán papagáj?

Borsos József: Lányok bál után, 1850 (MNG)

Végezetül pedig egy videó - amolyan hangulatfestés gyanánt:

A bloggal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, javaslatokat, észrevételeket a ferenczy.mng@gmail.com e-mail címre várjuk. Blogunk alakulását twitteren keresztül is nyomon követhetik.

2012-03-01T19:21:00.000+01:00

Holnap este ismét MNG EXTRA:
Tárlatvezetések, könyvbemutató és felolvasóest is lesz a Ferenczy-kiállításhoz kapcsolódóan!
A kiállítás ezen az estén este 10 óráig látogatható.

Tárlatvezetések
18.00, 20.00 Tárlatvezetés magyar nyelven
21.00 Tárlatvezetés angol nyelven

Könyvbemutató
19.00
A kiállításhoz az MNG gondozásában megjelent Ölel Carolus című levelezéskötet bemutatója.

Felolvasóest
21.00
Az Ölel Carolus című levelezéskötetből Ferenczy Károly leveleit Klem Viktor, a Radnóti Színház művésze olvassa fel.

Az este további programjai: www.mng.hu

Vázlat és mű

2012-02-25T19:48:00.000+01:00

Szabadegyetemünk keretében a Ferenczy-kiállítás egyik kurátora, Plesznivy Edit tartott előadást az alkotói munkafolyamatról Vázlat és mű címmel.

Ferenczy Károly kompozícióinak alakulásáról, csiszolódásáról; a kész festmények és a vázlatok kapcsolatáról hallhattunk érdekességeket. Ferenczyt nem véletlenül illeti meg a pictor doctus jelző: művészetére mindig a tudatosság volt jellemző.

Kiállításunkon Ferenczy grafikái külön szekcióban kerülnek bemutatásra, azonban az előadás prezentációjában egymás mellé kerül vázlat és mű – így illusztrálva azt a folyamatot, mely során a művész ötlete műalkotás formájában testet öltött.

Szabadegyetemi előadásainkra tárlatvezetést követően, este 6 órakor kerül sor. Ferenczy kiállításához kapcsolódóan még három ilyen alkalomra invitáljuk az érdeklődőket!

Március 22-én Pálinkás Réka, Ferenczy Károly életmű-katalógusának szerkesztője tart előadást Egy klasszikus művészettörténészi feladat: az életmű-katalógus. Képek, tények, problémák címmel.

Április 19-én Boros Judit, a kiállítás kurátorának előadását hallgathatjuk meg Artisták és mutatványosok. Ferenczy kései képeinek motívumvilága címmel.

Végül, de nem utolsó sorban május 17-én Egy klasszikus múzeumpedagógusi feladat: az életmű-kiállítás címmel Büki Barbara és Sepsey Zsófia művészettörténészek tartanak előadást.

Emellett ne feledjük a május 4-én megrendezésre kerülő konferenciát sem: Ferenczy helye a magyar modernizmus történetében.

Plesznivy Edit előadásán a fotókat Krasznai Réka készítette.

A bloggal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, javaslatokat, észrevételeket a ferenczy.mng@gmail.com e-mail címre várjuk. Blogunk alakulását twitteren keresztül is nyomon követhetik!

Ferenczy Károly a Magyar Nemzeti [Gigapixel] Galériában!

2012-02-24T17:28:00.000+01:00

A Magyar Nemzeti Galéria festményei Gigapixeles felbontásban az interneten!

18 gyönyörű festmény szabad szemmel is alig látható részletei; a festő legapróbb ecsetvonásai, ujjlenyomata, szignatúrája ... Egyszóval a régvolt művész jelenléte vált tanulmányozhatóvá – belépőjegy és nagyító nélkül!


az interaktív site kezdőlapja

Bizonyára mindannyiunk számára ismerősen cseng „az ördög a részletekben rejlik” közmondás. Esetünkben azonban sokkal találóbbnak tetszhet „a Jóisten a részletekben rejlik” mondat, melynek az előbbi idióma valójában csak pejoratív derivátuma. Hadd kezdjük tehát a Magyar Nemzeti Galéria legújabb, fantasztikus projektjének méltatását egy rövid, „közhelytörténeti” intermezzóval!

A szóban forgó mondást főként Ludwig Mies van der Rohe nevéhez kapcsolják. Ennek oka az, hogy az 1969. augusztus 19-én, a New York Times által közölt gyászjelentésében a „God is in the details”-t úgy tüntették fel, mint gyakorta emlegetett mondását – így vált általánosan elfogadottá az a nézet, miszerint valóban tőle származik.

Bizonytalanul bár, de kicsivel korábbi, 1925-ös eredetet tulajdonít a kifejezésnek E. H. Gombrich. A művészettörténész mesteréről, Aby Warburgról írt biográfiájában fejti ki, hogy a híres ikonológus munkássága során a legkisebb részletekben találta meg az interpretáció kulcsát – erre a jelenségre magyarázatul jelentette ki egyszer: „Der liebe Gott steckt im Detail.”

Végül – de nem utolsó sorban – a kifejezés franciául is ismert, méghozzá a 19. századi írónak, Gustave Flaubertnek tulajdonítva: „Le bon Dieu est dans le détail.” Annyi azonban biztos, hogy a Google ngram funkció használatával kiderül, hogy „az ördög a részletekben rejlik” 1975 előtt nem jelent meg nyomtatásban.

Bárki is legyen a szellemi atyja azonban ennek a mondásnak, azt bátran kijelenthetjük: hatalmas igazság rejlik benne! A részletek sok összefüggésre fényt deríthetnek – talán a nagy egész is valahogy így áll össze...

Ferenczy Károly: Október, 1903 (részlet)

Hogyan készül?

Egy gigapixeles kép legfontosabb jellegzetessége, hogy több mint ezerszer annyi képpontot tartalmaz, mint egy átlagos, egy megapixeles fényképezőgép által készített felvétel. Az eljárás során egy digitális tükörreflexes fényképezőgépre teleobjektív kerül, amit egy speciálisan erre a célra kifejlesztett, milliméter pontos szervómotorokkal felszerelt, robot panorámafejre illesztenek. A fényképezőgép ezután több száz felvételt készít alanyáról, melyek később összeillesztésre kerülnek. Azaz a hatalmas felbontás eléréséhez nagy számú, közeli felvétel készül - végül pedig ezekből a parányi részletekből épül fel ismételten az egész mű.

Gigapixel-történelem a Magyar Nemzeti Galériában

A Galéria első online is megtekinthető kiállítása a 2009-2010-ben megrendezett München magyarul – Magyar művészek Münchenben 1850-1914 című tárlat volt, melynek négy terme, több mint 80 festménnyel vált bebarangolhatóvá egy virtuális séta keretében. Ekkor kezdődött az a gyümölcsöző kapcsolat a 360world céggel, mely révén még további tárlatok is bekerülhettek az internet világába.

München magyarul - Egy kiállítás képei I-II.

A München magyarul c. kiállítás "Nagybányai előzmények" terme,

ahol számos kép volt látható Ferenczy Károlytól

2011-ben a Markó Károly és köre – Mítosztól a képig című kiállítás termei is nagyfelbontásúvá váltak. Sőt a művész két gyönyörű festményét gigapixeles felbontásban is tanulmányozhatóvá varázsolták: a Tájkép Tivoli mellett szüretelő jelenettel, valamint az Olasz tájék naplementekor (Halászok) című műalkotásokat.

Olasz tájék naplementekor (Halászok) (részlet)

Enteriőrfotó a digitális kiállításról

Ferenczy Károly: Madárdal, 1893.

2012-ben a Nemzeti Galéria és a 360world együttműködés során további két további gigapixeles projekt jött létre - ezek keretében Ferenczy Károly két műve is óriásfelbontásban látható: az Október és a Madárdal!

Ferenczy Károly: Október, 1903 (részlet)

• Zooooom in-A lényeg a részletekben rejlik

Igazodva a 21. század elvárásaihoz, fejlesztésünk célja az volt, hogy a legmodernebb technikát alkalmazva mindenki számára elérhetővé tegyük a magyarországi művészet leghíresebb alkotásait. A Zooooom in gyűjteményünk 18 kiemelkedő alkotásának gigapixeles felbontású képét tartalmazza. Az alkalmazás segítségével akár otthonról is tanulmányozhatjuk a magyar művészet remekműveit.

• Interaktiv utazás a festmények világában

Felejtheteletlen utazásra hívunk mindenkit, aki a művészet iránt érdeklődik! Merüljünk el a részletek és azok jelentéseinek világában! Tudjunk meg többet a művészekről, műveik születéséről és az egyes szereplőkről, a festményeken lévő növényekről, tárgyakról. az alkotók életéről. Megtudhatjuk, hogy mit jelképez a pünkösdi rózsa MS mester Mária látogatása Erzsébetnél című táblaképén! Fény derül arra is, hogy mit szimbolizál a kék szín Paizs Goebel Jenő Aranykor című festményén! Vajon milyen jelekből következtethetünk arra, hogy a Maria gravida, avagy az úgynevezett Fonó Mária című képet megcsonkították? Találjuk meg Benczúr Gyula Budavár visszavétele 1686-ban című festményén Savoyai Jenő alakját!

Kellemes kikapcsolódást kívánunk! Csak nehogy "elvesszenek" a részletekben...
link: http://oktatas.mng.hu/Microsite/?dir=aloldal&oldal_id=4

Ferenczy Károly: Madárdal, 1893 (részlet)

Ferenczy Károly: Október, 1903 (részlet)

A bloggal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, javaslatokat, észrevételeket a ferenczy.mng@gmail.com e-mail címre várjuk. Blogunk alakulását twitteren keresztül is nyomon követhetik!

Tavaszváró MNG Extra

2012-02-23T12:26:00.000+01:00

A látogatókat havonta egy alkalommal, minden hónap első péntekén különleges programok és rendkívüli nyitva tartás várja a Nemzeti Galériában.

Jazz színpadunkon a magyar jazzvilág jeles szereplői adnak koncertet,

az időszaki kiállításokban óránként indulnak magyar és angol nyelvű tárlatvezetések.

Ezen felül az aktuális tárlatokhoz kapcsolódóan meghívott előadókat hallgathatnak egy-egy témában.

Az alkotni vágyó gyerekeket és felnőtteket kreatív műhellyel várjuk!

HELYSZÍN:
Magyar Nemzeti Galéria, Bejárat: C épület

Teljes árú jegy: 2400 Ft
Online elővételi kedvezmény a Jegymester.hu oldalon: 2000 Ft
Kedvezményes jegy (minden típusú kedvezményre, vagy ingyenességre jogosultak számára):
1200 Ft

20 órától: MNG JAZZ SZÍNPAD

Vendég: Szakcsi Lakatos Béla, Liszt- és Kossuth-díjas zeneszerző, jazz-zongoraművész, Érdemes Művész, a magyar dzsessz egyik legnagyobb képviselője. Mindenki másnál többet tett a magyarországi fúziós dzsesszelés megismertetéséért. Tagja volt a Rákfogó és a Saturnus együtteseknek, és a magyar dzsessztörténet egyik legfontosabb zenekarának, a Hungarian Jazz Quartetnek. A fúziós dzsessz mellett az utóbbi időben érdeklődése egyre inkább a kortárs komolyzene és a dzsessz ötvözése felé fordult. Közös lemezeket készített többek között Vukán Györggyel is.

TÁRLATVEZETÉSEK

18. óra és 22 óra között tárlatvezetéseket tartunk magyar és angol nyelven a Munkácsy Mihály és a századvég realizmusa, a Ferenczy Károly és a Hősök, királyok, szentek című kiállításokban.

• Tárlatvezetések a Hősök, királyok, szentek című kiállításban

19 órától, 19.30 -tól, valamint 21 órától tárlatvezetés magyar nyelven
18.30 -tól tárlatvezetés angol nyelven

• Tárlatvezetések a Ferenczy Károly gyűjteményes kiállításban

18.0 20.00 Tárlatvezetés magyar nyelven
21.00 Tárlatvezetés angol nyelven

• Tárlatvezetések a Munkácsy Mihály és a századvég realizmusa című kiállításban

18.30-tól, valamint 21 órától tárlatvezetés magyar nyelven
19 órától tárlatvezetés angol nyelven

ELŐADÁS

• 18 órától: Egy kalandos utazás. Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményének útja az Országházból a Budavári Palotába
– Gippert László és Juhász István főrestaurátorok (MNG) előadása a kép átszállításáról, annak levételéről és felállításáról a kiállítótérben Juhász István főrestaurátor készített filmet, melyet most első alkalommal láthat a nagyközönség.
A kép restaurálásának folyamatáról Gippert László beszél. Az előadáson műtárgyvédelmi követelmények miatt csak korlátozott létszámban, érkezési sorrendben lehet részt venni.

KÖNYVBEMUTATÓ

• 19 órától: A Ferenczy Károly kiállításhoz az MNG gondozásában megjelent Ölel Carolus című levelezéskötet bemutatója.

FELOLVASÓEST

21 órától: Az Ölel Carolus című levelezéskötetből Ferenczy Károly leveleit Klem Viktor, a Radnóti Színház művésze olvassa fel.

KREATÍV SAROK ÉS GYERMEKMEGŐRZŐ

18.00-21.30:
Az alkotni vágyó gyermekeket és felnőtteket kreatív műhely és gyermekmegőrző várja. Színes papírokkal játszunk, akvarellel festünk és bábozunk.
A 3 és 14 közötti gyermekeket a programok ideje alatt múzeumpedagógusaink kreatív foglalkozásokkal, játékokkal és mesékkel várják.

A bloggal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, javaslatokat, észrevételeket a ferenczy.mng@gmail.com e-mail címre várjuk. Blogunk alakulását twitteren keresztül is nyomon követhetik!

Felhívás a Ferenczy Károly-konferencián való részvételre

2012-02-23T11:52:00.001+01:00

A Magyar Nemzeti Galéria konferenciát rendez Ferenczy Károly életmű-kiállításához kapcsolódóan Ferenczy helye a magyar modernizmus történetében címmel, 2012. május 4-én, pénteken.

A konferencián szívesen látunk mindenkit, aki érdemben hozzá kíván szólni a tárgykörhöz, vagyis újabb módszerekkel interpretálja Ferenczy Károly œuvre-jét, felveti az életmű vagy egyes képek eddig nem tárgyalt értelmezési lehetőségeit. A téma kijelölése úgy történt, hogy bármilyen új szempontú megközelítés beleférjen.

Az előadások tervezett időtartama 20 perc, 3 előadás után vita következik, a konferenciát pedig kötetlen beszélgetés zárja.

Az előadások rövid összefoglalóját kérjük, 2012. március 20-ig megküldeni Boros Judit e-mail címére: boros.judit@mng.hu, borosjutka@gmail.com!
A programot az elfogadott előadások ismeretében április 1-jére állítjuk össze és juttatjuk el a résztvevőknek.

A bloggal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, javaslatokat, észrevételeket a ferenczy.mng@gmail.com e-mail címre várjuk.

WANTED!

2012-02-20T16:14:00.000+01:00

FERENCZY KÁROLY LAPPANGÓ MŰVEI

Annak ellenére, hogy a kiállítás már harmadik hónapja látogatható, nem szabad megfeledkeznünk Ferenczy Károly azon műveiről, melyek nem lehetnek jelen a tárlaton - ugyanis hollétük ismeretlen!

Még a kiállítás megnyitása előtt közzétettünk egy listát a reprodukcióról, szakirodalomból ismert, jól dokumentált, ámde lappangó művekről - melyek közül több is előkerült mára! A hiányzó képek között azonban nem egy igen fontos mű is lehet. A képeket most itt, a blogon is közzétesszük!

Kérjük, ha az alábbi képek bármelyikéről tudomása van, értesítse a kiállítás kurátorait, Boros Juditot (boros.judit@mng.hu +36 20 4397 417) és Plesznivy Editet (plesznivy.edit@mng.hu +36 20 4397 380)!

Íme a lista!

FESTMÉNYEK

1. Az irgalmas szamaritánus, 1889 – MEGKERÜLT!

olaj, vászon; 33x37 cm  jelzés nélkül  lappang,Sacco: 16993  

Proveniencia: egykor Bp., Hatvany Ferenc tulajdona

 Irodalom: Genthon1963, kat. 5; Genthon 1979, kat. 5. R. 3. kép;  Genthon 1963, 10; Genthon 1979,11; Szabadi 1996, 129; Nagybánya 1996, 218 (Sinkó Katalin); Majoros 2003, 7.

2. A tékozló fiú hazatérése (korai, vázlat),1892

olaj, vászon; 44,5x42,5 cm
J. jobbra fent: FK
lappang
Proveniencia: 1920 Ernst XII., 118. tétel R.; 1922 -1940-ig biztosan Drucker Géza; 1963-ban már lappang
Kiállítva: 1922 Műcsarnok, kat. 181; 1940 Almásy-Teleki, kat. 112.
Irodalom: Genthon 1963, kat. 18. R. 11. kép; Genthon 1979, kat. 20. R. 7. kép;
Petrovics 1943, XII-XIII; Genthon 1963, 12; Genthon 1979, 12; Magyar művészet 1981, 286. (Bernáth Mária); Réti 1994, 78; Szabadi 1996, 127, 129; Nagybánya 1996, 224 (Sinkó Katalin); Végvári 1997/1998, 742; Majoros 2003, 7.

3. Szarvaskert / Szarvasetetés / Az állatkertben, 1893

(A festményről nem maradt fenn fotó, ezért a képhez készült grafikai tanulmány reprodukcióját közöljük!)

olaj, vászon; nagyméretű
nincs adat
lappang
Proveniencia: Ferencz József vásárolta 1893-1894-es kiállításon, majd IV. Károly a zágrábi Tiszti Kaszinónak ajándákozta (minden bizonnyal 1917-ben vagy 1918-ban -Genthon) (1934-ben még ott volt); azóta lappang
Kiállítva: 1893-1894 Műcsarnok, kat. 328. (A szarvas kertben); 1894-1895 Műcsarnok, kat. 147. (Szarvas-kert)
Irodalom: Ferenczy 1934A, kat. 288; Genthon 1963, kat. 40; Genthon 1979, kat. 42; Szmrecsányi 1911 (Az állatkertben ); Petrovics 1930B, 183; Ferenczy 1934A, 32; Petrovics 1943, XVII; Genthon 1963, 27; Genthon 1979, 15

4. A neuwittelsbachi kertben / Kerti jelenet / Lugasban / Reggeli lugasban, 1893

olaj, vászon; 48x51 cm
J. balra lent: FERENCZY K
lappang, Sacco szám: 26020
Proveniencia: 1903 A Képzőművészeti Társulat; 1912-1922 Jánoshalmi Nemes Marcell; Letét a Szépművészeti Múzeumban; 1934 Ernst XLIX., 21. tétel R. II. tábla (Lugasban); 1934 dr. Moskovits Miklós; 1945-től lappang
Kiállítva: 1894-1895 Műcsarnok, kat. 86; 1896 Műcsarnok Ezredéves, kat. 705; 1903 Nemzeti Szalon, kat. 30; 1910 Berlin, kat. 1519; 1919 Műcsarnok, kat. 14; 1922 Műcsarnok, kat. 218. R.; 1940 Almásy -Teleki, kat. 69. R.
Irodalom: Ferenczy 1934A, kat. 158. R. XIX. kép; Genthon 1963, kat. 31. R. 25. kép; Genthon 1979, kat. 33. R. 26. kép;

Meller 1905, 284. R.; Malonyay 1906, 40. R. (Kerti jelenet); Lázár 1912, 43-44. R. 40. után (A Nemes-gyűjteményben); Petrovics 1943, XV. XVII. XVIII. R. 8 (Kerti jelenet ); Csók 1945, 75; Genthon 1963, 27; Genthon 1979, 15; Majoros 2003, 10.; Sármány-Parsons 2008, 23.

5. Csavargó ébredése / A Tavasz az Englischer Gartenban töredéke, 1894

olaj, vászon; 85x54 cm
J. jobbra lent: Ferenczy Károly
lappang
Proveniencia: Bp, 1922 Gomperz Miksa tul.; 1940-ben már biztosan Petrovics Elek tul.; 1963-ban már lappang
Kiállítva: 1922 Műcsarnok, kat. 208; 1940 Almásy-Teleki, kat. 26.
Irodalom: Genthon 1963, kat. 35; Genthon 1979, kat. 37; Elek 1922; Réti 1924; Petrovics 1943, XIII, XVII, R. 15; Genthon 1963, 28; Genthon 1979, 16; Réti 1994, 78; Molnos 2007, 116.

6. Valér / Ferenczy Valér gyermekkori arcképe / Fiú arckép balustrade-dal, 1894

olaj, vászon; 65x35 cm
J. fent végig: 1894 F.K.
lappang
Proveniencia: 1922 Dr. Kende Béla; 1940 dr. Székács Pál; 1963-1979 Montreal (Kanada), John Seguier; jelenleg lappang
Kiállítva: 1916 Ernst, kat. 68. R.; 1922 Műcsarnok, kat. 220, (Fiú arckép balustrade-dal); 1940 Almásy-Teleki, kat. 106.( Ferenczy Valér gyermekkori arcképe)
Irodalom: Genthon 1963, kat. 56. R. 26. kép, Genthon 1979, kat. 59. R. 25. kép;
Ferenczy 1934A, 99; Petrovics 1943, R. 4, (Ferenczy Valér gyermekkori arcképe); Genthon 1963, 31; Genthon 1979, 17.

7. Az erdő parancsol (Illusztráció Kiss József költeményeihez), 1896

olaj, vászon; ?x? cm
J. jobbra lent: FK
lappang
Proveniencia: 1963-ban már lappang
Kiállítva: 1897 november, Révai Mór János Váci utcai könyvkereskedésében tartott kiállítás a Kis József illusztrációkból, kat.sz.n;
Irodalom: Genthon 1963, kat. 69; Genthon 1979, kat. 72;
Kiss József költeményei, Bp. é.n., 114. l. után R; Révai Mór János: Írók – Könyvek – Kiadók, Révai Kiadó, 1920, II. kötet, 334; Ferenczy 1934A, 136.

8. Epitaphium (Illusztráció Kiss József költeményeihez), 1896

olaj, vászon; 16x24 cm
J. jobbra fent: FERENCZY K/B.P.
lappang
Proveniencia: 1939 Postatakarékpénztár XCII., 107. tétel R. X. tábla; 1963-ban már lappang
Kiállítva: 1897 Révai kat. sz. n.;
Irodalom: Genthon 1963, kat. 72; Genthon 1979, kat. 75. R. 38. kép;
Kiss József költeményei, Bp. é.n., 191. l. R.; Révai Mór János: Írók – Könyvek – Kiadók, Révai Kiadó, 1920, II. kötet, 334; Genthon 1963, 50; Genthon 1979, 22.

9. Archeológia (Vázlat), 1896

tempera, vászon; 80x42 cm, F.V. szerint olaj
J. balra lent: FERENCZY KÁROLY
magántulajdon
Proveniencia: 1934 Schmidek Tibor; Ernst Vilmos; 1963 BÁV 8, 34. tétel R. 9. tábla; 1963-ban már lappang; 1981 BÁV 55., 37. tétel, R. 38; jelenleg magántulajdonban
Kiállítva: 1936 Nemzeti Szalon, kat. 26; 1940 Almásy-Teleki, kat. 154.
Irodalom: Ferenczy 1934A, kat. 109. R. VI. kép; Genthon 1963, kat. 58. R. 28. kép; Genthon 1979, kat. 61. R. 29. kép; Ferenczy 1934A, 146; Genthon 1963, 32; Genthon 1979, 18

10. Lovak a vízben (Lóitatás) I. / Lovak, 1896

olaj,vászon; 57x 35 cm
J. jobbra lent: Ferenczy K.
lappang
Proveniencia: 1906 Diener Dénes József; 1922 dr. Hoselitz Gyula; 1940 Shober Károlyné; 1963-ban már lappang
Kiállítva: 1922 Műcsarnok, kat. 189; (Tanulmány a lovak a vízben c. képhez) 1940 Almásy-Teleki, kat. 111.
Irodalom: Genthon 1963, kat. 62. R. 43. kép; Genthon 1979, kat. 65. R. 31. kép; Malonyay 1906, 51. R. (Lovak); Genthon 1963, 50; Genthon 1979, 21.

11. Morvay Jenő, 1899

olaj, vászon; ?x? cm
jelzés nélkül
lappang
Proveniencia: eredetileg Morvay Jenő tulajdona; 1963-ban már lappang
Irodalom: Genthon 1963, kat. 107; Genthon 1979, kat. 114; Ferenczy 1934A, 18; Petrovics 1943, R. 36; Genthon 1963, 57; Genthon 1979, 25.

12. Kettős arckép (Valér és Béni), 1901

olaj, vászon; 117,5x117,5
jelzés nélkül
lappang
Proveniencia: A művész gyermekeinek tulajdona (1932); 1934 családi tulajdon; Káldi Jenő; 1963-ban már lappang
Kiállítva: 1922 Műcsarnok, kat. 77; 1932 Műcsarnok Válogatott művek, kat. 95. R.; 1940 Almásy-Teleki, kat. 52; 1941 Műcsarnok, kat. 44.
Irodalom: Ferenczy 1934A, kat. 36; Genthon 1963, kat. 135. R. 62. kép; Genthon 1979, kat. 143. R. 62. kép; MM 1932/3-4, R. 76; Petrovics 1943, R. 46. kép; Genthon 1963, 64; Genthon 1979, 29.

13. A merengőhöz / A merengő, 1902

olaj, vászon; ?x? cm
J. balra lent: Ferenczy
lappang
Proveniencia: 1963-ban már lappang
Irodalom: Genthon 1963, kat. 140; Genthon 1979, kat. 148;
Petrovics 1943, R. 60; Vörösmarty válogatott költeményei (összeállította Lándor Tivadar), é.n., Franklin Társulat, 46. után, R. színes; Genthon 1963, 86; Genthon 1979, 30; Fotóarch.: 6175.

14. Komjáthy Gyula, 1902

olaj, vászon 123x83 cm
J. jobbra fent: Julius de Komjáth dr (judex aetatis suae) XXXIII.
lappang
Proveniencia: 1922-1934 biztosan Komjáthy Celesta tul.; később lappang
Kiállítva: 1922 Műcsarnok, kat. 24; 1940 Almásy-Teleki, kat. 149.
Irodalom: Genthon 1963, kat. 146; Genthon 1979, kat. 154. R. 65. kép;
Malonyay 1906, R. 48; Réti 1924; Ferenczy 1934A, 134-137; Petrovics 1943, R. 50; Genthon 1957, 343; Genthon 1963, 87; Genthon 1979, 31; Réti 1994, 81.

15. Öreg és fiatal cigány / Cigányok, 1904

olaj, vászon; 108x124 cm
J. jobbra fent: Ferenczy K
lappang
Proveniencia: 1922 Bettelheim Mór; 1934 Postatakarékpénztár LXX., 768. tétel R. V. tábla; 1936 Postatakarékpénztár LXXX., 139. tétel R. VII. tábla; 1963-ban már lappang
Kiállítva: 1904-1905 Műcsarnok, kat. 106; 1922 Műcsarnok, kat. 54; 1927 Műcsarnok, kat. 392.
Irodalom: Genthon 1963, kat. 167. R. 83. kép; Genthon 1979, kat. 176. R. 86. kép; Művészet 1911. X.évf., R. 169. (Tanulmány); Genthon 1963, 92; Genthon 1979, 34.

16. Festő és nézője / Festő és nézője szabadban / Festő , 1904 1905

olaj, vászon; ?x? cm; nem nagy kép (FV)
nincs adat
lappang, Sacco 142.
Proveniencia: Andrássy Gyula; 1934-1979 lappang;
Irodalom: Ferenczy 1934A, kat. 308 (Festő és nézője szabadban); Genthon 1963, kat. 166; Genthon 1979, kat. 175; Malonyay 1906, R. 63 (Festő); Genthon 1963, 92; Genthon 1979, 34.

17. Hazatérés/ Lovasok a Kráncsfalusi Izvorán / Hazatérő lovasok , 1905

olaj, vászon; 69x67 cm
jelzés nélkül
lappang, Sacco 4022, R.
Proveniencia: 1910-1934 Majovszky Pál; 1936 Ernst LIV., 92. tétel (Dr. Majovszky Pál hagyatékából) R. XVI. Tábla (Hazatérő lovasok ); Bíró János; Hámor Henrietta bárónő tulajdona (tőle vitték el); 1963-ban már lappang
Kiállítva: 1905-1906 Műcsarnok, kat. 57; 1910 Berlin, kat. 1473; 1910 Berlin Ungarische Malerei, kat. 33; 1913 Ernst, kat. 40; 1914 Velence, kat. 75; 1921 Ernst, kat. 128. R.; 1922 Műcsarnok, kat. 49; 1929 Nürnberg, kat.7; 1936 Nemzeti Szalon, kat. 20.
Irodalom: Ferenczy 1934A, kat. 152 (Lovasok a Kráncsfalusi Izvorán ); Genthon 1963, kat. 186; Genthon 1979, kat. 195. R. 87. kép; Réti 1924; Magyar Művészet 1936 2. sz., R.; Petrovics 1943, R. 97; Bernáth Aurél: Ferenczy Károly, A Múzsa kora, 1962, R. 30; Genthon 1963, 97; Genthon 1979, 36; Murádin 1981, 43; Réti 1994, 80.

18. Gyermekek pónikon/ Gyermekek ponnykon, 1905

olaj, vászon; 61X78 cm
J. jobbra lent: Ferenczy Károly
lappang
Proveniencia: 1910-1945 Petrovics Elek ; 1963 - 1979 Montreal, Seguier, John J. ; jelenleg lappang
Kiállítva: 1905-1906 Műcsarnok, kat. 61; 1908 London (Hungarian exhibits of painting, sculpture and weaving, decorative and applied art, Earl's court, London, may), kat. 204; 1910 Berlin Ungarische Malerei, kat. 17; 1913 Ernst, kat. 77; 1914 Velence, kat. 70; 1922 Műcsarnok, kat. 21; 1929 Nürnberg, kat. 10; 1940 Almásy-Teleki, kat. 65.
Irodalom: Genthon 1963, kat. 183. R. 89. kép; Genthon 1979, kat. 192. R. 89. kép; Réti 1924; Petrovics 1943, XXVI. R. 79; Genthon 1963, 97; Németh 1972, 22; Genthon 1979, 36; Murádin 1981, 43; Magyar művészet 1981, 289. (Bernáth Mária); Szabadi 1996, 131; Molnos 2007, 116, 118. R. 118;

19. Önarckép, 1906 – MEGKERÜLT!

olaj, papírlemez; 37x28 cm
jelzés nélkül
magántulajdon védett, azonositó: 15253
Proveniencia: 1922 Schuler Gusztáv ; 1933-ig Miklós Andor; özv. Miklós Andorné; 1963 lappang; 1970 BÁV 22., 62. tétel; 1979 Várkonyi Zoltán tul.; lappang
Kiállítva: 1916 Ernst, kat. 69; 1919 Műcsarnok, kat. 15; 1922 Műcsarnok, kat. 195. R. címlapon; 1940 Almásy-Teleki, kat. 58; 1941 Kolozsvár, kat. 318.
Irodalom: Genthon 1963, kat. 125. R. 55. kép; Genthon 1979, kat. 132. R. 58. kép; Petrovics 1943, R. 41; Petrovics 1930, R. 10; Genthon 1957, 345; Genthon 1963, 62; Genthon 1979, 27; Murádin 1981, 50; Artmagazin 2011. 2. 9.évf., 52. R. (színes);

20. Séta / Béni és Noémi az Izvorán/ Reggeli tájkép, 1907 – MEGKERÜLT!

olaj, vászon; 70x92 cm
jelzés nélkül
Proveniencia: 1908-1913(-ig biztos) Majovszky Pál tulajdona (vétel az 1908-as Nemzeti Szalonon); 1922-1940 dr. Greiner Hugó; 1963-1979 Greiner Miklós, jelenleg lappang
Kiállítva: 1908 Nemzeti Szalon MIÉNK, kat. 17. (Reggeli tájkép); 1910 Berlin Ungarische Malerei, kat. 32; 1913 Ernst, kat. 75; 1922 Műcsarnok, kat. 90; 1928 Róma, kat.31, (Passeggiata d'autonno); 1940 Almásy-Teleki, kat. 132.
Irodalom: Ferenczy 1934A, kat. 132 (Béni és Noémi az Izvorán); Genthon 1963, kat. 241. R. 112. kép; Genthon 1979, kat. 251. R. 112. kép; Vasárnapi Újság, 1913, 60. évf. 9. sz. R. 171; Petrovics 1943, R. 99; Genthon 1963, 129; Genthon 1979, 42; Fotóarch. 6956.

21. Csendélet kacsával / Egy leölt kacsa /Kacsa és almák / Kacsa és gyümölcs csendélet, 1909

olaj, vászon; 71x103 cm
J. jobbra fent: Ferenczy K
lappang
Proveniencia: Fränkel Ernő; 1929-1935 Schmidek Tibor; 1940 magántulajdon (nem Schmidek); 1963-ban már lappang
Kiállítva: 1922 Műcsarnok, kat. 89; 1935 Nemzeti Szalon, kat. 17; 1940 Almásy-Teleki, kat. 131.(Kacsa és gyümölcs csendélet )
Irodalom: Ferenczy 1934A, kat 121, (Egy leölt kacsa ); Genthon 1963, kat. 248; Genthon 1979, kat. 259. R. 109. kép; Vasárnapi Újság, 1913, 60. évf. 9. sz., R. 171; Iván 1929, 222, R. 218; Petrovics 1943, R. 105, (Kacsa és almák); Genthon 1963, 130; Genthon 1979, 42.

22. A tékozló fiú II. (kétalakos), 1909

olaj, vászon; 110x145 cm
jelzés nélkül
lappang, Sacco: 16995
Proveniencia: 1922-1940-ig biztosan báró Hatvany Ferenc tulajdona; 1945 után lappang
Kiállítva: 1910 Nemzeti Szalon MIÉNK, kat. 97; 1922 Műcsarnok, kat. 65; 1928 Stockholm, kat. 156; 1940 Almásy-Teleki, kat. 113.
Irodalom: Genthon 1963, kat. 221; Genthon 1979, kat. 231; Réti 1924; Ferenczy 1934A, 172; Petrovics 1943, XXXVII. R. 93; Genthon 1963, 124-125; Genthon 1979, 40; Réti 1994, 83; Végvári 1997/1998, 753.; Beke–Gábor–Prakfalvi–Sisa–Szabó 2002, 193; Fotóarchívum 6222.

23. A vörös fal III., 1910

olaj, vászon; kb. 78x111 cm, később: 76x100 cm (Genthon 1963; Genthon 1979; Ferenczy 1934A) 80x112 cm (1940)
jelzés nélkül
lappang, Sacco: 26404 R.
Proveniencia: 1921 Ernst XVII., 132. tétel; 1929-1934-ig biztosan Schmidek Tibor; 1940 Neményi Bertalan; 1945 óta lappang
Kiállítva: 1910–1911 Műcsarnok, kat. 120. R.; 1912 Nagybánya, kat. 32; 1913 Ernst, kat. 54; 1935 Nemzeti Szalon, kat. 18; 1940 Almásy-Teleki, kat. 126.
Irodalom: Ferenczy 1934A, kat. 116; Genthon 1963, kat. 257. R. 116. kép (A kép felül megcsonkítva); Genthon 1979, kat. 269. R. 116. kép; ill. Genthon 1963, kat. 258; Genthon 1979, kat. 270.; Vasárnapi Újság, 1910 nov. 20. 57/47, R. 974; Réti 1924; Iván 1929, 222, R. 220; Genthon 1963, 131-32; Genthon 1979, 43; Réti 1994, 83.

24. Noémi és Valér (a Hármas arckép változata) / Testvérek, 1911

olaj, vászon; 88 x 147 cm (Ferenczy 1934A) olaj, vászon 90x107 cm (Genthon 1979)
jelzés nélkül
lappang, Sacco: 26407 R.
Proveniencia: 1934 Ferenczy Béni tulajdona; 1940-1945 Neményi Bertalan; háborús veszteség
Kiállítva: 1918 Ernst, kat. 128; 1922 Műcsarnok, kat. 96. (Testvérek); 1940 Almásy-Teleki, kat. 120. (Két testvér (Noémi és Valér)
Irodalom: Ferenczy 1934A, kat. 43; Genthon 1963, kat. 293. R. 145. kép (részlet); Genthon 1979, kat. 304. R. 126. kép; Réti 1924; Genthon 1963, 159; Genthon 1979, 46; Boros 2002, 256; MNG Adattár 20.162/79 - szétvágott kép.

25. Anya gyermekével IV., 1912

olaj, vászon; ?x? cm
nincs adat
lappang
Proveniencia: 1922 dr. Kende Béla; 1963-ban már lappang
Kiállítva: 1913 Ernst, kat. 46. R. I/26. tábla; 1913 München, kat. 885 (nagy aranyérem); 1922 Műcsarnok, kat. 105.
Irodalom: Genthon 1963, kat. 318. R. 127. kép; Genthon 1979, kat. 331. R. 143. kép;
Réti 1924; Petrovics 1943, XXXVI. R. 111; Genthon 1963, 162; Genthon 1979, 47; Majoros 2003, 11.

26. Női akt gyöngysorral / Női akt fekete háttérrel / Fehér gyöngysoros női akt / Fehér gyöngyös akt / Fehér gyöngysoros női akt (Fekete háttérrel), 1915

olaj,vázon; 125x110 cm (Post.tak. Au.)
nincs adat
lappang
Proveniencia: 1922 magántulajdon; 1926 április Postatakarékpénztár, 124/a tétel R. I. tábla (Fehér gyöngyös akt); 1963-ban már lappang
Kiállítva: 1916 Műcsarnok, kat. 21. R.; 1918 Ernst, kat. 99; 1922 Műcsarnok, kat. 109. R.; 1922 Stockholm, kat. 42. R.( Fehér gyöngysoros női akt (Fekete háttérrel) )
Irodalom: Genthon 1963, kat. 349; Genthon 1979, kat. 366;
Művészet 1916, R. 17; Réti 1924; Petrovics 1943, XXXVII, (Fehér gyöngysoros női akt); Genthon 1963, 171; Genthon 1979, 49; Réti 1994, 83

GRAFIKÁK

27. Tanulmány a "Madárdal" című festményhez / Vázlat egy "Madárdal"-hoz, 1893

ceruza, papír; ?x? mm
jelzés nélkül
lappang
Proveniencia: 1922 mgt.
Kiállítva: 1922 Műcsarnok, kat. 115 (Vázlat egy "Madárdal"-hoz); 1925 Ernst, kat. 181;
Irodalom: Malonyay 1906, R. 41.

28. Erdőben (Illusztráció Kiss József költeményeihez), 1896

nincs adat; ?x? mm
J. jobbra fent: FERENCZY KÁROLY NB
lappang
Kiállítva: 1897 Révai; 1903 Nemzeti Szalon, kat. 14;
Irodalom: Kiss József költeményei 1896, R. 135; Révai Mór János: Írók - Könyvek - Kiadók. Révai Kiadó, 1920. II. kötet, 334; Gábor Zsuzsa: Illusztrációk Kiss József Költeményeinek 1897-es díszkiadásához. In.: Nagybánya 1996 147. R. 147; Gellér 1997, 42.

29. Arany szobránál (Illusztráció Kiss József költeményeihez), 1896

nincs adat; ?x? mm
J. jobbra fent: FK
lappang
Proveniencia: 1922 Ernst Lajos tulajdona;
Kiállítva: 1897 Révai; 1922 Műcsarnok, kat.166;
Irodalom: Kiss József költeményei 1896, R. 177; Révai Mór János: Írók - Könyvek - Kiadók. Révai Kiadó, 1920. II. kötet, 334; Gábor Zsuzsa: Illusztrációk Kiss József Költeményeinek 1897-es díszkiadásához. In.: Nagybánya 1996 147. R. 146; Gellér 1997, 42.

30. Nagybányai festők II. kiállításának meghívója/ plakátja, 1898

nincs adat; ?x? mm
nincs adat
lappang
Irodalom: A Nagybányi művészet és művésztelep a magyar sajtóban 1896-1909. Szerk.: Tímár Árpád, Mission Art Galéria, Miskolc R. 145. 8.sz.

31. Mednyánszky László karikatúrája, 1900

toll, ceruza; ?x? mm
nincs adat
lappang
Proveniencia: MNG Fotóarchívum, ltsz.: 2569
Irodalom: Ferenczy 1935, 171; Petrovics 1943, R. XXXI; Genthon 1963, 62. R. 41. kép; Genthon 1979, 28; Pataky Dénes: A Magyar Rajzművészet. Képzőművészeti Alap Kiadó 1960. 34.

32. Leány kakassal / A kedvenc, 1902

szén, papír; ?x? mm
Proveniencia: nincs adat - lappang
Irodalom: Művészet 1902. I. évf. 2.sz. R. 129. (A kedvenc); Uj Idők 1902. május 11. VIII. évf. 20. sz. R. 425. (A kedvenc); Malonyay 1906, R. 50. (Szénrajz); Petrovics 1943, R. 126. kép; Genthon 1963, 87; Genthon 1979, 31.

FESTMÉNYVÁZLATOK

33. Orfeusz (Vázlat II.), 1894

o. karton, 43,5x35 cm
j.n.
Proveniencia: 1922 Bp, Kohner Adolf; 1934 Ernst XLVIII., 129 tétel R. XLII. Tábla; 1934 után lappang
Kiállítva: 1922 Műcsarnok, kat. 192.
Irodalom: Genthon 1963, kat. 37; Genthon 1979, kat. 39; Petrovics 1929, 304; Genthon 1963, 28; Genthon 1979, 16.

34. Anya gyermekével, 1895


o.v.; 66x86 cm jn. Proveniencia: 1934-ig Kohner Adolf; 1934 Ernst XLVIII., 125. tétel; dr.Párkány Frigyes ; 1963-1979 lappang Kiállítva:1940 Almásy-Teleki, kat. 21. (Fatörzsön ülő nő gyerekkel) Irodalom: Genthon 1963, kat. 47; Genthon 1979, kat. 50. R. 20. kép; Petrovics 1929, 304; Genthon 1963, 29; Genthon 1979, 16.

35. Fürdés előtt, 1904

o. v. ?x? cm
j.j. l. „Ferenczy K”
Proveniencia: 1922 Lukács József ; 1963-1979 lappang
Kiállítva: 1922 Műcsarnok, kat. 61.
Irodalom: Genthon 1963, kat. 162; Genthon 1979, kat. 171; Réti 1924; Farkas 1941, R. (hátul);

36. Malonyai Dezső (vázlat), 1904

o.v. 90 X 80 cm
Proveniencia: 1904. jan. 4. levél Rétinek: festi Malonyayt; 1929 Postatakarékpénztár XLVIII., 519/a tétel, R. XI. tábla ; 1929 Postatakarékpénztár XLIX., 167. tétel.; 1930 Postatakarékpénztár, LVI. , 110. tétel; 1931 Postatakarékpénztár, LIX. 814. tétel; 1932 Postatakarékpénztár, LXI. 176. tétel; 1932 Postatakarékpénztár LXII., 206 tétel; 1940-1945 dr. Szeben Dezső; háborús veszteség
Kiállítva: 1940 Almásy-Teleki, kat. 119.
Irodalom: Genthon 1963, kat. 178; Genthon 1979, kat. 187; Genthon 1957, 343.

37. Patak I. / Plisza patak kalappal és lepedővel, 1907

o. v. 80x100 cm
j. n.
Proveniencia: 1922-1934-ig biztosan Miklós Gyula; 1940 Miklós Gyuláné ; jelenleg lappang
Kiállítva: 1908 Nemzeti Szalon MIÉNK, kat. 19; 1922 Műcsarnok, kat. 53; 1940 Almásy-Teleki, kat. 169.
Irodalom: Ferenczy 1934A, kat. 163, (Plisza patak kalappal és lepedővel); Genthon 1963, kat. 209; Genthon 1979, kat. 219;
Petrovics 1943, R. 85; Genthon 1963, 122; Genthon 1979, 39.

38. A nagybányai Klastromrét, 1908

o.v. 90x104 cm
Proveniencia: 1922 Holitscher Béla ; 1934 Bp, özv. Holitscher Béláné; 1963-1979 lappang;
Kiállítva: 1909 Nemzeti Szalon MIÉNK, kat. 15; 1909 Könyves Kálmán Szalon Szeptember, kat. 54; 1922 Műcsarnok, kat. 70;
Irodalom: Ferenczy 1934A, kat. 144; Genthon 1963, kat. 220; Genthon 1979, kat. 230; A Ház III. 1909, R. 63; Genthon 1963, 124; Genthon 1979, 40.

39. Tájkép

n.a.
Kiállítva: 1915 San Francisco, kat. 149. R. ("Landscape").

40. Kacsacsendélet (vadkacsás), 1910

o.v. 67x107 cm
Proveniencia: 1922 Borbás Andor; 1963-1979 lappang
Kiállítva: 1915-16 Műcsarnok, kat. 32. R.; 1922 Műcsarnok, kat. 85 R. 17. kép.
Irodalom: Genthon 1963, kat. 263; Genthon 1979, kat. 275, Genthon 1963, 132; Genthon 1979, 43; Réti 1994, 82.

41. Bazsarózsa csendélet, 1910

o. v. 72x100 cm
Proveniencia: 1928. Postatakarékpénztár XLII., 152/a tétel R. X.tábla,(Bazsarózsa csendélet);
1929-1940 Schmidek Tibor; 1940 Almásy-Teleki IV., 89. tétel, (Dália csendélet); 1963-1979 lappang
Irodalom: Ferenczy 1934A, kat. 123; Genthon 1963, kat. 266; Genthon 1979, kat. 278;
Iván 1929, 222; Genthon 1963, 132; Genthon 1979, 43.

42. Borús ősz a Pliszánál, 1910

o.v. 85x97,5 cm
j.n.
Proveniencia: 1922 Dr. br. Kohner Adolf; 1934 Ernst XLVIII., 122. tétel; 1934-1940 Dr Neuwirth Alfréd; 1943-tól biztosan 1963-1969 Zürich, Mestitz Lajos , London, Frederick Strasser ; jelenleg lappang
Kiállítva: 1922 Műcsarnok, kat. 100. ;1940 Almásy-Teleki, kat. 88.
Irodalom: Ferenczy 1934A, kat. 131. R. XXIV. Kép (Őszi táj (Plisza) ülő szürke ruhás alakkal); Genthon 1963, kat. 269. R. 122. kép; Genthon 1979, kat. 314. R. 120. kép; Petrovics 1943, R. 102; Szépművészet, 1944 jan., R. 3; Genthon 1963, 132; Genthon 1979, 43.

43. Porcelán papagájok III., 1910

o. v. 67x53 cm
j. j. .f. Ferenczy Károly”
Proveniencia: Ferenczytől dr. Lázár Béla vette meg (1912-1913-ban övé) ; 1922 Basch Gyula tulajdona ; 1934 özv. Vadász Lajosné ; egykor Szántó Irén, 1963-1979 lappang; 1976 BÁV 39., 80. tétel R. 18. tábla; 1988 BÁV 76., 39. tétel R. ; jelenleg lappang
Kiállítva: 1913 Ernst, kat. 44; 1914 Velence, kat. 83; 1922 Műcsarnok, kat. 92.
Irodalom: Ferenczy 1934A, kat. 162; Genthon 1963, kat. 272; Genthon 1979, kat. 283;
Lázár 1912, 46; Réti 1924; Genthon 1963, 132; Genthon 1979, 43-44.

44. Porcelán bankák, 1910

o. v. 41x32 cm
j.n.
Proveniencia: 1942 Almásy-Teleki X., 144. tétel R. X. tábla, ( Búbos bankák); 1963-1979 lappang
Kiállítva: 1910 Művészház, kat. 118; 1911 Műcsarnok, kat. 25. (Porcellán madarak)
Irodalom: Genthon 1963, kat. 273; Genthon 1979, kat. 284.; Réti 1924; Genthon 1963, 132; Genthon 1979, 44.

45. Ferenczy Ferenc arcképe, 1910

o. v. 48,5x36,5 cm
j.n.
Proveniencia: egykor Voinovich Géza tulajdona ; 1963-1979 lappang
Kiállítva: 1935 Ernst, kat. 92; 1940 Almásy-Teleki, kat. 84.
Irodalom: Genthon 1963, kat. 274. R. 123. kép; Genthon 1979, kat. 285. R. 122. kép; Genthon 1957, 345; Genthon 1963, 132; Genthon 1979, 44.

46. Virágok parasztkorsóban, 1911 – MEGKERÜLT!

o. v. 81,3x81,3
j. f. „Ferenczy Károly 1911.”
Proveniencia: egykor a Fővárosi Képtárban háborús veszteség
Kiállítva: 1910 Művészház, kat. 122; 1940 Almásy-Teleki, kat. 157; 1944 Székesfővárosi Képtár, kat. 79.
Irodalom: Genthon 1963, kat. 286. R. 139. kép; Genthon 1979, kat. 297. R. 128. kép; Genthon 1963, 158.

47. Izvorai ökörcsorda, 1911

o. v. 66,5x91 cm
j.b. f. „Ferenczy K”
Proveniencia:1934 Sparber Bernát ; 1963 Busi Emil ; 1979-ben már lappang
Irodalom: Ferenczy 1934A, kat. 88; Genthon 1963, kat. 289; Genthon 1979, kat. 300; Genthon 1963, 158; Genthon 1979, 45.

48. Két ananász, 1911

o. v. 44x63 cm
j.b. f. „Ferenczy Károly 1911”
Proveniencia: 1922-1940 Morvay Jenő ; 1963 lappang; 1979 Eger, Fábián Zoltánné ; jelenleg lappang
Kiállítva: 1913 Ernst, kat. 30; 1922 Műcsarnok, kat. 111; 1940 Almásy-Teleki, kat. 155.
Irodalom: Genthon 1963, kat. 295. R. 152. kép; Genthon 1979, kat. 306. R. 133. kép; Réti 1924; Ferenczy 1934A, R. XXIII. kép; Petrovics 1943, R. 108; Genthon 1963, 160; Genthon 1979, 46.

49. Anya gyermekével I., 1912

o.v. ?
Proveniencia:1932 Postatakarékpénztár LXIII., 200. tétel R. XII. tábla. R.; 1934-1940 Ferenczy Noémi és Béni közös tulajdona; 1940 közösen eladják; 1945-ig Neményi Bertalan tulajdona, azóta lappang, háborús veszteség
Kiállítva: 1935 Ernst, kat. 118;
Irodalom: Ferenczy 1934A, kat. 42; Genthon 1963, kat. 315. R. 159. kép; Genthon 1979, kat. 328. 144. kép; Vasárnapi Újság 1913. 9. sz., 60. évf., 170. R.; Réti 1924; Genthon 1963, 162; Genthon 1979, 47; Réti 1994, 82.

50. Alvó nő vázlat, 1912

o. v. 120x145 cm
j. j. f. „Ferenczy K”
Proveniencia: 1928 Postatakarékpénztár XLI., 165.tétel, R. I.tábla (Vörös hátteres akt); 1932 Postatakarékpénztár LXI. 173. tétel. R. X. tábla; 1932 Postatakarékpénztár LXII., 204. tétel; 1934 Moskovits Miklós ; háborús veszteség
Irodalom: Ferenczy 1934A, kat. 156; Genthon 1963, kat. 323. R. 129. kép; Genthon 1979, kat. 337. R. 148. kép; Genthon 1963, 165; Genthon 1979, 47; Réti 1994, 82.

51. Női akt korállal vázlat, 1914

o. v. 66x75,5 cm
j.b. f. „Ferenczy”
Proveniencia: 1963-1979 Triznya József , jelenleg lappang
Irodalom: Genthon 1963, kat. 340. R. 167. kép; Genthon 1979, kat. 357. R. 151. kép; Genthon 1963, 170; Genthon 1979, 49.

Rövidítésjegyzék:

J.: jelezve

Beke–Gábor–Prakfalvi–Sisa–Szabó 2002
BEKE László – GÁBOR Eszter – PRAKFALVI Endre – SISA József – SZABÓ Júlia: Magyar művészet 1800-tól napjainkig. Budapest 2002.

Boros 2002
BOROS Judit: "Szempontok Ferenczy modernizmusához", in: Annales de la Galerie Nationale Hongroise / A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997–2001. Budapest 2002. 253–257.

Csók 1945
CSÓK István: Emlékezéseim, Budapest 1945.

Ferenczy 1934A
FERENCZY Valér: Ferenczy Károly, Budapest, é.n. 1934.

Ferenczy 1935
FERENCZY Valér: „Ferenczy Károly karikatúrái” in: Magyar Művészet XI─1935. 169─174.

Gellér 1997
GELLÉR Katalin: A szecessziós könyvillusztráció Magyarországon (1895–1925). [A Miskolci Galéria és az MNG együttműködésében létrejött kiállítás katalógusa.] Miskolci Galéria, Miskolc 1997.

Genthon 1963
GENTHON István: Ferenczy Károly, 1862─1917. Budapest 1963.

Genthon 1979
GENTHON István: Ferenczy Károly, 1862─1917. Budapest 1979.

Iván 1929
IVÁN Ede: "Dr. Schmidek Tibor gyűjteménye”, in: Képzőművészet, 1929. november. 221–223.

Lázár 1912
LÁZÁR Béla: Tizenhárom magyar festő, Budapest, é.n. [1912].

Majoros 2003
MAJOROS Valéria Vanília: Ferenczy, Budapest 2003.

Malonyay 1906
MALONYAY Dezső: A fiatalok, Budapest 1906.

Meller 1905
MELLER Simon: „Ferenczy Károly”, in: Művészet, IV─1905. 281─297.

Molnos 2007
MOLNOS Péter: „Petrovics Elek, a gyűjtő”, in: Nulla dies sine linea, Budapest 2007, 114–121.

Murádin 1981
MURÁDIN Jenő: A Ferenczy művészcsalád Erdélyben, Bukarest 1981.

Nagybánya 1996
Nagybánya művészete - Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából. A katalógus koncepciója: CSORBA Géza – SZÜCS György. Szerk. IMRE Györgyi. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1996.

Németh 1972
NÉMETH Lajos: Modern magyar művészet, Budapest 1972 (bővített).

Petrovics 1930B
PETROVICS Elek: „Ferenczy Károly”, in: Revue de Hongrie, XXIII─1930. 171─184.

Petrovics 1943
PETROVICS Elek: Ferenczy Károly, Budapest 1943.

Réti 1924
RÉTI István: „Nagybányai művészek II. Ferenczy Károly. (Két halott és két élő)”, in: Nyugat, XVII─1924. I. 611─623.

Réti 1994
RÉTI István: A nagybányai művésztelep. Budapest 1994; új reprint kiadások: 1996, 2001, 2004.

Sármány-Parsons 2008
SÁRMÁNY-PARSONS Ilona: Ferenczy Károly, Budapest 2008.

Szabadi 1996
SZABADI Judit: Ferenczy Károly pályaképe, Nagybánya 1996. 126─139.

Szmrecsányi 1911
SZMRECSÁNYI Miklós: „Visszapillantás az Orsz. M. Képzőművészeti Társulat 50 éves múltjára”, in: Művészet, 1911. 3. sz. 97–158.

Végvári 1997/1998
VÉGVÁRI Lajos: „Ferenczy Károly bibliai tárgyú képei”, in: A HOM évkönyve, 35–36. évf., 1997, szerk.: KOMÁROMY József. Miskolc, 1997. 741–756.

A bloggal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, javaslatokat, észrevételeket a ferenczy.mng@gmail.com e-mail címre várjuk. Blogunk alakulását twitteren keresztül is nyomon követhetik!

Áramszünet

2012-02-15T16:16:00.006+01:00

Ma délután 13 óra után pár perccel teljes áramszünet miatt sötétedett el az A épület, s benne a Ferenczy-kiállításunk. Eheti ügyeletesként a telefonom elemlámpájával gyorsan végigszaladtam a kiállítótermeken, s próbáltam kimenteni a sötét termekben rekedt látogatókat. Velőtrázó segélykiáltások helyett azt tapasztaltam, hogy kedves látogatóink nem jönnek zavarba egy kis sötétségtől. Volt, aki ugyanúgy állt a homályba burkolodzó felirat előtt, mintha vakító fényárban fürdene a helyiség, s volt, aki egykedvűen sétált ki a teremből. A sötéttel nem nagyon kellett küzdenem, mert apró jelzőfények majdnem mindenhol égtek, s szerencsére a látogatók is megértőek voltak. Volt, aki épp akkor vette meg a jegyét, s készülődött a kiállítás megtekintésére, mikor.... Végül felülbélyegeztük a "le nem látogatott" jegyeket, s várjuk vissza azokat a vendégeket, akik egy nem mindennpai élménnyel lettek gazdagabbak. A mellékelt fotók alapján látszik, hogy Ferenczy sötétben is jó. Sőt, így van benne valami plusz.
Annyira szép volt az egész, hogy nem is értem, miért nem akarták többen megtekinteni a "Ferenczy báj nájtot"

2012-02-15T12:58:00.001+01:00

Ismét szabadegyetemi előadás!

Vázlat és mű. Az alkotói folyamat állomásai címmel a kiállítás kurátora Plesznivy Edit művészettörténész tart előadást február 16-án, csütörtökön 18.00-tól.

Helyszín: MNG B épület, előadóterem

Az előadáson való részvétel díja: 600 Ft/fő

Előtte 17.00-tól tárlatvezetés indul a kiállításban. A tárlatvezetésen a kiállításra váltott belépőjeggyel lehet részt venni.

Randevú a Magyar Nemzeti Galériában!

2012-02-14T13:24:00.001+01:00

Tagadhatatlan tény, hogy múzeumba járni jó – párosával pedig, ha lehet, még jobb!

Ma van Valentin-napja: randevúzzatok az MNG-ben!

Ráhangolódás gyanánt a blogon közzéteszünk egy kis csokrot olyan képekből melyeknek a témája a szerelem (vagy annak valamilyen formája) – s melyek egytől egyig megtalálhatóak az MNG állandó kiállításain. Ezek mellett még további számos elbűvölő kép vár az őket felfedező szerelmespárokra.

Egyedülállók pedig búslakodás helyett menjenek felfedezőútra, ki tudja, hátha még sok magányos lélek választja a kiállítótermeket ezen a szép napon!

Postán feladott szerelmes leveleiteket már akár Ferenczy bélyeggel is elláthatjátok.

Benczúr Gyula: Mályvák közt, 1890 (MNG)


Barabás Miklós: Galambposta, 1843 (MNG)

Vaszary János: Aranykor, 1898 (MNG)

Iványi Grünwald Béla: Csendélet, 1912 k. (MNG)

Gulácsy Lajos: Varázslat / Varázsló kertje, 1906-1907 (MNG)

Gulácsy Lajos: Dante találkozása Beatricével, 1907 (MNG)

Farkas István: Séta a víztoronynál (Vörös szakáll), 1934 (MNG)

Egry József: Szerelmesek, 1911 (MNG)

Than Mór: Pszyché, 1861 (Mng)

Szinyei Merse Pál: Szerelmespár, 1870 (MNG)

Szinyei Merse Pál: Bachanália, 1869 (MNG)

Szinyei Merse Pál: Rokokó (vázlat), 1872 (MNG)

Székely Bertalan: Léda hattyúval, 1880-as évek (MNG)

Molnár József: Légyott, 1879 (MNG)

Hollósy Simon: Tengerihántás, 1885 (MNG)

Donát János: Vénusz, 1810 (MNG)

Benczúr Gyula: Kedvenceim, 1901 (MNG)

Brocky Károly: Szeret engem?, 1847 után (MNG)

Brocky Károly: Vénusz és Ámor, 1850 (MNG)


Barabás Miklós: Enyelgés, 1841 (MNG) Michael Leopold Willmann: Dido és Aeneas A bloggal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, javaslatokat, észrevételeket a ferenczy.mng@gmail.com e-mailcímre várjuk.

Ferenczy 150 – Az új bélyeg!

2012-02-08T23:43:00.001+01:00

Mától Ferenczy Károly egy újabb műve, a Napos délelőtt kerülhet borítékra.

A 420 forint névértékű bélyeget Wiederkomm Ervin tervezte,

300 ezer példányban került kinyomtatásra.

Az emlékbélyeghez tartozó díszborítékon a művész Sárga nyakkendős önarcképe,

az alkalmi bélyegző grafikáján pedig aláírása látható.

Ferenczy Károly kiállításában szombaton Családi napot tartunk,

ahol a kihelyezett posta mellett további érdekes programokkal is várjuk kedves látogatóinkat!

A bloggal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, javaslatokat, észrevételeket a ferenczy.mng@gmail.com e-mail címre várjuk.

Ferenczy 150

2012-02-08T12:46:00.002+01:00

BOLDOG 150. SZÜLETÉSNAPOT KÍVÁNUNK,

FERENCZY KÁROLY!

A tortát Fényes Adolf azonos című festményéről kölcsönöztük.

A bloggal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, javaslatokat, észrevételeket a ferenczy.mng@gmail.com e-mail címre várjuk.

Ferenczy 150 – E heti programkínálat

2012-02-07T12:35:00.000+01:00

150 ÉVE SZÜLETETT FERENCZY KÁROLY

Ferenczy Károly születésének 150. évfordulóján

a Magyar Nemzeti Galéria és a Magyar Posta közös programokkal emlékezik.

2012. február 8, szerda – A Ferenczy Károly emlékbélyeg ünnepélyes forgalomba bocsátása!

10.00–17.00: Kihelyezett posta

Ezen a napon a Magyar Posta kihelyezett postát működtet a Magyar Nemzeti Galériában. A Ferenczy emlékbélyeg, bélyegzett és posta-tiszta alkalmi boríték, bélyegújdonságok, elsőnapi borítékok, további filatéliai termékek vásárolhatóak és postázhatóak a helyszínről.

Ferenczy Károly születésnapján a festővel egy napon született látogatók a Ferenczy-kiállítást féláron látogathatják!

2012. február 11. szombat – Családi nap a Ferenczy-kiállításban

A család minden tagjának izgalmas programokat kínál a Magyar Nemzeti Galéria.

11.30-tól: családi tárlatvezetés, kreatív műhely, a legkisebbeknek mesesarok. A Ferenczy-kiállítás termeiben járva a tájképek fényeit gyűjtjük össze, majd tavaszváró lámpást készítünk.

10.00–17.00: Kihelyezett posta és meseposta. Izgalmas programokkal és játékokkal várja az érdeklődő gyerekeket a Meseposta a Magyar Nemzeti Galéria „A” épületében. Ízelítő a tartalomból: Ferenczy-bélyeg kirakó- és kvízjáték, UV-lámpás kódfejtés, térképes játék, memória játékok, bélyegtervezés és bélyegzésgyűjtés „mesés” bélyeg ajándékokért.

A nyitva tartási idő alatt működő kihelyezett postaszolgálaton megvásárolható többek között a jubileumi bélyeg is.

15.00-tól: Beszélgetés és felolvasás. Ferenczy Károlyról, a Ferenczy családról, valamint a Ferenczy Család Művészeti Alapítványról hallhatnak beszélgetést a résztvevők.

Közreműködik: Boros Judit és Plesznivy Edit, a kiállítás kurátorai, Földes Mária, a Ferenczy Család Művészeti Alapítvány kurátora, valamint Mazányi Judit művészettörténész.

A beszélgetés során elhangoznak Ferenczy Károly Ölel Carolus címmel, a kiállítás kapcsán megjelent levelezéskötetének részletei. Felolvas: Lendváczky Zoltán színész, a Maladype Színház tagja.

A programon a kiállításra megváltott belépővel lehet részt venni.

A bloggal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, javaslatokat, észrevételeket a ferenczy.mng@gmail.com e-mail címre várjuk.

Ferenczy 150 – kis bélyegtörténelem

2012-02-05T18:09:00.001+01:00

Amint azt már hírül adtuk, február 8-án ünnepeljük

Ferenczy Károly születésének 150. évfordulóját!

Ebből a jeles alkalomból a Magyar Posta Ferenczy Károly emlékbélyeget bocsát forgalomba. Szerdán a Magyar Nemzeti Galériában kihelyezett posta működik majd, ahol a Ferenczy emlékbélyeg mellett bélyegzett és posta-tiszta alkalmi borítékok, bélyegújdonságok, elsőnapi borítékok, valamint további filatéliai termékek is vásárolhatóak és postázhatóak lesznek.

Meg kell azonban emlékeznünk arról is, hogy Ferenczy képei

nem most debütálnak a bélyeg műfajában!

1967-ben láthattunk először Ferenczy-képet borítékokon:

az Októbert, másfél Forintért.

A 100 éves nagybányai művésztelep emlékére,

2002-ben jelent meg a Kődobálók 62 Ft-os bélyeg formájában.

2007-ben pedig már 150 Ft-ot ért az Október, mely ismét forgalomba került,

a Magyar Nemzeti Galéria 50. születésnapja alkalmából kiadott bélyegsorozat részeként.

Hogy az új bélyeg milyen lesz? Még maradjon titok!

Szerdán viszont lehull a lepel,

Ferenczy Károly születésének 150. évfordulóján, a Magyar Nemzeti Galériában.

A képek forrásai: Október (1967), Kődobálók (2002), Október (2007).

A bloggal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, javaslatokat, észrevételeket a ferenczy.mng@gmail.com e-mail címre várjuk.

József eladná testvéreit!

2012-02-05T17:07:00.002+01:00

Bár Ferenczy híres volt cinikus humoráról, ma mégis egy olyan anekdotát idézünk, melyben Fényes Adolf a tréfamester, és melynek főszereplője Rippl-Rónai József, pontosabban egyik festménye:

Rippl-Rónai József: Lajos és Ödön, 1912 (BTM Fővárosi Képtár) / Ferenczy Károly: Józsefet eladják testvérei, 1900 (MNG)

"Fényes mondta, amikor Ripplnek az a képe került kiállításra, amely fivéreit ábrázolta:

– Nem is tudtam, Jóskám, hogy te, aki olyan jó címeket találsz képeidnek,
Ferenczy Károly Józsefet eladják testvérei című képének elnevezését utánoztad.

– Hogy-hogy?

– Ez a képed – hallom – azt a címet viseli (mert hiszen eladó): József eladná testvéreit!"

(Az esetet Herman Lipót jegyezte le, Művészasztal című könyvében.)

Ferenczy 150 éves

2012-02-03T15:26:00.002+01:00

Szerdán, vagyis február 8-án lesz Ferenczy Károly 150. születésnapja! Ezen a napon, illetve azon a héten számos speciális rendezvénnyel várjuk látogatóinkat. Szerdán a Magyar Posta Ferenczy-emlékbélyeget bocsát forgalomba, s 10-17 óra között az MNG-ben kihelyezett posta fog működni természetesen az ünnepi bélyegekkel és bélyegzőkkel. 11-én, szombaton családi nap, meseposta, felolvasás a Ferenczy-levelezésből, s egyebek. Február 8-án minden február 8-i születésű látogató félárú kedvezményben részesül (Aki pedig szintén 150 éves, mint Ferenczy Károly, annak házhoz visszük a kiállítás legszebb képeit).
Óriási szerencse, hogy Ferenczy nem február 6-án látta meg a napvilágot, mert az sajnos hétfőre esik, s akkor a múzeum zárva van.

Viszont február 8-án halt meg Maticska Jenő, a kiváló nagybányai festőművész, 21 éves korában. Szegény Ferenczy! Egy fiatal festőtárs halálhírét kapta születésnapi ajándékul 1906-ban.

Élő Múzeum Café

2012-02-02T18:07:00.002+01:00

Holnap este az MNG Extra keretében különleges programmal várunk mindenkit!
Élő Múzeum Café
19.00 A pictor doctus - Ferenczy Károly kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában
Beszélgetés a kiállítás kulisszatitkairól.
A beszélgetés résztvevői: Boros Judit és Plesznivy Edit művészettörténészek, a kiállítás kurátorai, Pálinkás Réka, művészettörténész, a Ferenczy oeuvre katalógus társszerkesztője. A beszélgetést Martos Gábor, a MúzeumCafé főszerkesztője vezeti.
Helyszín: A épület, földszint

MNG Extra 2012. február 3.

2012-02-01T09:34:00.002+01:00

Ismét eljött a hónap első pénteke, ami azt jelenti, hogy különleges programokat állítottunk Nektek össze a februári MNG Extrára. Élő MúzeumCafé a Ferenczy kiállítás kurátoraival, előadás a honfoglalásról, jazz-koncert és persze sok-sok tárlatvezetés: Ferenczy, Munkácsy és Hősök! Mindenkit várunk!

Magyar Kultúra Napja

2012-01-21T18:08:00.000+01:00

MAGYAR KULTÚRA NAPJA A MAGYAR NEMZETI GALÉRIÁBAN

2012. január 22-én, vasárnap

1823-ban ezen a napon fejezte be szatmárcsekei magányában Kölcsey Ferenc a Himnuszt.

Erre az alkalomra emlékezvén kerül megrendezésre országszerte
a Magyar Kultúra Napja.

A gazdag programkínálatból érdemes lesz
a Magyar Nemzeti Galériát választani ezen a napon,

ugyanis nemcsak különleges tárlatvezetéseken,
valamint koncerten vehettek majd részt,

de még a Himnusz eredeti kéziratát is megtekinthetitek!

PROGRAMJAINK

11 órától: A restaurátor szemével

Juhász István főrestaurátor tárlatvezetése
Találkozási pont: C épület, földszint

12 órától: Ferenczy Károly gyűjteményes kiállítása

Jámbor Judit tárlatvezetése
Találkozási pont: A épület, földszint

13 órától: A magyarországi gótikus művészet remekművei

Albrecht Zsófia művészettörténész tárlatvezetése
Találkozási pont: C épület, földszint

14 órától: Munkácsy Mihály és a századvég realizmusa

Gimesy Péter művészettörténész tárlatvezetése
Találkozási pont: C épület, földszint

15 órától: A szép mesterségek kezdete – 19. századi magyar művészet

Veszprémi Nóra művészettörténész tárlatvezetése
Találkozási pont: C épület, földszint

16 órától: Munkácsy Mihály és a századvég realizmusa

Gimesy Péter művészettörténész tárlatvezetése
Találkozási pont: C épület, földszint

17 órától: Ferenczy Károly gyűjteményes kiállítása

Jámbor Judit tárlatvezetése
Találkozási pont: A épület, földszint

Valamint 11 órától az Aelia Sabina Gitárzenekar koncertje

Helyszín: C épület, III. emelet

A tárlatvezetéseken és a koncerten az állandó kiállításra megváltott belépőjeggyel lehet részt venni.

És mivel ez a Ferenczy-blog, következzen egy Ferenczy-mű,
a változatosság kedvéért most nem Károlytól,
hanem Istvántól – a 19. század derekáról.


Ferenczy István: Kölcsey Ferenc, 1845 (MNG) A bloggal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, javaslatokat, észrevételeket a ferenczy.mng@gmail.com e-mail címre várjuk.

Nagybánya, mint kaleidoszkóp

2012-01-18T18:26:00.001+01:00

Egyik korábbi posztunkban idéztük Ferenczy Valér visszaemlékezését Nagybányáról, aki a kaleidoszkopikus jelzővel illette a város sokszínűségét. Milyen érdekes, hogy a másik Ferenczy-fiú, Béni is ugyanezzel a szóval jellemezte gyermekkorának ezt a meghatározó helyszínét, mely egyúttal művésszé éréséhez is termékeny táptalajt szolgáltatott. Ezen sorokon felbuzdulva mi is vettük a bátorságot, hogy a flash-animáció segítségével életre keltsük ezt a szép metaforát! (A kaleidoszkópokat "megforgatni" a klaviatúra 1-es, 2-es és 3-as gombjaival lehet, miután "belekattintottunk" a képbe, a többi szám lenyomásával 4-től 8-ig pedig tovább variálhatjuk a képet.)

Béni vörös ruhában, 1894 (JPM)

„A kaleidoszkóp gyermekkorom kedves csodája volt, papír- vagy játékboltokban árulták, ma már szinte teljesen divatjamúlt csoda volt. Egy arasz hosszú, színes papírral bevont, erős papírlemezből készült henger, melybe, mint egy távcsőbe, a világosság felé belenézve, tarka, csillogó, geometrikus konfigurációk keletkeznek, minden kézmozdulatra vagy forgatásra újra egészen más képeket varázsolnak a néző szeme elé. Absztrakt geometrikus formák, de mindig csillagok, és soha ugyanazt a rajzot nem ismétlik, mindehhez a varázslathoz csak egy kis kézmozdulat, a csőnek egy kis fordítása kell, így a néző maga a varázsló, a művész és nézőközönsége egy személyben.”

Hegyi beszéd I., 1896–1897 (MNG)

„Emlékeim kaleidoszkópja nem ilyen engedelmes, szinte akaratom ellenére megjelenik egy kép, és újra és újra ugyanaz, hiába is próbálnám elhessegetni, míg magától el nem tűnik, és talán évekig nem idézhető fel újra. Most körülbelül egy holdnyi zöld rétet látok, körülvéve magas, elég öreg fenyveserdővel, a rét közepén hatalmas, öreg fa áll egyedül, nagy, terebélyes koronával. A faházak csoportjától, ahol most lakunk, levegős karámkerítés választja el, ennek közbüleső szakasza nyitva van.”

Október, részlet, 1903 (MNG)

„Apám lent van a városban, én olyan tízéves lehetek. Glatz Oszkár bent van a szobában, és éppen puskával a kezében kijön, és int nekem, hogy kövessem, a déli tökéletes csöndben, a süllyedő pázsiton át megközelítjük az óriási tölgyfát, Glatz szinte merőlegesen felfelé célba vesz valamit, amit nem látok, pillanatnyi feszült várakozás után számomra irtózatos detonáció szakítja meg a csendet, és a fáról, a lombok közt bukdácsolva, egy varjú esik a vadász lába elé, de még csapkod a szárnyával, és odább csetlik-botlik. Mire Glatz »Sakra krepier, damisches Luder« kiálltással ráront, és rúgja, tapossa a haldoklót, amíg elnyújtva mozdulatlan marad, majd beviszi zsákmányát.”

Napos délelőtt, 1905 (MNG)

„A házcsoport az Izvora, erdészlak a Rozsályon; vagy inkább azon a hullámos fennsíkon, melynek legmagasabb pontja a Rozsályhegy. A hegy maga azért az Izvora felé már nem hegy, mert az odavezető, elég hosszú séta alig észrevehetően emelkedik. Hatalmas legelőkön akkor nagy csordák legeltek, főleg tehenek, de bárányok is. Glatz akkor minden délután kivonult a motívumához, fel a Rozsályig sietett serényen, egy pásztort festett az esti napsütésben, amint juhait nagy karja lendítéssel tereli. A juhok a képen mind a pásztor felé fordulnak – ez már csak emlékem a képről –, mintha lelkipásztoruk volna, aki exorcizálja őket, égnek emelt karokkal. Pedig biztos, hogy ezt csak én és jóval később láttam bele a képbe, hiszen Glatz mindent pontosan a »valóság« után festett.”

Márciusi est, 1902 (MNG)

(Ferenczy Béni: „Nagybányai emlékeim. Második vázlat”, in: Uő.: Írás és kép, Budapest 1961, 19.)

A bloggal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, javaslatokat, észrevételeket a ferenczy.mng@gmail.com e-mail címre várjuk.

MNG 50+ – Műteremben

2012-01-17T09:13:00.004+01:00

Ferenczy Károly már az első nagybányai évektőljórészt Budapesten töltötte a téli hónapokat, ahol állandó műtermet bérelt.1906-tól, amikor megkapta a Mintarajztanoda tanári állását, festészetében is túlsúlyba kerültek aműtermi képek, így a női és férfiaktok, csendéletek, portrék, és olyantipikusan városi témák, mint az cirkusz világát megjelenítő artistaképek.Legszebb aktábrázolásai – mint a Henyélés, a Vörös hátteres női akt vagy aCigánylány – Tiziano, Velázquez vagy Courbet emblematikus műveivel folytatnakképi párbeszédet, csendéletei Manet tárgyilagos hűvösségét és eleganciájátidézik, birkózói és artista-képei pedig a századvégi szimbolizmus ésesztéticizmus látványelemeit helyezik új megvilágításba. Látható, hogy utolsóalkotói korszakában, a mind hangosabb avantgárd áramlatokkal szemben is,Ferenczyt egyre inkább az európai festői hagyomány értelmezése és megújításafoglalkoztatta. Ma, azaz január17-én kedden, 14 órától képzeletben Ferenczy Károly műtermébe lépünk, majd akiállítótéri séta után különféle festékekkel, papírokkal kísérletezünk amúzeumi alkotóműhelyben, az MNG 50+ keretén belül!

Találkozási pont: A épület, földszint. Aprogramon való részvétel díja 300 Ft/fő.

Korhatárra való tekintet nélkül, mindenkitnagy szeretettel várunk!

Ferenczy Károly: Női akt korállal, 1914 (JPM)

A bloggal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, javaslatokat, észrevételeket a ferenczy.mng@gmail.com e-mail címre várjuk.

Megérkezés Nagybányára

2012-01-17T00:15:00.000+01:00

Ismerjük most meg a Nagybányára való költözés történetét egy Ferenczy-családtag, nevezetesen Valér elbeszélésében! A család 1896 júniusában követte a Hollósy-iskola tagjaival – eleinte csak ideiglenesen, a nyári alkotás idejére – a ma Erdélyben található kisvárosba költöző Károlyt; azonban rövidesen egyértelművé vált, hogy egy életre szóló lakhelyet szereztek maguknak...

•••

„Amint azt maga [Ferenczy Károly] mondja, már 27 éves volt, amikor Párizsban, julianista korszaka végén, első képét, Kallós Ede arcképét megfestette. »Az első kép!« mily fontos határpont, mérföldjelző a művészpályán! Egy másik fontos megmozdulás, amikor családostul megtette a nagy utat Szentendréről Münchenig. Egy harmadik, ugyancsak nagy jelentőségű fordulat, amikor Münchennek búcsút mondva, hazautaztunk Magyarországba, Nagybányára... Tavasz, májusi verőfényben a csomagolás, készülődés; apám előreutazik, aztán jövünk mi, anyám, két kis testvérem, akik akkor bajor tájszólásban beszélgetnek, gügyögnek egymással.”

Fialka Olga gyermekeivel, Valérral, Noémival és Bénivel, 1894 körül

„Megérkezés a májusi verőfényben tündöklő, páratlanul dús növényzetű, sose látott mértékben paradicsomi jellegű nagybányai tájba, a kis kertes lakba, melyet apám már kiszemelt volt számunkra. […] Gyökeresen, merőben új környezet. Jelentéktelen, nyárspolgárias vidéki város; tündöklő májusi vidék, enyhe vulkanikus hajlású hegyek, lankás rétek; elszórva a kültelkeken, ahol mi is laktunk és ahol a Nagybányát akkor mintegy varázsütésre hirtelen ellepő, megszálló békés hódítók, a festők legnagyobb részben laktak, a bányászházikók, kicsi, […] színes, kékre, sárgás okkerre meszelt viskók, valamennyi kertek közt, dús diófákkal, szilvásokkal s kicsiny, gondosan ápolt virágkertecskékkel körítve […], a heti vásár, ahol összesereglett a falusi nép; jellemző viseletek, otthonszőtt lenvászonból, testhez szennyesedve, ezer ráncban a test formáihoz idomulva; színes szőttesek, melyeket anyám nyomban szenvedéllyel kezdett gyűjtögetni; sohase látott, nyüzsgő, mozivászonra illő kép.”

Ferenczy Károly: Műteremházam Nagybányán, 1897 (Fotó: Kieselbach Galéria)

„Kaleidoszkopikus, sokrétű emberi jelenségek: a müncheni jellegzetes, kedélyes bohém-nemzetköziségben összeforrt festők, a vidéki urak, hivatalnokok, bányászok, a román földmíves- és pásztornép – mintegy kellékei, kiegészítői ennek a dús, változatos vidéknek, a hegyek, gyümölcsök és erdők káprázatos májusi zöldjének, amely összes gazdag árnyalataiban ott csillogott szemünk előtt, bűvölt, mint egy álomkép.”

Ferenczy Károly: Október, 1903, részlet (MNG)

„Néhány magyar festő, aki nyélbe ütötte ezt a kirándulást, ezt a szecessziót, mely akkor még korántsem volt letelepülésnek tervezve, és a századvégi müncheni Hollósy-iskolának a világ minden tájáról való növendékserege – a századvégi müncheni piktorvilágnak egy kis törmeléke, osztaga, mintegy sematikus keresztmetszete – ötletszerűen, mintegy a sors tréfája által odavetve erre a szokatlan, azelőtt még hírből sem ismert helyre.”

Ferenczy Károly: Tavaszi táj a Virágheggyel, 1898 (MNG)

„Apám se járt volt errefelé, éppoly kevéssé fordulhatott meg gondolatában egy ilyen helyválasztás, mint teszem azt akármelyik német, osztrák, orosz, vagy akár tengerentúli eredetű festőnek, aki esetleg merő különcködésből, az ötlet szokatlan voltától vonzva társulhatott be a kirándulásba; nem is tervezte ezt akkor állandónak ő se, csak a továbbiakban alakult úgy, szinte magától, hogy ott maradtunk, ott rekedtünk.”

•••

(Ferenczy Valér: Ferenczy Károly, Budapest 1934, 39-41.)

A bloggal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, javaslatokat, észrevételeket a ferenczy.mng@gmail.com e-mail címre várjuk.

Nagybánya – gondolatébresztő

2012-01-16T22:17:00.003+01:00

Január 19-én, azaz csütörtökön, 18 órától az MNG Szabadegyetem keretében Szücs Györgyművészettörténész Képek és motívumok – FerenczyKároly városa: Nagybánya című előadását hallgathatjátok majd meg.

Majális, 1906 (MNG)

Telljék hát Nagybánya jegyében a hét! Gondolatébresztő gyanánt figyelmetekbe ajánljuk ezt arövid idézetet:

„Egyszer ott állok […] a Klastrom-rét egyetlen,nagy vadkörtefája mellett és jön Ferenczy Károly a családjával. Elöl hatalmaskomondoruk, fönntartott, lompos farkával, utána a két Ferenczy-fiú, Valér ésBéni, Noémi húgukat közrefogva és leghátul Ferenczy, karonfogva feleségével[…] hát nem tisztára valami patinásan képzőművészi van ezen a családon,anélkül, hogy ezt lobogó sörényekkel és nyakkendőkkel hangsúlyoznák. Aröneszánszban voltak csak ilyen művészcsaládok, akiket valahogy körülleng azáhítat felismerhetően, az, amivel mesterségükön csüngenek. Nekem mindig nagy kedvem támad, hogy kezet csókoljak ennek az öregnek.”

TersánszkyJózsi Jenő: A félbolond – Egy ceruza története (1947), Budapest 2000, 204.

© PIMDigitális Irodalmi Akadémia 2011.

Tersánszky Józsi Jenő A félbolond című regényében – melyet a nagybányai festőkolónia irántérdeklődők számára különösen javaslunk – olvashatjuk ezt a kedves jellemzést aFerenczy családról. A nagybányai születésű író művénél talán csak Réti István krónikái festhetnek hitelesebb képet a művésztelep miliőjéről – munkásságával a továbbiakban részletesebben is foglalkozunk majd.

A nagybányai klastromrét, 1908 (Lappang)

További szabadegyetemi – és egyéb– programjainkról részletesebben a Galéria új múzeumpedagógiai microsite-ján tájékozódhattok.

A bloggal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, javaslatokat, észrevételeket a ferenczy.mng@gmail.com e-mail címre várjuk.

Januári programajánló

2012-01-09T20:25:00.001+01:00

Ferenczy Károly gyűjteményes kiállításában ebben a hónapban is színes programokkal várjuk az érdeklődőket. Álljon most itt egy kis kedvcsináló!

2012. január 14., szombat, 11–14 óra: CSALÁDI NAP

A család minden tagjának izgalmas programokat kínálunk: családi tárlatvezetés, kreatív műhely, a legkisebbeknek mesesarok.

Ferenczy Károly Október című képén keressük a titkot. Színes tintával, fapáccal és teával festünk.

11:30-kor Családi tárlatvezetés kicsiknek és nagyoknak.

Találkozási pont: A épület, információs pult. A programon való részvétel díja: 400 Ft/gyermek (6 éves kor alatt ingyenes).

Október, 1903 (MNG)

2012. január 14., szombat, 11 óra: TÁRLATVEZETÉS

Gimesy Péter művészettörténész kalauzolásával Ferenczy művészetének összes titkára fény derül!

Találkozási pont: A épület, információs pult. A programon a kiállításra váltott belépőjeggyel lehet részt venni.

Dombtetőn, 1901 (MNG)

2012. január 17., kedd, 14 óra: MNG 50+

Műteremben – Képzeletben Ferenczy Károly műtermébe lépünk, majd a kiállítótéri séta után különféle festékekkel, papírokkal kísérletezünk a múzeumi alkotóműhelyben.

Találkozási pont: A épület, földszint. A programon való részvétel díja 300 Ft/fő.

Festő és modell a műteremben, 1904 (MNG)

2012. január 19., csütörtök, 17 óra: ESZMECSERE

Az beszélgetésen múzeumpedagógusok segítségével megvitatjuk, hogy milyen szempontok, módszerek segítségével építhető be a tárlat témája a tanmenetbe.

Helyszín: A épület, földszint. A beszélgetésen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztráció szükséges a muzeumpedagogia@mng.hu e-mail címen.

Hegyibeszéd I., részlet, 1896–1897 (MNG)

2012. január 19., csütörtök, 18 óra: MNG SZABADEGYETEM

Képek és motívumok. Ferenczy Károly városa: Nagybánya. Szücs György művészettörténész (Magyar Nemzeti Galéria) előadása.

Helyszín: B épület, előadóterem. A programon való részvétel díja: 600 Ft.

Márciusi est, 1902 (MNG)

Minden szombaton 11 órától: SÉTÁLÓ SZOMBATOK FERENCZY KÁROLY KIÁLLÍTÁSÁBAN

Minden szombaton 11 órakor ingyenes tárlatvezetés a kiállításban.

Találkozási pont: A épület, földszint. A tárlatvezetésen a kiállításra megváltott belépőjeggyel lehet részt venni.

A bloggal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, javaslatokat, észrevételeket a ferenczy.mng@gmail.com e-mail címre várjuk.

2012 első MNG Extrája

2012-01-08T23:18:00.000+01:00

Vízkereszt napján a Magyar Nemzeti Galéria este tíz óráig szabad bejárást biztosított – ezúttal nem csak Ferenczy Károly gyűjteményes kiállítására, hanem a Munkácsy Mihály és a századvég realizmusa című állandó kiállítására, valamint a Hősök, királyok, szentek – történelmünk képei és emlékei címet viselő, újonnan nyílt tárlatára is.

Ahogyan az lenni szokott, tárlatvezetésekkel, ifjú művészpalántákat foglalkoztató kreatív sarokkal, valamint koncertekkel vártuk kedves látogatóinkat – na, meg persze csodálatos remekművekkel!

Ez alkalommal két helyszínen, szimultán felhangzó zeneszó töltötte be a Galéria festményekkel borított tereit. Az impresszionizmus hömpölygő lágyságát oly híven életre keltő hárfának, és az azt kísérő lírai hegedűnek méltó hátteret szolgáltattak a Józsefet eladják testvérei című alkotás orientális tónusai. Kozma Orsi klasszikus – és saját szerzésű jazz darabokkal zengte be az MNG főépületének auláját, melyet Cseke Gábor zongorajátéka tett feledhetetlenné.

Reméljük, hogy az idő haladtával egyre többen és többen választják majd esti kikapcsolódásul ezt a páratlan alkalmat – hiszen az MNG Extra egy hónap múlva ismét kiváló programokkal várja majd a kultúrára szomjazókat!

A bloggal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, javaslatokat, észrevételeket a ferenczy.mng@gmail.com e-mail címre várjuk.

MNG Extra

2012-01-06T07:44:00.003+01:00

Ne feledjétek: ma este 18–22 óra között kerül megrendezésre az év első MNG Extrája!

A tárlatvezetéseken főszerepben a Hősök, királyok, szentek, történelmünk képei és emlékei,

az új, Munkácsy Mihály és a századvég realizmusa című állandó tárlat,

és természetesen Ferenczy Károly lesz.

A zenéről Kozma Orsi és Cseke Gábor duója gondoskodik majd,

emellett a legifjabbakat Kreatív Műhelyünk várja.

A program parádés, midenkit szeretettel várunk!

Egy kép-egy részlet 6

2011-12-25T00:01:00.001+01:00

Ezzel a részlettel kívánok én is mindenkinek Békés Karácsonyt, boldog új esztendőt!

Karácsonyi üdvözlet

2011-12-23T10:47:00.000+01:00

Ezzel a reneszánsz – elsősorban velencei – mintaképeket idéző, gyönyörű Ferenczy Károly festménnyel szeretnénk minden kedves Olvasónknak
Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánni,

a Magyar Nemzeti Galéria valamennyi munkatársának nevében!

Stílusgyakorlatok – kritikus szemmel 4

2011-12-13T23:38:00.001+01:00

Mint ahogyan arra már korábban utaltunk, Ferenczy Károly hadilábon állt az újságírókkal. Ha mindez nem lenne elég, arra is fel kell hívnunk figyelmeteket, hogy a közönséghez is mindössze egyszer fordult – írásban legalábbis. Már emlegetett, 1903-as kiállítása alkalmából "A kiállításra vonatkozó adatok" címmel közölt egy rövid, azonban annál tartalmasabb összefoglalást saját művészetéről, kis, önálló nyomtatvány formájában. Álljon itt most tehát Ferenczy összefoglalása saját művészetéről.

Első képemet, KALLÓS-nak arcképét 1889-ben festettem Párizsban, ahol akkor együtt voltunk a Juliánban. Már 27 éves voltam.

A Bastien Lepage-féle finom naturalizmusnak az ideje volt ez.

Hazakerülve négy évig laktam Szent-Endrén, amely tartózkodás alatt festett dolgaim közül semmi sincs ezen a kiállításon. Sem a művészetet, sem a természetet nem ösmertem volt akkor még eléggé arra, hogy a szentendrei magány hasznomra lehetett volna.

1893-tól 96-ig Münchenben éltem, ahol a művészi analízis és szintézis határaival és az embernek a környező természettel való összefüggésével némileg tisztába jöttem, bár akkori munkáimban nem tudtam még teljesen szabadulni az antropisztikus világfelfogástól.

1896 óta Nagy-Bányán lakom. A nagybányai gazdag természettel való communio közben fejlődtek ki bennem azok a művészi aspirációk, amelyeknek a hatása alatt az utolsó 6–7 év óta dolgozom: az egész természetben való gyönyörködésből fakadó vágy annak reprodukálására. Mint kifejezési mód, törekvésem – kolorisztikus naturalizmus szintetikus alapon.

Ferenczytől a hasonlóan velős fogalmazásmód egyáltalán nem állt távol: elég csak egy pillantást vetnünk erre a kérdőívre, melyen – annak ellenére, hogy az minél részletesebb kitöltésre buzdít – éppen a művészetére vonatkozó kérdések esetében intézte el a válaszadást egy-egy kérdőjellel.

Stílusgyakorlatok – kritikus szemmel 3

2011-12-12T08:27:00.003+01:00

Lyka Károly: Ferenczy Károly

Oly szép kritikákat régen olvastunk, mint amilyenek ezen a héten jelentek meg a lapokban Ferenczy Károly művészetéről [önálló kiállítása alkalmából]. Látnivaló, hogy az igazi művész gyújt és magával ragad, és hogy a szegény kritikusok mohón kapnak az alkalmon, hogy szívük egész melegével sugározzák be a kéziratpapírost, ha egy kivételes talentumról írhatják gondolataikat. Nobilis magyar urak végre megértették a nobilis magyar urat. Hajh, nem mindig volt ez így! Előveszem a kis okmánytáram sok ezer csomagja közül azt, amelyre még 1896-ban ezt a pár szót írtam: "Nagybányai művészek". A csomagban együtt van az a sok kritika, amelyeket Ferenczy Károlyról és nagybányai társairól akkor és azóta közzétettek a magyar lapok és folyóiratok. Minő öldöklés és mennyi sommás, szuverén kivégzés! Olvasom e vértől és epétől csöpögő cikkeket, most már nyugodtan és minden elkeseredés nélkül. Íme beteljesedett egy szerény prófécia. Lám, lassanként megtérnek az emberek: megnyiladozék szemök és látnak. Talán megnemesbedett a szívük is. Mert a művészethez bizonyos mértékben köze van a szívnek is.

A hét sovány esztendőn át kevés igazi méltánylója akadt Ferenczy Károlynak. A tisztelt kormányok, amelyek azóta nyomtalanul elpárologtak e földgömbről, azt a nyomot hagyták hátra a magyar művészet történetében, hogy tudatlanul üldözték a nagybányaiakat és a velük együtt szabadon gondolkozó és szabadon festő művészeket. Ez föl fog jegyeztetni róluk, és mindenki igazságosan meg fogja kapni a maga pellengérét szerény művészethistóriánkban. Annál nagyobb gyönyörűséggel tölt el e régi nyomtatványok olvasásánál, hogy akkor is voltak már a hazai írók sorában nemesen csiszolt érzésű és széles tudású urak, akik fölvették és győzelmesen végigvívták a harcot miniszterek, klikkek és a közönség ellen. Talán elég itt Bródy Sándor, Gerő Ödön, Diner-Dénes József nevére utalnunk. Hajh, de nehéz munka volt az akkor!

Most, hál'isten, hirtelenül megsokasodék e méltányló hangok száma. Ugyanazok, akik hajdan (a "hajdan" alatt csekély öt esztendő értendő) nagyon kellemetlen jegyzeteket írtak Ferenczyről, ma őszintén és szívből lelkesednek érte. Talán megjavult Ferenczy művészete? Talán kiforrt, ő, a tipikus "kiforratlan"? Hát az bizonyos, hogy ez a művész is fejlődött, de mégsem ebben rejlik az ok. Mert íme, véletlenül épp ugyanaz a kép is megkapja most a maga babérait, amelyet ugyanezek a hangok öt évvel ezelőtt csúnyán megtépáztak. A mai dicsérők egyike öt évvel ezelőtt ezt írta ugyanerről a képről: "Ennél furcsább kép alig van. Festve jobban van, mint ábrázolva. De hogy is lehet az, hogy az emberek, lovak és az erdő fái mind egy síkban mozognak? És ez a rettenetes sötétség! Miért kellett ezt a képet így festeni?" – Egy másik: "A legnagyobb bizonytalanságban hagyja a nézőt... Láthatatlan csillag ontja a zöldessárga fényt, egy láthatatlan fényforrásból árad felénk ez az intenzív, soha nem látott szín. Ez az a priori színhatás olyan, mintha a festő zöld pápaszemen át nézné a világot Az egészséges embert nyugtalanítja, s erős igaz hatást nem szülhet. Ebben a színfelületben elvész minden rajz, minden arány..." Egy harmadik: "Ferenczy Károly nagyot akar, de még nincs meg hozzá a kellő ereje. A nagy eszméi agyonnyomják, s amíg kivitelre kerülnek, eltorzulnak. A sok tanulmány bizonyítja, hogy Ferenczy szorgalommal látott munkájához, amely mindennek dacára tökéletlen. Tájképei érthetetlenek, bár hangulatot akarnak visszatükrözni." És így tovább. S a közönség? A közönség nevetett. Nem azokon a megjegyzéseken, hanem Ferenczy képein. Kedvező jelnek vesszük, hogy aránylag rövid idő alatt alaposan megváltozott a közvélemény. Tehát haladtunk. Tehát lehámlott rólunk egy sor előítélet. Nagy erény, gyümölcsözni fog. Ferenczy művészete előtt ezúttal szívből örvendezve hajolt meg az egész magyar műkritika, kivétel nélkül. Ezt se hitte volna egyhamar valaki öt évvel ezelőtt.

Az a művészet, amelyet Ferenczy kiállítása mutat, határozott jellemű és egyéni. Végső leszűrtségében Nagybánya miliőjét tükrözi egében közvetlenül, egészen meggyőzően. Legfontosabb eleme a szín, amely rohamosan fejlődik, erősbödik, fokozódik képről képre. Mérjük meg az utat amely első művétől, Kallós arcképétől legújabb temperafestményeiig vezet, s tisztában leszünk vele, hogy az iskolai tanulmány elfogódottsága miképp apad állomásról állomásra, míg végre szabad, egyéni színérzése egészen uralomra jut A nagybányai elszigeteltség pompás érett gyümölcsöket termett, Nem hasonlítanak azok más kert terméséhez. Színgazdagságát, amely ritkítja párját, legélvezetesebben tanulmányozhatjuk oly képeken, mint amilyen például a Leányarckép és a Festőnő, ahol az árnyék maga is megannyi színben virul, s a színes reflexek gazdag skáláját adja. A Keresztlevétel és a Madárdal példa arra, hogy minő ritka erővel tud a természetből kihasítani egy nagy színfoltot, s beleállítani a táj változatos zöldjébe. Ez a zöld táj legtöbb képének miliője, ennek keretében, ennek hatásai körében bontakoznak ki élénk színei: egy nagy fehér ruha, amelynek égő fénye mellé kerül az átlátszó kék árnyék, vagy egy veres ruha, amely az erdő zöldjébe van beágyalva, vagy egy szürke ló körvonala, vagy egy tüzes kék alak, mint az idézett Festőnő ruhája. Az erdő zöldje, változatos fokozataiban az alap, amelyen ez a sokféle szín vagy a verőfény hevében, vagy a sűrűségben megtört fény reflexei közt él és világít. Minden hirtelenül van odafestve, ugyanazzal a hirtelenséggel, amellyel a napsugár a lombok közt bevillan az erdőbe, hogy ott gyorsan sugárzásra keltsen egy csomó színt.

Ferenczy a beható, szakadatlan természetszemléletből bányászta ki problémáit, s gyorsan és tétovázás nélkül oldja meg azokat. Amit ennek révén ad, azt sokféle szempontból élvezzük. Nemcsak a szín ereje döntő nála, hanem a szuverén rajz is, amelyről egész teremre való próbát adott, s amely a festői előadással a legbensőségesebben a saját arcképén forr össze. Rendkívül delikát tónusérzésének bizonysága minden egyes képe, e részben alig ismerjük párját. Tekintsük csak meg egy kis képét, a sík tó kékje mint csendül egy tónussá a földdel, az éggel, amint villan ki belőle a lovakat itató legény ruhája. Vagy nézzük meg Gömöry Olivér finom, fátyolozott arcképét. A legmeglepőbb szín- és tónusérzése olyan képeknél, ahol néhány alak jár-kel, vagy ágál az erdő belsejében, s ahol a színek szinte megfürödnek a lomblevél reflexeiben, s mind e nagy színgazdagságot szervesen tartja együtt a bizton mérlegelt tónus. Verőfényes képeit a bámulatos tónusérzék menti meg a fenyegető nyerseségtől. Végre valóságos mesterművei a tónusérzésnek csendéletei.

Mindez nem meríti ki festői jellemvonásait. Majdnem minden képe új érdekességet mutat. Nézzük, mint találja meg sok képén a ritka gesztust, a még föl nem fedezett mozdulatot. Elég ha e részben a Madárdalra és a Keresztlevétellre utalunk, vagy a Cigányok és a Hazatérő favágókra. Az élet egy meglepő, nem átlagos mozdulatát ragadja meg, s egész jelentékenységében adja elő. Tájképein szinte rajta van a megfigyelés dátuma: nemcsak a tavasz vagy az ősz általános karaktere, hanem a perc hangulata, s ez éppoly biztosan, oly szélesen és oly találón van a vászonra rögzítve, mintha egy arcképről volna szó. Végre lebilincseli figyelmünket a szuverén kézírás, amely teljes biztonsággal írja a maga szín- és rajzbeli mondanivalóját, minden tétovázás nélkül, hogy szinte azt érezzük: ezt nem is lehet másként megfestenie. Ezekkel a nagy erényekkel Ferenczy Károly a magyar művészet díszes homlokterére jutott. S meg vagyunk győződve róla, hogy ezt az állomást sem tekinti nyugvópontnak. A nagybányai erdők még temérdek új problémát fognak neki kínálni. Fejlődésének egyik titka az istenadta nagy talentumon kívül rendíthetetlen makacssága, amellyel a maga igazához ragaszkodott. Ettől sem mellőzés, sem gúny, sem üldözés nem tántorította el egy pillanatra sem. Anélkül, hogy minderre csak rá is hederített volna, ment kitartón a maga útján. Innen van, hogy minden képe egy-egy nagy és megragadó vallomás az ő egyéni, benső meggyőződéséről. Nagy festővé lett, s mindent csak magának köszön.

•••

(Lyka Károly cikke az Új Idők 1903. november 29-i számában volt olvasható.)

Leveleiteket a ferenczy.mng [at] gmail [dot] com e-mail címre várjuk!

Egy kép - egy részlet 5

2011-12-11T20:29:00.002+01:00

Nos, ez nem ruha, de azért ez is valami szép részlet. Valahonnan...

Egy kép-egy ruha 4 mégegyszer

2011-12-06T22:56:00.004+01:00

Látom, nem nagyon sikerült ehhez a ruhához hozzátalálni a képet. Egy kicsit kiengedek belőle, hogy ne legyen olyan szűk. Szerintem így már könnyebb.

S akkor legyen egy másik szép ruharészlet is:

MNG Extra – Ferenczyvel

2011-12-03T16:07:00.008+01:00

Tegnap, pénteken tartottuk legújabb MNG Extra programunkat, melyet Ferenczy Károlynak szenteltünk! Látogatóink nemcsak Boros Judit kurátor érdekes előadását, valamint kollégáink tárlatvezetéseit, hanem a Jazzation acappella együttes fergeteges előadását is meghallgathatták, igazán kellemes, családias hangulatban. Természetesen a legifjabbakra is gondoltunk: nemezeléssel és karácsonyfadísz készítéssel vártuk a gyermekeket – bár, mint azt láthatjuk, nem csak őket sikerült elragadni egy kis kézműveskedésre!

Nagyon sokan voltunk, nagyon jó volt a hangulat, és ami a legfontosabb: nem ez volt az egyetlen alkalom! Ne feledjétek: minden hónap első péntekén MNG Extra, meghosszabbított nyitva tartással, koncertekkel, tárlatvezetésekkel és kreatív műhellyel!

Stílusgyakorlatok – kritikus szemmel 2

2011-12-03T15:36:00.005+01:00

Fülep Lajos: A téli tárlat (részlet)

Az eleven életben gázolók gyönyörűsége, a természettel örök közlekedésben álló művészlélek mámorszerű ihlettsége elvezette őt a fejlődés tökélyére. Kétszer nem léphetünk ugyanazon folyóba – s Ferenczy az idén újra egy fejjel nőtt, mert többet látott meg, s mindenre képes technikájával többet fejezett ki. Ferenczy Károly ma már eleven embereket s eleven természetet teremt s megnemesül a l'art pour l'art-ja az emberi lélek legrejtettebb kincseit is élő értékké varázsolja. Az egyöntetű látás ereje biztosítéka a felületek széles megmintázásában megnyilatkozó rajztudásnak, s ezért Ferenczy sem tájképfestő, sem figuralista – egy ember, aki számára létezik a látható világ.

Gondolatok, eszmék és fogalmak helyett újra képeket, s pusztán képeket nyújt a léleknek, mint amilyen csodás Őszi fürdése. Kobaltkék kabátot vet le magáról egy folyóparton álló férfi, csak egy mozgás van benne, mely végigmegy egész testén, hátrahajlított derekán s mozgó két kezén, s mégis ha egy pillanatra lehunyjuk szemünk, azt hisszük, a következő percben már aktban fog ott állni. Ennek a mozgásnak a nemes tisztasága valahogy klasszikus görög szobrok töredékeit hozza elém, talán Vénuszt, aki lehulló szoknyája után hajol, vagy Apollót, akinek letört karjai helyén még ott érezzük a lantot, amelyből csodás hangok pattannak el. Ez a lant, ez a szoknya, ez a kék kabát, egyszerű színnel odafösötött színfolt, mely bent fekszik az őt körös-körül átfogó levegőben.

A Festő és modell műteremkép, tisztára képprobléma, ami mélység és erő van benne, az mind a festőé, aki szélesen lendülő vonalak ritmikus mozgásába egész formavilágot zár be, egy egész női testet, annak minden tartalmával, külsejével és belsejével, anatómiájával és felületváltozásaival, kemény csontjaival, s a hús izgató, gyönyörteli lágyságával. Esti levegő a témája a Nyári estnek, ahol minden a levegő kedvéért van: a bársonyos puha terítő, az álmodozva ülő nő s a fehér nadrágos férfi, aki a vadgesztenyefa lehajló, élénkzöld levelei közé nyúl. A poézis nincs hangsúlyozva, s az érzés természetszerű, mint a valóságban. A főerő: a levegővel bevont tónusok és színek tökéletes beállítása. Ferenczy ma mindent tisztán lát meg, s meg tud csinálni mindent, amit akar.

•••

(A cikk a Műcsarnok-beli Téli Képkiállításról szóló tudósítás, mely a Hazánk című lapban jelent meg 1904. november 26-án.)

UPDATE

Leveleiteket a ferenczy.mng [at] gmail [dot] com e-mail címre várjuk!

Stílusgyakorlatok – kritikus szemmel 1

2011-12-01T23:46:00.014+01:00

"Kritikai" sorozatunk kezdő akkordjaként álljon itt egy olyan írás, mely annyira nem is kritikus, sokkal inkább elismerő, magasztaló jellegű. Tartsátok szem előtt: minden szöveggel, melyet közlünk, az a célunk, hogy Titeket is fogalmazásra inspiráljunk!

•••

Lázár Béla: Ferenczy Károly művészete

Dacos, fürkésző tekintet: csupa szem; finom, szubtilis lélek, mely érzésekre bont minden érzéki benyomást: csupa szív; kutató töprengő, elemző értelem, mely hajszáléles részletekbe hatol: csupa intelligencia; íme, ez Ferenczy Károly.

Jól lát, a szívével lát, és a látását értelmében szétszedi – ez az ő képzeletének mechanizmusa. Egyszer egy színes folt, máskor egy mozdulat különössége, de mindig valami különös érzéki benyomás indítja meg képzeletét, a benyomáshoz gazdag képzeletvilágának egész misztikus rejtelmessége kapcsolódik, összeolvad véle, átalakítja, titkos jelekkel gazdagítja és mélységes értelmet rejt belé. Akkor aztán szenvedélyes egyszerűségben igyekszik visszaadni a megálmodott képzeleti képet. Ahogy önéletrajzában írja, célja: "kolorisztikus naturalizmus szintetikus alapon". Hogy e nagy szavakhoz férkőzhessünk, együtt kell vele élni, álmaiban elmerülni, látásával rokon, érzéseivel testvér, képzeteivel osztálytárs, intencióival értelmes ösmerő legyünk, csak ígyen juthatunk be az ő világába. Ez pedig egy igen összetett világ. Tele van emlékképekkel, melyek egybegabalyodnak, technikai fogásokkal és érzelmi hatásokkal; most zenei érzelmek, majd színes víziók labirintusai közt tévelygünk; egyszer csendes álmok, másszor vad szevedelmek átérzésére kényszerít; hatalmas aktok, vad fényhatások, misztikus csillámok, ragyogó színfanfár, csillogó selymek és különös arckifejezések közé csábít; titkos erdei utak, rejtelmes fűzfás, cserjés partok, elhagyott, kopár hegyek, egybefogódzó ág-bogas erdőmélye a hazája; a primitív őserő, a rafinált kultúrlény, a fizikai gyönyörnek élő állatember ott él a lelkében, de mindezt meseszerű hangulatba öntve, rejtelmes vonatkozásokkal megfosztja egyszerűségüktől, a maga képére formálva át.

Kerüli a világot, hogy a maga világának élhessen. Nagybányán van a háza, de ez a ház egy darab mesevilág. Ott lehetne valahol a skót hegyek közt, vagy a Niagara zuhatagai mellett, akkor is Bergengóciában volna.

Az elmosódó, lágy, melankólikus esti fény – milyen szép meséket beszélt ez egykor neki; aztán az a tüzes, vad délutáni napfény – micsoda fénymámorba kergette őt újabban! Egy lila árnyék tűnik fel, a kontraszt sajátos erejével és nekirohan a vászonnak, hogy lekapja. Ez az övé, ezt ő látta meg, ezt tőle többé nem veheti el senki! Aztán egy hideg fénysáv, melyet reflexek teremtettek, ez aztán a mesés falat; mint a fergeteg keni vásznára, színes kézzel, ujjal, ecsetnyéllel, mintha csak modellálna, az agyaggal, vastagon, pasztózusan. Ezek az ő kék egei! Majd odaáll a tükör elé és mereven fixírozza magát, de ami jobban érdekli, az a dolgozó zubbonyának száraz szálai, amelyeket hogy kibogozhasson, talán két ecsetet is összemadzagol, mert szélesnek, prímára odacsapottnak és anyagszerűnek kell lennie. Ilyenkor telivér piktor, aki játszik a mesterségével. Ilyen komplex egyéniség ez a Ferenczy Károly, akit a nemzetgazdaságtantól éppen ez az ő komplex egyénisége vitt a piktúrához.

•••

(A cikk először a Magyar Nemzetben, majd a Nagybánya című lapban jelent meg, Ferenczy Károly 1903. novemberében, a Nemzeti Szalonban megnyílt kiállítása alkalmából. A korabeli kritikákból szemezgetve két fontos, többkötetes kiadványhoz nyúlunk leggyakrabban – tegyétek ezt Ti is! Mindkettőt Tímár Árpád szerkesztette, címük pedig: A nagybányai művészet és művésztelep a magyar sajtóban, valamint Az utak elváltak: a magyar képzőművészet új utakat kereső törekvéseinek sajtóvisszhangja.)

UPDATE

Leveleiteket a ferenczy.mng [at] gmail [dot] com e-mail címre várjuk!

Stílusgyakorlatok – kritikus szemmel: előhang

2011-12-01T22:07:00.015+01:00

Megnyílt a kiállítás, lassan megjelennek az első ismertetők, kritikák. Bár nem hisszük, hogy ezekben Ferenczy Károly művészetét támadások érhetnék – sőt, inkább az ellenkezőjére számítunk –, mégis érdekes lehet szemügyre venni, milyen is volt a művész és a kritikusok viszonya egy évszázaddal korábban. Egyúttal, ígéretünkhöz híven elkezdjük első sorozatunkat, melyben korabeli kritikákból szemezgetünk: olyanokból, melyek híven tükrözik a kor hangulatát, szellemiségét, és melyeken keresztül akár Ferenczyt is mélyebben megismerhetjük. Mindezek mellett azonban feladatot is szeretnénk adni Olvasóinknak – részletek alább!

"Ferenczy hadilábon állt a hírlapokkal, melyek annyi értetlenség, sőt nem egyszer nyílt gáncs, gúny szócsövei voltak művészetével szemben" – jegyzi meg fia, Valér. Mi sem természetesebb! A modern művészetet a konzervatív kritikusok nem egyszer túlságosan is elutasítóan fogadták. Igen érdekes helyzetet eredményezett, hogy míg a művészek fiatalabb nemzedékének tagjai már az impresszionizmus ösvényét taposták, addig a maradi, idős zsurnaliszták az előző generációk, vagy épp a nagy öregek művészetét éltették. Tréfa, rossz vicc, amatőrök, őrültek holdkórós víziói – és még sorolhatnánk a pökhendi módon odavetett jelzők sokaságát. Még szerencse, hogy akadtak olyan ambiciózus, újításra szomjazó, a nyugati művészet modern irányait ismerő publicisták is, akik teljes vállszélességgel álltak ki a nagybányaiak – köztük Ferenczy – mellett.

Ferenczy Károly: Nyilazók (1911, MNG), részlet.

Művészünknek azonban a leghevesebb támadások sem szeghették kedvét: elementáris alkotóerejével mesterművek sorát festette meg. Mondhattak az újságírók bármit, Ferenczy nemcsak művészi perfekcionizmusával, hanem humorával is felülemelkedett rajtuk. Olvassuk tovább Valér tudósítását Nagybányáról, ahol a következő eset történt meg egyszer:

"Egy verőfényes nyári délelőtt az otthonunk tőszomszédságában elterülő nyílvános parkban, a Liget-ben sétáltunk és összeakadtunk dr. Zólyomi Juliánnal aki akkoriban a nagybányai gimnáziumban tanárkodott; az »européer« típusát képviselte a vidéki középiskolai tanárok közt, ízig-vérig bohém természetével elemében érezte magát a festők körében és apámmal is baráti viszonyban állt; vele együtt sétál egy idegen úr, aki nyilván látogatóba jött Nagybányára és vágyik a festőkkel ismeretségbe kerültni. Bemutatkozás, séta, beszélgetés... végre még otthonunk előtt, terebélyes égerfák árnyékában, a ház előtt folyó kis patak hídján, az eszmecsere befejezése."

Ferenczy Károly: A Hídon (egyalakos, 1912, MNG).

"Valahogy a hírlapírók kerültek szóba és apám határozott beszédmodorában fejti ki Zólyominak és még inkább a másiknak, hogy »...a publicista csak úgy felelhet meg jól a feladatának, ha nem nyilvánít könnyelműen véleményt olyasmiben, amihez nem érthet olyan jól, mint a szakember; a műkritikus jól teszi, ha csendben ül a kávéházban a festők mellett és beszélgetésükből igyekszik tanulni...« stb. ebben a szellemben; az illető hallgat, bólogat, szinte odalapul a híd karfájához. Amint ezek elmentek s mi befordulunk a kapun, apám pajkos kedéllyel hozzám fordul és magyarázza nekem: »Szidtam az újságírókat, mert azt gondoltam, talán újságíró!«"

Ferenczy Károly: Nyilazók (1911, MNG), részlet.

A lényeg pedig, mindezek után: írjatok ti is kritikát! Ferenczy művészetéről, egyes műveiről, vagy akár a kiállításról. Mi ihletadóként szolgáltatjuk a korabeli véleményeket, Ti pedig adjátok hozzá sajátotokat!

Van blogod? Esetleg tervezted hogy írsz tárlatunkról? Szeretettel várjuk linkedet! Esetleg szeretnéd, hogy megjelenjed írásod ezen a felületen, nálunk? Küldd el nekünk bátran, és mi közzétesszük!

Ahogy művészünk is megjegyzi, egy kritikus először ismerje meg alanyát mélyen, s csak utánna kezdjen neki az írásnak. Mi is így véljük, és ajánljuk: gyertek el a holnap esti MNG Extrára, melyen színes programkínálattal várunk Benneteket!

UPDATE

Leveleiteket a ferenczy.mng [at] gmail [dot] com e-mail címre várjuk!

Élet a vernisszázs után

2011-12-01T21:23:00.006+01:00

Új hónap – új kihívások! A kiállítás megnyílt, azonban a blog nem áll meg: továbbra is érdemes lesz mindket olvasni. Amellett, hogy a tárlattal kapcsolatos összes információ első kézből lesz megtalálható bejegyzéseink között, tarsolyunk további érdekességeket rejt!

Több "sorozatot" indítunk, melyek mind Ferenczy életének legérdekesebb szegmenseit lesznek hivatottak felfedni, illetve a művészt és művészetét közelebb hozni mindazokhoz, akik figyelemmel kísérik blogunkat. A részleteket egyelőre fedje homály, azonban annyit elárulunk, hogy minden esetben az interaktivitáson, vagy inkább: a párbeszéden lesz a hangsúly.

Számítunk tehát Rátok: színesítsétek hozzászólásaitokkal bejegyzéseinket; hogy egy igazi virtuális kávéház jöjjön létre, olyan, melyben maga a par excellence intellektuel Ferenczy is jól érezné magát! Hogy még egy kicsit fokozzuk a feszültséget: amennyiben kérdésetek merül fel a kiállítással, Ferenczy művészetével, Nagybányával, vagy bármilyen hasonló témával kapcsolatosan, ne legyetek restek feltenni azt, akár hozzászólás formájában; nem akárkik fogják megválaszolni!

Apropó kérdések: tudjátok melyik kép került utoljára helyére a megnyitó előtt?

A szóban forgó kép a csodálatos Festő és modell az erdőben, mely előtt állva közülünk mindenki egyhangúlag megállapította: ezt a képet élőben kell látni, gyönyörű színeit semmiféle reprodukció nem adhatja vissza!

Az önmagával mindig kritikus Ferenczy nem épp így vélekedett, egyszer a következőket írta Réti Istvánnak: "ez az én munkám valósággal gyalázatos, és roppant restellem." Biztosan hisszük, hogy egy ilyen mesterművet látva annak alkotóján kívül senkiben nem fogalmazódik meg hasonló gondolat. Várjuk véleményeteket!

Megnyitó 2

2011-11-30T18:39:00.008+01:00

A tegnap esti megnyitó nagyon szép volt: beszéljenek magukért a képek!

A bloggal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, javaslatokat, észrevételeket a ferenczy.mng@gmail.com e-mail címre várjuk.

Jelvény-Free

2011-11-30T18:07:00.003+01:00

Bizonyára sokaknak feltűnt, hogy sokan viselték ezt a jelvényt a megnyitón. Igen, ez is rólunk szól, s ez is egy képnek a részlete.

Egy kép-egy ruha 4

2011-11-30T17:50:00.003+01:00

Ezt a ruhát is viseli valamelyik képen valaki...

Megnyitó

2011-11-30T15:19:00.008+01:00

Fotósunk, Mester Tibor néhány képe a megnyitóról. Érdemes megfigyelni, hogy milyen kevés állóhely maradt szabadon, így akik nem vehettek részt a megnyitón, legalább otthon ülhettek. A kiállítás látványos és nagy, mostantól kezdve bárki jöhet és megtekintheti... A negyedik képen Murádin Jenő kétoldalán a kiállítás kurátorai, Plesznivy Edit és Boros Judit. Az utolsó képen a megnyitó három főszereplője, Habsburg György, Csák Ferenc főigazgató és Murádin Jenő művészettörténész

A háttérből

2011-11-30T14:41:00.005+01:00

Nagy örömünkre tegnap megnyílt a kiállítás-kész lettek a plakátok, a molinók, elkészült a gyerekeknek szóló feladatlap és egy rövid, 4 perces kedvcsináló film is http://youtu.be/lJC2x-2HtkU! Már nagyon készülünk a tárlatvezetésekre és a múzeumpedagógiai foglalkozásokra is! Hamarosan látni fogjátok a köztéri kampányt, de gondolom már sokan találkoztatok a kiállítás hírével az újságokban, tévékben. Léna, Sonja, Juli, Judit már hónapok óta ezen fáradoznak, köszönjük!:)

Addig is nézzétek meg ezt a rövid ajánlót!

Exkluzív!

2011-11-29T09:34:00.010+01:00

Örömmel jelentjük: a kiállítás elkészült!

A holnapi naptól kezdve, egészen jövő év májusának végéig lesz látogatható

Ferenczy Károly gyűjteményes kiállítása.

Hogy a kíváncsiságot némiképp csillapítsuk, exkluzív képeket teszünk közzé a tárlat termeiből!

Reméljük, hogy minél többen látogattok majd el a Magyar Nemzeti Galériába, hogy megtekintsétek ezt a különleges, nagy volumenű kiállítást, melynek nívóját nemcsak Ferenczy művészi zsenije, hanem sok itt dolgozó munkatárs heroikus munkája is emeli.

A bloggal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, javaslatokat, észrevételeket a ferenczy.mng@gmail.com e-mail címre várjuk.

Épül a kiállítás – az utolsó simítások!

2011-11-28T14:00:00.005+01:00

Holnap nyílik a kiállítás, azonban a munka ma sem állt meg!

Lassan helyükre kerülnek az utolsó képek, és a képcédulák is,

és Ferenczy Károly Gyűjteményes tárlata várja is látogatóit!

A bloggal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, javaslatokat, észrevételeket a ferenczy.mng@gmail.com e-mail címre várjuk.

Egy kép-egy ruha 3

2011-11-28T10:45:00.001+01:00

Ismét egy szép részlet, s az a kék szín, amit Ferenczynél annyira szeretünk!

Mit mondott Boros Judit, a kiállítás kurátora?

2011-11-25T13:52:00.002+01:00

Boros Judit remek meglátása volt ennek a részletnek a kapcsán, hogy itt van a Magyar Vadak első mestere. Majd valaki megjegyezte, hogy nem is kell ide Matisse-iskola, sőt talán Matisse is Nagybányára járt inspirációért. Miért is ne? Így alakult a magyar művészet egyetemes kontextusa.